Technikai hatékonyság a tejtermelés jövőjéért

Egy az európai tejtermelés ellenállóbbá tételét célzó megoldásokat vizsgáló kutatás megállapította, hogy a nagyobb technikai hatékonyság a legfontosabb stratégiai elem, amelyet a gazdaságok szintjén tovább kell vinni.

A Wageningeni Egyetem kutatói által vezetett, a rugalmas európai tejtermelés megoldásait értékelő tanulmány 15 európai országot vizsgált, és a gazdasági, társadalmi rugalmasság, a technikai hatékonyság, a környezetvédelem, az állatjólét és az egészségügy, valamint a társadalmi megítélés hatásterületeit vizsgálta.

A vizsgálatot az ágazat előtt álló jelentős kihívások fényében végezték, valamint annak szükségessége miatt, hogy a növekedés fenntartható termelési rendszerekből származzon. Hogy ezek életképes jövedelmet biztosítsanak, és kisebb hatást gyakoroljanak a környezetre, és a fogyasztók és a szélesebb társadalom is értékelje őket.

Rugalmas és erős tejtermelés

A „Rugalmasság a tejtermelésért” elnevezésű uniós projekt fő célkitűzése egy önfenntartó uniós tematikus hálózat kialakítása és megerősítése az „ellenálló és robusztus tejtermelő gazdaságok” témakörében, amelynek célja, hogy a gazdák és az érdekelt felek széles körében ösztönözze a tudáscserét és a kölcsönös termékenyítést a rugalmasság témájában.

A projekt keretében számos nemzetközi szakértői találkozót, nemzeti tejipari érdekképviseleti ülést és munkaértekezletet tartottak. A nemzetközi szakértői találkozókon a gazdálkodók igényeit fogalmazták meg, és 535 érdekelt fél töltött ki kérdőíveket.

A megbeszélések eredményeként a hosszú igénylistát 43 szélesebb körben meghatározott gazdálkodói igény szerint rangsorolták, olyanok, mint a munka és a magánélet egyensúlya, a jövedelem, a hatékony kommunikáció, az állatjóléti feltételek javítása, az energiahatékonyság és a környezeti veszteségek csökkentése. A következő lépés a rugalmassági kritériumokhoz (társadalmi-gazdasági, műszaki hatékonyság és környezetvédelem/állatjólét és egészség) hozzájáruló megoldások leltárának összeállítása volt.

Társadalmi-gazdasági megoldások

A földek újbóli felosztását több olyan országban is sürgős szükségletnek tekintették, ahol történelmi okok miatt a jelenlegi gazdaságok nagy területen elterülő kis parcellák egész sorából állnak.

A lean menedzsment, a pénzügyi menedzsment és a tudáscsere magas pontszámot ért el, de a további családi munkát igénylő megoldások, mint például a gazdaságon belüli tejfeldolgozás és az üszők hízlalása, alacsony pontszámot kaptak ezen a területen.

Technikai hatékonysági megoldások

Nagy érdeklődés mutatkozott a patatrimmelés és a borjak kolosztrumkezelésének javítása iránt. A betegségek megfigyelése és korai felismerése, a tehenek egészségi és termékenységi jellemzői, valamint a személyre szabott trágyakihordás és a húsmarhákkal való keresztezés szintén a hat legkedveltebb választás között szerepelt.

Másrészt az erózió csökkentését célzó talajművelés és a legeltetés, valamint az automatikus fejés alacsony értékelést kapott, noha ezeket a gyakorlatokat Európa egyes területein fontosnak tartják.

Környezetvédelem/állatjólét

Nagy érdeklődés mutatkozott az állatok elhelyezésével, valamint az egészség és a termékenység javításával kapcsolatos gyakorlatok iránt. A biológiai sokféleség a társadalmi és politikai figyelem középpontjába került, és úgy fogalmazták meg, hogy ez olyan kihívás, amivel foglalkozni kell.

A bendőben keletkező metán csökkentésére szolgáló takarmányadalékokat és a szárított trágyát mint almot azonban az állatok egészségére és jólétére nézve nem tekintették barátságos gyakorlatnak, és várhatóan alacsony társadalmi megbecsülést kapnak, bár ezek a megoldások pozitív értékelést tudhatnak magukénak a környezeti rugalmasság tekintetében.

A kutatók földrajzi tendenciákat is vizsgáltak: a délkelet-európai szakértők átlagosan hajlamosak voltak valamivel magasabb pontszámot adni a megoldásoknak a rugalmasság különböző hatásterületein való hozzájárulására, mint az északnyugat-európai szakértők.

Ez különösen a műszaki hatékonyságra vonatkozó megoldások pontszámaira volt jellemző. A délkelet-európai szakértők pozitívabb hatást vártak a mezőgazdasági vállalkozásra ezektől a gyakorlatoktól és technikáktól, kivéve a társadalmi életre vonatkozó gyakorlatokat, amelyeket a nyugat-európai szakértők részesítettek előnyben.

Azt is vizsgálták, hogy a kétéves értékelés kezdete és vége között történt-e jelentősebb változás a megítélésben. Az egyes országokban találtak bizonyos változásokat:

Példák országokból

• Szlovéniában a közelmúltban a nem kormányzati szervezethez kapcsolódó állatjóléti rendőrség bevezetéséről szóló nyilvános viták sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a társadalommal való kommunikációra és az állatjóléttel kapcsolatos megoldásokra.
• Dániában intenzív politikai vita folyt az üvegházhatású gázok mezőgazdasági kibocsátására kivetett adó bevezetéséről, mivel a gazdák és az érdekeltek aggódtak a szarvasmarhák bélrendszeri metánkibocsátásához kapcsolódó magas szén-dioxid-szintek miatt.
• Hollandiában a tejágazatnak a környezetvédelemben betöltött szerepéről, különösen a trágyakezelésről szóló nyilvános vita arra késztette a nemzeti csoportot, hogy inkább a társadalmi egészségre összpontosítson.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a gazdák és az érdekelt felek olyan gyakorlatokra összpontosítottak, mint a megújuló energiatermelés feltárása, a társadalommal való kommunikáció javítása, a hozzáadott értékű termékek feltárása, valamint a nemesített sperma használata és a marhafajtákkal való keresztezés.

A szakértők inkább a pénzügyi és szűkös gazdálkodás, a trágya alkalmazása, a precíziós gazdálkodási technikák, a nagyobb állatjólétet biztosító istállók és a biológiai sokféleség megvalósítása mellett döntöttek. A szakértők és az érdekelt felek a mezőgazdasági termelőkhöz képest nagyobb prioritást adtak a stratégiai patatrimmeléssel, a betegségek korai felismerésével, az egészség és a termékenység nyomon követésével és a borjúneveléssel kapcsolatos technikai gyakorlatnak és technikáknak.

(Forrás: dairyglobal.net)