Több európai ország bevezette a négynapos munkahetet, Ön szerint a magyar kormánynak is be kellene?

Európa-szerte azon dolgoznak a különböző szakszervezetek, hogy kormányuk vezesse be a négynapos munkahetet. Néhány ország már el is fogadta az ötletet, néhányan pedig tesztelik a koncepciót. Nézzük, hogy működik az új rendszer a különböző helyeken.

A négynapos munkahétről szóló vitákat először a COVID-19 járvány indította el, majd a munkavállalók és a munkáltatók újragondolták a munkahelyi rugalmasság és a juttatások fontosságát. Az elképzelés szerint a munkavállalók heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanannyi fizetést és juttatást kapnának, ugyanannyi munkaterhelés mellett.

Sokak szerint a munkavállalók termelékenységének és a munka-magánélet egyensúlyának jövője a négynapos munkahét, hiszen a munkavállalók elégedettsége, és a termelékenység is nő.

Belgium lett az első európai ország, amely törvénybe iktatta a négynapos munkahetet. Aa belga munkavállalók 2022 februárjától a szokásos öt nap helyett négy napot dolgoznak, fizetésveszteség nélkül.

Ezt követően Portugália is belevágott, és csatlakozott a négynapos hét koncepciójával kísérletező országok egyre bővülő listájához.

A résztvevő vállalatoknak a „100:80:100 modellt” kell követniük – az idő 80 százalékára a fizetés 100 százalékát kapják, cserébe a legalább 100 százalékos termelékenység fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásért.

Az Egyesült Királyságban a négynapos munkahét féléves kísérleti szakaszát lefolytató vállalatok most azt tervezik, hogy a rövidebb munkahetet állandóvá teszik, miután a kísérletet „rendkívül sikeresnek” nevezték.

A kísérletben részt vevő vállalatok mintegy 92 százaléka úgy döntött, hogy a próbaidőszak után is megtartja a négynapos munkahét politikáját, és az év elején jelentős áttörésként üdvözölték a kísérleti projektet.

Izlandon is hatalmas sikert aratott a négynapos munkahét: 2015 és 2019 között itt hajtották végre a világ legnagyobb kísérleti projektjét a 35-36 órás munkahét bevezetésére anélkül, hogy ezzel arányos bércsökkentést követeltek volna. Mára már a dolgozó lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidőben vagy más elhelyezésben dolgozik.

A kutatók megállapították, hogy a munkavállalók stressz szintje és kiégése csökkent, ráadásul javult az élet-munka egyensúlya is.

Azonban nem minden kormány osztozott Izland sikerében a négynapos munkahét bevezetésével: Svédországban 2015-ben tesztelték a négynapos munkahetet teljes fizetéssel, vegyes eredményekkel. A javaslat az volt, hogy a nyolcórás munkanapok helyett próbálják ki a hatórás munkanapokat fizetésveszteség nélkül, de nem mindenki örült annak, hogy pénzt költenek a kísérletre, így nem is újították meg.

Németországban van az egyik legrövidebb átlagos munkahét Európában. Az átlagos munkahét 34,2 óra, a szakszervezetek mégis további munkaidő-csökkentést követelnek.

Japánban inkább a nagyobb vállalatok merészkednek erre a területre, főleg amióta a kormány 2021-ben bejelentette, hogy tervbe vette a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elérését az egész országban.

Több oka is van annak, hogy ez jót tehet az országnak, ahol a túlhajszoltság okozta halál sok emberéletet követel.

Az eredeti cikk a Economx.hu-n jelent meg.