Tolnában is a tűréshatáron vannak a gazdák a nyomott árak és a brutális verseny miatt

A tavasz közeledtével ismét nehéz döntés vár a termelőkre. Az egyik legfontosabb, hogy milyen növényt vessenek a gazdák, és milyen magot ne tegyenek a földbe. A cél, hogy a klímaváltozás és a piaci sokkok ellenére idén már elkerüljék a veszteséget. A kukorica vetése ellen szól, hogy a megugrott önköltség ellenére a felvásárlási árak aligha növekednek érdemben.

A Tolna vármegyei portál, a Teol.hu kérdezte meg a környékbeli gazdálkodókat a jelenlegi helyzetről, ezt az anyagot szemléztük.

„Vannak olyan tagjaink, akik az elmúlt három évben nem tudtak nyereséget termelni” - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke egy rendezvényen. A klímaváltozás és a piaci krízis drámai változást okozott a növénytermesztésben. Sorsdöntővé vált, hogy a gazdák idén milyen növények termesztésével kerülhetik el az újabb veszteséget. 

Óvatosak a gazdák, idén tartanak a kukorica vetésétől

A kukorica vetése ellen szól, hogy a megugrott önköltség ellenére a felvásárlási árak aligha növekednek érdemben. Ezt nem csak az ukrajnai, illetve a szerbiai közvetítőkön keresztül az unióba érkező orosz, hanem az EU Mercosur államokkal nemrég kötött szabadkereskedelmi megállapodásával immár a Brazíliából várható dömping is nyomja majd - fogalmazott a cikk.

A kukorica – országosan korábban 1,2 millió hektáros – tavaly már csak 874 ezer hektár hazai vetésterülete így tovább fogy. Helyette a tavalyinál máris 15-20 százalékkal több őszi búzát és árpát vetettek.

A ráfizetéses kukorica helyett máshol egyre többen a szárazságtűrőbb cirokkal próbálkoznak, de ennek is vannak kockázatai és piaci korlátai. Bár a cirok jobban hasznosítja a vizet, mint a kukorica, ha egyáltalán nincs csapadék, azt ez a növény sem viseli el.

Sokan tanakodnak azon, mit vessenek a földjükbe tavasszal

– Mi is azok között vagyunk, akiknek az elmúlt három évben nem volt nyeresége – mondta Krieser János, aki a Paks környéki Biritói Pusztabir Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is.

A 2023-as évre beruháztunk  – műtrágyából, vetőmagokból, alkatrészekből – egymilliárd forintot, és a bevételünk 600 millió volt, tehát buktunk 400 milliót. Pedig abban az évben hektáronként 9 tonnás volt kukoricából az átlagtermés, de a magas input árak mellé nagyon alacsonyak voltak a felvásárlási árak. Abban az évben elbuktuk a forgótőkénket. Azóta megpróbáljuk minél kevesebb költséggel megúszni a következő szezont.

Mi is próbálkoztunk kukorica mellé ciroknövényt vetni, nem volt rossz a hozama, de a cirok nem egy népszerű növény, nincs rá nagy kereslet. Egy felvásárló foglalkozik vele, ezért eléggé kiszolgáltatott a termelő helyzete. Egyelőre nem döntöttünk arról, mit vetünk tavasszal. Úgy tervezem, megpróbálom a kukorica vetését kitolni májusig, meglátjuk, mennyi csapadékot kapunk, és eszerint döntök – mondta Krieser János. 

Sajnos a kukoricától elriasztották a termelőket azzal, hogy betakarítás idején a toxinszennyezésre hivatkozva lenyomták az árakat. Ezért sokan elfordultak ettől a növénytől. Akkor 50 ezer forintot is alig adtak tonnájáért, most a telephelyen 82 ezret ígérnek a felvásárlók, és nem foglalkoznak a toxinnal - fogalmazott a cikk.

Kedvezőtlen kilátások között kell mindenkinek megtalálnia a saját megoldását

Amivel számolni kell, hogy az uniós terménypiacokon állandósul majd az ukrán és brazil nyomás, amely folyamatos befolyásoló tényező marad. Az ukrajnai nagy gazdaságokban – itthon tiltott – génmódosított fajtákat is termesztenek, és olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket az EU-ban már betiltottak. Az ukrajnai termőhelyi előnyökkel, technológiai és mérethatékonysági fölénnyel szemben így egyenlőtlen piaci versenyben kellene a magyar termelőknek helytállni, amire egyre kevésbé képesek - írta a cikk. 

Ráadásul decemberben az EU döntéshozói aláírták a Mercosur államokkal a szabadkereskedelmi megállapodást. Így arra kell felkészülni, hogy még az ukrajnai birtokoknál is nagyobb brazil óriásbirtokokról – ahol évente kétszer aratnak – tömegesen, vámmentesen hozzák majd be az olcsó brazil kukoricát. Eközben egyre több bajt okoz a klímaváltozás is, amelyekhez szintén alkalmazkodni kell, de erre nincs recept. Mindenkinek meg kell találni a maga számára legmegfelelőbb egyedi megoldást - zárult a cikk.