Tömegével zárnak be a piacok, zöldségeket is a hipermarketben vásárolunk

A magyarok többsége hetente 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, naponta mindössze 10-ből 2 embernél kerülnek ezek a tányérra.

A megvásárolt zöldségek toplistáját még mindig a klasszikusok, a tévépaprika és a fürtös paradicsom vezetik, de a fiatalok egyre inkább az édesebb verziókat keresik – derül ki az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából.

Zöldségekért és gyümölcsökért a legtöbben a nagyobb boltláncokba vagy hipermarketekbe mennek, mindössze 42 százalék szerzi be ezeket külön zöldségesnél, és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra – írja a hellovidek.hu.

Annak ellenére, hogy a 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, már jóval kevesebben vannak azok, akik naponta fogyasztanak is ezekből. Zöldséget mindössze 20 százalék eszik minden nap, ez is inkább a nőkre, valamint a 30-39 évesekre jellemző. A falun élőknek viszont már 22 százaléka fogyaszt minden nap zöldséget – derült ki a DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait mérte fel.

Gyakrabban fogy a gyümölcs

A legtöbben, a magyarok közel 34 százaléka hetente 2-3 alkalommal eszik valamilyen zöldséget, 27 százalék pedig hetente 4-7 alkalommal. Azok között, akik hetente egyszer sem fogyasztanak zöldséget, többségben vannak a férfiak. A gyümölcsök már jobban állnak: a megkérdezettek 20 százaléka eszik gyümölcsöt minden nap, leginkább a nők és az 50-65 évesek.

Azonban a zöldségekhez képest többen vannak azok is, aki még hetente egyszer sem választanak semmilyen gyümölcsöt. A legtöbben, 31 százalék hetente 2-3 alkalommal, míg 22 százalék hetente 4-6 alkalommal eszik valamilyen gyümölcsöt. A szokásokon a koronavírus-járvány sem változtatott, sőt közel öt százalék és leginkább a férfiak még kevesebbet esznek ezekből mint a járvány előtt.

Többet esznek, de nem eleget

Mindenképpen pozitívum, hogy a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is.

2010-ben például fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont már meghaladta az 53 kilót a fogyasztás. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás is nőtt, a 2010-es fejenkénti 48 kiló után 2019-ben már 53 kilónál tartottunk.

Azonban a kutatásból kiderült, hogy még mindig messze járunk az optimálistól: tanulmányok szerint ugyanis naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani – emelte ki Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke.

Tévépaprika az élen

A kutatásból az is kiderült, hogy a gyakran fogyasztott zöldségek közül milyen fajtákat ismernek és keresnek a boltokban a magyarok. A paprikák közül például a legtöbben – 88 százalék – a tölteni való paprikát (TV) ismerik, 86 százalékkal a második helyre a kaliforniai paprika került, míg 80 százalékkal a hegyes erős végzett a harmadikként. A magyarok 76 százaléka ismeri a cseresznye- és almapaprikát, míg a kápia és a chili is közel 71 százalékon áll. A paradicsomok közül a három legismertebb fajta a fürtös-, a koktél- és az édes paradicsom.

A boltokban a paprikák közül a legtöbben, 73 százalék, a tévépaprikát keresik, utána következik a kaliforniai paprika és a hegyes erős paprika 62 és 46 százalékkal. A harmincasok körében egyébként a pritaminpaprika nagyon népszerű: 49 százalék szokta ezt a fajtát vásárolni, ezzel ennél a korosztálynál ez a második legkedveltebb verzió.

A paradicsomok esetében is egyezik a sorrend, azaz a legismertebb verziókat vásárolják a legtöbben, a legfiatalabbaknál viszont egyértelműen a koktélparadicsom a nyerő.

Zöldséget a hipermarketből?

A felmérés szerint azok, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni, ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé a termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut. Érdekes azonban, hogy ezek a piacok a legfiatalabbak és a legidősebbek, valamint a budapestiek között a legnépszerűbbek.

A pandémia kezdetén és ideje alatt nagyon sok termelői piac bezárt vagy teljesen megszűnt, és számuk jóval 200 alá esett. Az Agrárkamara adatai alapján a 2020 tavaszán induló leálláskor 101 piac zárt be, és 77 piac esetében állt be valamilyen működési zavar. A nyári hónapoktól csak nagyon lassú ütemben nyitottak újra a termelői piacok a mindenkori járványvédelmi előírásoknak megfelelően. A vásárlási idősávok teljes eltörlésével, valamint az időkorlát megszűnésével a termelői piacok száma újra növekedésnek indult, és – mivel a nyitvatartási idejükben a korábban elrendelt változások is megszűntek – mostanra már a régi rendben működnek.

Piacbezárás, piacfejlesztés

Bár a járványhelyzet a vidéki piacokra is negatív hatással volt, de támogatásokra, fejlesztésekre azért van lehetőség jelentkezni. A termelői piacok számának növekedésében így szerepet játszanak ezek a pályázati lehetőségek is.

Számos vidéki településen épült új piac vagy épp régieket újítottak fel, méghozzá nem kis összegekből. Ennek kapcsán pedig nemrég módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális és eszközfejlesztése” című (VP6-7.2.1.1-20 kódszámú) felhívás dokumentációja.

Éppen ezért 2021. december 17-től hatályba lépett változások lehetőséget biztosítanak a támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 3-ig két szakaszban – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A pályázati időszak szakaszai: a lezárult nyolcadik szakasz 2022. január 18-tól 2022. február 1-jéig tartott, míg a kilencedik szakasz 2022. április 19. és 2022. május 3. között lesz.

A támogatási kérelemben a benyújtási időszak alatt az adott értékelési határnapig változtatások tehetők és az értékelési határnapig tett utolsó változtatás szerinti adattartalom alapján kerülnek elbírálásra.