Tizenkettőre nőtt a tatabányai tóban talált idegenhonos teknősfajták száma

Újabb, hazánkban nem őshonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami tovább fokozza az aggodalmakat az őshonos mocsári teknősök védelme kapcsán. Ezúttal egy kínai eredetű hüllő, a háromélű teknős (Mauremys reevesii) került kézre – immár a tizenkettedik különböző fajként ebben az élőhelyben.

A ritka példány április 24-én bukkant fel, és Petrovics Milán, engedéllyel rendelkező állatmentő azonnal közbelépett. A szakember a nádas szélén vette észre az állatot, majd hirtelen mozdulattal kézzel fogta be, mivel a sűrű növényzet miatt hálót nem tudott használni.

Egyre több az idegen teknős – egyre kevesebb az élettér

Petrovics figyelmeztetett: az ilyen betelepült fajok bár nem támadnak közvetlenül az őshonos mocsári teknősökre, komoly konkurenciát jelentenek. Megosztoznak a táplálékon, elfoglalják a legjobb napozóhelyeket, és fokozatosan kiszorítják a hazai fajokat saját élőhelyükről.

A veszély azonban nem csak az élelemhiányban rejlik. Az idegen teknősök vírusterjesztők is lehetnek – bár számukra ezek ártalmatlanok, a helyi teknőspopulációra végzetesek lehetnek. Emellett fennáll az esély a különböző fajok közötti kereszteződésre (hibridizáció), ami tovább rontja az őshonos állomány genetikai tisztaságát.

Kínából a magyar tóig – hogyan kerül ide egy teknős?

A kínai háromélű teknős a sekély, iszapos vizeket kedveli, és bár nem tartozik a legfürgébb úszók közé, jól alkalmazkodik új környezetéhez. Táplálkozásában nem válogatós, és az amerikai ékszerteknősök agresszivitásával ellentétben visszahúzódóbb természetű.

A Csónakázó-tó mára valóságos „nemzetközi teknőspark” lett, ahol ázsiai és észak-amerikai eredetű fajok is megtelepedtek. A most befogott példánnyal együtt immár tizenkét különféle faj jelenléte dokumentált.

Miért szaporodnak el a tavakban az egzotikus hüllők?

A válasz egyszerű és sajnálatos: sokan, akik otthon egzotikus teknőst tartanak, idővel megválnak tőlük, és a legkézenfekvőbb módot választják – szabadon engedik őket a közeli tavakban, folyókban. Mivel ezek az állatok könnyen beszerezhetők állatkereskedésekben, egyre gyakrabban kerülnek a természetbe.

A befogott példányokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrei veszik át, és legtöbbször a Fővárosi Állatkertbe kerülnek, ahol biztonságban tarthatók, távol a vadon élő populációktól.

(Forrás: penzcentrum.hu/hellovidek)