Tavasszal egyre bátrabbak a haszonállatokat veszélyeztető kisragadozók

A galambokon kívül a különféle kisragadozók is tavasszal szaporodnak. A kis termetű állatok nőstényei anyai ösztöneik által hajtva ilyenkor sokkal bátrabbak és vérmesebbek, mert minél több táplálékot akarnak szerezni az utódaiknak. Ezért nyugodtabb környezetben akár fényes nappal láthatjuk őket, az alkonyat beköszöntével pedig különösen aktívakká válnak. A menyét és a nyest nagy károkat okozhat és néha céltalan öldöklést is végezhet a nyúl-, galamb- és baromfiállományban.

A menyét egész Európában elterjedt, hazánkban az Alföldtől egészen a hegyvidékig, a füves pusztától az erdőségekig egyaránt előfordul. A Magyar Mezőgazdaság anyagát szemléztük. Félig fedett élőhelyeken (pl. növényzettel borított utak, töltések, árkok széle) gyakrabban fordul meg. A menyétek vérengző kisragadozók, jellemzőjük, hogy a szükségleteiken felül is ölnek. Zsákmányállataikat akkor is megölik, ha nem fogyasztják el.

Bár okoz károkat, védett állat

Ugyanakkor fontos, hogy a menyét Magyarországon védett állat, eszmei értéke 25 ezer forint. Ez az állat bátor és kíváncsi, főleg éjjel vadászik. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. Vadon 1-2 évig él, téli pihenőt nem tart. Ha a menyétek lehetősége van rá, többet vadászik a kelleténél, és a fölös táplálékot földalatti gyűjtőkamrákban tárolja.

A görény így viselkedik

A szintén a menyétfélék családjába tartozó görény szürkületi állat, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon található meg. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Lakott területen többnyire ólak padlásán, szalmakazalban, farakás alatt és istállóban telepszik meg. Magányos vadász. Egy vadászat alkalmával több galambbal is végezhet a menyétfélékre jellemzően: leharapja a madarak fejét és szétrágja azt, csak fej nélküli testeket hagy maga után. A tojásokat is előszeretettel kiissza. A görény kis termete ellenére erős, és olyan, számára nagy állatokat is meg tud ölni, mint a nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Az állat bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli.

A nyest a legveszélyesebb a galambokra

A kisragadozók közül a galambokat a leggyakrabban a nyest támadhatja. A nyest az egész országban megtalálható, hegyvidéken leginkább sziklás erdőségekben, de alföldi települések gazdasági épületeinek padlásán is otthon érzi magát. Tápláléklistáján házigalamb, vadgerle, balkáni gerle, fiatal baromfi, rágcsálók, illetve különböző gyümölcsfák termése szerepel. Egyedszáma az 1990-es években megemelkedett, ezért már nem védett. A nyest ellen a legjobb védekezés, ha nem csalogatjuk oda a könnyű zsákmány lehetőségével. Például a szemetet jól záródó kukában tárolják, és nem hagyják kint a kutya vagy a macska eledelét, miután azok befejezték a táplálkozást.

Nyest-macska barátság nem létezik

A macskatartók legyenek különösen óvatosak a nyest megtelepedésével: a két faj megtámadja egymást, és kölcsönösen elpusztítják a másik kölykeit. Érdemes hangriasztással is próbálkozni, ennek megfelel bármilyen rádió, vagy ultrahanggal működő nyestriasztó. Esetleg segíthet a helyzeten a mozgásérzékelős lámpák felszerelése. Egy előnye van, ha menyét, görény vagy nyest költözik a környékünkre, hogy ezek a kisragadozók elpusztítják és távol tartják a patkányokat és az egereket is.