Tonnánként mindössze 300 forintból jobb lesz a takarmány

A tárolás és tartósítás környezeti feltételei alapvetően meghatározzák, hogy a takarmányok milyen minőségben jutnak el az állatokig. Ennek kapcsán kérdeztük Takács Tamást, a NOACK Magyarország Kft. takarmányozási értékesítési vezetőjét, aki bevezeti olvasóinkat a legújabb savas és baktériumos tartósítási technológiák világába. Megtudjuk tőle, miért válik egyre népszerűbbé a 15–16 % szárazanyag-tartalmú szemestermény-tárolás, valamint hogyan gyorsítják a pH-érték csökkenését homofermentatív tejsavbaktériumok és pufferolt savak. Interjúnkból az is kiderül, hogy a hektikus időjárási viszonyok között miért nélkülözhetetlen a baktérium-sav kombináció, hogyan spórolhatunk költséget és energiát, és milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni a silózás és bálázás során.

Hogyan befolyásolják a tárolás környezeti feltételei, például a hőmérséklet, páratartalom, a takarmányok minőségét és milyen megoldásokat javasolnak ezek optimalizálására?

A szemes tartósításnál az utóbbi időben egyre fontosabbá vált, hogy ne kelljen megszárítani terményt, például, a kukoricát vagy a búzát az állatoknak, hanem 15-16 százalékos szárazanyagtartalom mellett savval tudjuk azokat tartósítani. Ezáltal könnyebben hasznosítható az állatok számára, kevesebb energiafelhasználás mellett, hiszen nem kell szárítani, sem annyit mozgatni a takarmányt.

Milyen savról van itt szó?

A gabonáknál és a tömegtakarmányoknál, legyen az rozs- vagy lucernaszenázs, akár silókukorica, homofermentatív tejsavbaktériumot, pufferolt propionsavat vagy hangyasavat vagy ezek kombinációját használhatjuk. A homofermentatív tejsavbaktérium kedvező, a tejsavas irányba indítja el az erjedést, a sav pedig segíti ezt a folyamatot annak érdekében, hogy minél gyorsabban elérjük a 4-es pH alatti tartományt, ahol már a különböző negatív baktériumok nem tudnak szaporodni, és így egy irányított erjedést tudunk végrehajtani. Ehhez a Dr. Pieper vállalat által gyártott kijuttató berendezéseket biztosítjuk, 50-től 200, de akár 1000 literes IBC-tartállyal, amit a silozó gép hátuljára kell felszerelni.

Tömegtakarmány készítésénél mi általában külön-külön tartályba adagoljuk a baktériumot és a savat, mert így biztonságosabb tartósítást tudunk elérni, ami az utóbbi években tapasztalt hektikusan változó időjárási körülmények között igen lényeges.

Van továbbá egy, a lucernabálázásnál alkalmazható technológiánk, amivel a bálázási időt tudjuk megnyújtani. A még harmatos lucernában lehet kezdeni a műveletet, így kevesebb lesz a levélpergés, viszont a tejsavbaktérium vagy a propionsav ilyenkor is gátolja a penészgombák elterjedését. A kijuttató berendezések továbbfejlesztett változataiban van digitális átfolyásmérő, pontosan látható és szabályozható a kiadagolt mennyiség. Sőt, mindez egy applikáción keresztül is nyomon követhető, ezáltal az emberi hibát minimalizálni lehet.

Mitől függ, hogy baktériumot vagy savat ajánlott használni?

Megfelelő szárazanyag-mennyiség és normál időjárási viszonyok mellett elegendő a baktérium. Extrém időjárás és alacsonyabb szárazanyag-tartalom esetén viszont mindenképpen a kettős megoldást javasoljuk. De, például, lucernánál a baktérium és a hangyasav kombinációjában érdemes gondolkodni, mert a sav nagyon gyorsan lecsökkenti a pH-t, ezáltal magasabb lesz a lucerna cukortartalma, ami később az állatok számára hasznosítható.

Mit érdemes tudni a javasolt baktériumról?

Az általunk forgalmazott sav pedig Hollandia egyik legnagyobb savelőállítójának, az FF Chemicalnak a terméke.

A magyar gazdatársadalom mennyire figyel oda a takarmányok tartósítására? Hol tartunk most és van-e ebben valamiféle változás?

A top 20% hozzáállása profi, odafigyel erre is. A maradék 80%-nak még van mit javítani, főleg gépkapacitásban, hogy az utóbbi években jellemző időjárási helyzetben minél gyorsabbak lehessenek.

Milyen tipikus hibákat követnek el a gazdálkodók a takarmányok tartósítása, tárolása során, amelyek minőségromláshoz vezethetnek?

Először is, nagyon fontos a megfelelő fenofázisban történő betakarítás. Egyáltalán nem mindegy, hogy még fél-egy kiló szója- vagy napraforgó-fehérjét hozzá kell-e keverni a takarmányhoz, vagy megmarad tömegtakarmánynak.

Másodszor, sok esetben nem megfelelően takarított a hely, amit a tárolásra használnak.

Harmadrészt, spórolnak a baktériumon és/vagy a savon, pedig az előbb már említettem, hogy milyen alacsony a költsége a megfelelő beavatkozásnak.

Negyedrészt, pedig, sokan későn gondolkoznak. Érdemes előre betárolni mind a baktériumot, mind a savat, hogy amikor szükség van rá, rendelkezésre álljanak.

De szerencsére, nem mindenki követ el ilyen hibákat…

Egy húsmarhatartó partnerünk, akinek Angus tehenei vannak, és lucernabálákat csomagol, gyakran kilyukadt a fóliája és bepenészesedtek a bálái. Miután átbeszélte velünk a teendőket, rendelt egy adagolót és némi baktériumot, majd ezeket használni is kezdte, ezzel minimálisra csökkentve a veszteségét: egy-két bálára, a korábbi 5-10 százalék helyett.

Egy másik gazdaság pedig már 7-8 éve használja a baktériumainkat az összes tömegtakarmányánál, és mindig nagyon homogén tömegtakarmányokat tud előállítani, mind a pH, mind a beltartalmi érték tekintetében.

Változtak, változnak a minőségmegőrzés kihívásai a globális klímaváltozás fényében? Szükség van-e valamilyen új megközelítésre?

Az időjárás változáshoz való alkalmazkodás miatt át kell alakítani a vetéstervünket és tartósítási szokásainkat. Egyre gyakrabban felmerülő probléma a Clostridiumok és a toxinok (például aflatoxin) felbukkanása. Odafigyeléssel tudunk ellenük védekezni. Arra kell ügyelni, hogy minél kevesebb föld jusson be kintről, minél tisztábban takarítsunk be, és persze használjuk a baktérium és sav megfelelő kombinációját, valamint a takarmányt mindig védjük és takarjuk megfelelően.

Milyen jövőbeli fejlesztések várhatók a közeljövőben a Noack háza táján?

Reményeim szerint hamarosan megkezdjük egy új, kiváló minőségű fólia forgalmazását, aminek lényegesen kisebb az oxigénáteresztő képessége és jobb az UV-stabilitása, mint a piacon lévő konkurenciáé, ráadásul a szakítószilárdsága is nagy. A terveink szerint idén nyáron már tudunk vele próbatakarásokat végezni.

(x)