Hirdetés
Tetszik vagy nem, a GMO felé mozdul a világ
Hiába a szigorú magyar szabályozás, a genetikailag módosított termékeknek nem lehet teljesen gátat szabni. Sokan nincsenek tisztában vele, de a GMO megtalálható Magyarországon forgalmazott húsokban, borokban, sörökben, sajtokban, valamint a gyógyszeripar is előszeretettel alkalmazza a technológiát.
Egyes vélemények szerint a genetikailag módosított élelmiszerek károsak lehetnek az egészségünkre, mások azonban a GMO-t az éhínség elleni küzdelem fontos eszközének tartják.
Ahol a legfenyegetőbb az éhínség – és ahol nem
Sok országban nem fogadják el a GMO-jelöléssel ellátott élelmiszereket. Ennek fő oka, hogy az élelmiszerhiány nem fenyegető. A technológia inkább a fejlődő országokban népszerű – na meg az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta tiltás nélkül alkalmazható.
Hirdetés
Az amerikai kontinens egésze kedveli a GM-technológiát, hiszen Brazília, Argentína és Kanada is toplistás a biotechnológiával művelt területek nagyságát illetően. Afrikában azonban – ahol a legfenyegetőbb az éhínség – korántsem bővül ennyire a GM-piac.
Hogy mely termékekben találkozhatunk ilyen összetevőkkel? GMO-t a világ 29 országában alkalmaznak, leginkább a szója-, kukorica-, gyapot- és repceültetvények esetében.
Mivel ezek szolgálnak az állatok takarmányául, az ilyen országokból érkező húsokban általában megtalálható a GMO-komponens, és ez minket is érinthet. Itt érdemes bővebben kitérni a szabályozásra.
Szabályok és kivételek
Köztudomású, hogy az Európai Unióban szigorú szabályok vannak érvényben, és az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül sem termeszteni, sem pedig forgalmazni nem lehet GMO-val érintett termékeket. A Bizottság engedélye azonban még nem jelenti azt, hogy a közösség egész területén megtalálható lesz az adott termék, mivel a tagállamok saját hatáskörben tilthatják meg azokat.
Kivétel Spanyolország, Portugália, Csehország, Szlovákia és Románia, ahol nem tilos a gm-növények termesztése sem.
Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy vannak olyan, EU-n belül is legálisan forgalomba hozható termékek, amelyekben található genetikai módosításon átesett komponens. Így van ez Magyarországon is, ahol termeszteni ilyen növényeket szigorúan tilos ugyan – sőt, az Alaptörvény tiltja –, de mégis elkerülhetelen a találkozás.
Sütőipar, söripar, borászat
Az olyan apró élőlényeknek, mint a gombák, baktériumok, algák és moszatok, fontos feladatuk van az élelmiszer-minőség javításában, a természetes aromák és színezékek előállításában, feldolgozásában.
Mindezek nagyarányú tenyésztése már megszokott a sütő- és söriparban, borászatban. Az élesztők átalakítására számos géntechnológiai eljárás adott. A borászatban így lehetőség van a gyorsabb és megbízhatóbb fermentációra.
Megakadályozható a bor mikrobiális megromlása, sőt akár minőségileg is jobb borok készíthetőek. A sörgyártásban a poliszacharid-bontó képesség módosításával javítható a szűrhetőség, és alacsonyabb kalóriatartalmú lesz a végtermék. A tejiparban szintén módosított élesztőgombát alkalmaznak, így már több mint húsz éve állítanak elő tejoltó enzimet a sajt gyártásához. Korábban ezt az enzimet (a rennint) a leölt borjak oltógyomrából állították elő.
A takarmányimport révén a húsiparba is bekerül a technológia
Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság vizsgálata szerint egyes gyártók által előállított sztívia édesítőszerek génmódosított élesztő felhasználásával készülnek. Az itthon kapható xilit tartalmú édesítőszerek túlnyomó többsége pedig GM kukoricából készül.
Megengedőbb szabályozás a gyógyszereknél
Továbbá genetikailag módosított peptideket, valamint fehérjéket használnak egyes szerek előállításához, azonban mindezek összhangban vannak az európai szabályozással. Természetesen a gyógyszerek esetében megengedőbb a szabályozás, mivel a kockázatnál nagyobb a várható haszon, vagyis hogy a beteg kigyógyul súlyos betegségéből.
Tehát akár tetszik, akár nem, a géntechnológia itt van közöttünk, és hiába a szigorú szabályozás egyes európai országokban, a világ a GMO felé mozdul el, amit nem tudunk teljesen kizárni az életünkből.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 75 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés