Tisztázta a NAK és a MAGOSZ, mik a bajok az ukrán gabonával

"Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet. Az uniós termelők elé komoly követelményeket állíttató zöld szervezetek segítségét kérjük: lobbizzanak ők is, hogy megegyező feltételekkel termelt gabona jöhessen csak az Európai Unióba" – írta közös közleményében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hozzátették, hogy magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki, miután 2022 nyarán az EU felfüggesztette az Ukrajnából érkező árukra a vámok, vámmentes kontingensek alkalmazását, azért, hogy harmadik országokba továbbszállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával, napraforgóval és repcével.

Az ukrán gabona kockázata

A MAGOSZ és a NAK közös közleményében azt írta, hogy az ukrán gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, ráadásul Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Az ukrán dömping miatt a világpiacon is jelentősen csökkentek az árak. Ez az exportnak sem kedvez, és a magyar búza eddigi célpiacai is az olcsó, de silány ukrán búza felé fordultak.

Változásokat szeretne a két magyar szervezet

A szakmai érdekképviseleti szervezetek felszólítják az uniós döntéshozókat, hogy sürgősen tegyenek piacstabilizáló lépéseket. Továbbá az ukrán terményekkel szemben is tartassák be a termelésre vonatkozó, növényvédelmi, -egészségügyi előírásokat. Elengedhetetlen az Ukrajnából az EU-ba érkező termények fokozott növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági vizsgálata. Valamint lényeges a fenntarthatósági követelményeknek megfelelést igazoló ISCC tanúsítvány megkövetelése.

Az Ukrajnából – akár Románián, Szlovákián át – érkező gyenge minőségű, esetenként növényegészségügyi, toxin- és peszticidmaradék problémás búzából egyes malmokba is kerülhetett. Sok esetben az ukrán importot behozatalkor „ipari búza melléktermékként” vámoltatják – így nem vetik alá szigorú ellenőrzésnek. Azonban számos ilyen tétel élelmiszer- és takarmány-előállítás céljából kerül feldolgozásra. Sőt, ukrán eredetű liszt is érkezik különféle módokon minőségi problémákkal az írás szerint.

A NAK és a MAGOSZ határozottan kéri, hogy az uniós határokon fordítsák vissza azokat a tételeket, amiknél az előállításkor olyan peszticideket alkalmaztak, amelyek az EU-ban nem engedélyezettek. Továbbá indokolt, hogy bizonyítani kelljen: kizárólag az EU-ban is engedélyezett növényvédő szerek kerültek felhasználásra az áru előállításakor – fogalmaztak.