Tovább támogatnák a versenyképesség növelését az új európai agrárstratégiában

A klímaváltozás, a tartós vízhiány, a globális kereskedelmi nyomás, a generációs kihívások és az adminisztratív terhek együttesen alakítják a termelők mozgásterét. A Régiók Európai Bizottsága (CoR) legfrissebb véleménytervezete szerint az EU-nak új, rugalmasabb és méltányosabb agrárpolitikára van szüksége. A cél: az európai régiók agrárversenyképességének fokozása úgy, hogy közben a fenntarthatóság is érvényesül.

Miközben az uniós gazdáknak szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és növényegészségügyi normáknak kell megfelelniük, az Európai Unión kívüli termékek sokszor alacsonyabb elvárások mellett kerülnek a piacra - írta a Pénzcentrum. A CoR szerint ez torzítja a versenyt és aláássa a fogyasztói bizalmat is. Carlos Mazón Guixot, a véleménytervezet előadója a plenáris ülésen úgy fogalmazott: a tisztességes verseny csak akkor érvényesülhet, ha az importált termékekre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hazai előállítókra. Ennek eszköze lehet a „tükörklauzulák” bevezetése, amelyek azonos szabályrendszert követelnének meg minden kereskedelmi partnerrel szemben.

A változó klíma és a geopolitikai realitások

A mezőgazdaságot a mindennapok szintjén érinti az aszály, az erdőtűz, az extrém időjárás, vagy a munkaerőhiány – ezek rendszerszintű válaszokat igényelnek. Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) továbbra is kulcsfontosságú eszköz, de a CoR szerint ideje továbblépni: innovációval, digitális eszközökkel, vízmegtartó infrastruktúrával és célzott finanszírozással. A blokklánc-alapú nyomonkövetés vagy az agro-fotovoltaikus rendszerek (mezőgazdasági és napelemhasználat kombinációja) például már nem csak jövőbeli lehetőség, hanem helyenként alkalmazott gyakorlat - írták.

A versenyképesség feltétele: alkalmazkodás és innováció

A stratégiában központi szerepet kapott a precíziós gazdálkodás, az öntözési technológiák fejlesztése, az ellenállóbb fajták és a digitális eszközök bevezetése. A mezőgazdaság jövedelmezősége és fenntarthatósága nem kizárja, hanem erősítheti egymást – feltéve, hogy biztosított a finanszírozás, a piacvédelem és a tudásátadás. Az is világossá vált, hogy a túlzott bürokrácia és a kisgazdaságokat sújtó hátrányok enyhítése nélkül nincs valódi előrelépés.

Magyar vonatkozások: helyi kihívások, közös megoldások

A dokumentum megállapításai különösen relevánsak a magyar mezőgazdaság számára is. A dél-amerikai baromfi vagy az ukrán gabona példája jól mutatja, hogy a hazai termelők hátrányt szenvednek az eltérő szabályozási normák miatt. Eközben az Alföld és a Duna–Tisza köze aszályos térségeiben a terméshozamok csökkennek, az öntözési lehetőségek korlátozottak, és a vízügyi infrastruktúra elavult. A digitális átállás lassú, a fiatal gazdák utánpótlása pedig aggasztóan hiányos.

Generációváltás és vidéki megtartóerő

A CoR szerint az agrárium jövője a fiatalokon is múlik. A generációváltás ösztönzése, az új agrárvállalkozók mentorálása és a vidéki élet újrapozicionálása kiemelt célként szerepel a stratégiában. A mezőgazdaság társadalmi szerepének megerősítése és az ökoszisztémák védelme nélkül nincs életképes jövőkép – sem vidéken, sem városban.

Méltányos kereskedelem – fenntartható Európa

A Régiók Európai Bizottsága világossá tette: az agrárversenyképesség nem csak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti kérdés is. A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében hozott döntéseknek egyszerre kell figyelembe venniük a globális trendeket és a helyi adottságokat, a klímaváltozást és a piaci realitásokat. Az új agrárstratégia célja nem kevesebb, mint hogy megvédje a termelőt, a terméket és a természetet – hosszú távon, közösen - írta a cikk.