Tarvágás-törvény: még egyszerűbb lesz a fakivágás a magyar erdőkben

A köztársasági elnök május végén megfontolásra visszaküldte a parlamentnek azt a salátatörvény-csomagot, amely többek között megkönnyítené a tarvágást a védett állami erdőkben. Ennek ellenére a törvényalkotási bizottság érdemi változtatás nélkül ismét napirendre tűzte, a parlament pedig megszavazta azt. A WWF (World Wide Fund for Nature, Természetvédelmi Világalap) szakértői szerint ezzel Magyarország visszafordíthatatlan ökológiai károk felé sodródik.

A rendszeres erdőjárók egyre gyakrabban találkozhatnak azzal, hogy a tájban hatalmas sebként tarra vágott területek éktelenkednek - írta a Hang.hu. A letarolt helyeken csak a hajdani fák tönkjei látszanak ki a földből. A cikk szerint megfogalmazódik több kérdés: hogyan lehetséges ez és ki ad engedélyt erre a pusztításra? A válasz, hogy a jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az efféle erdőirtásokat – és az Országgyűlés friss döntésének eredményeképp az eddigieknél is könnyebben lehet fűrészt ragadni az erdeinkben.

2025. május 30-án, több hétnyi civil és szakmai tiltakozás után Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írta alá a törvénymódosítást, amely a természetes és védett erdők tarvágását is lehetővé tenné, hanem megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. Indoklásában az alkotmányossági aggályok mellett hosszan érvelt az erdők védelmét szolgáló jogszabályi garanciák gyengítése ellen is.

 Ám az erdőkért aggódók öröme nem tarthatott sokáig: a törvényalkotási bizottság június 5-én – épp a környezetvédelem világnapján – formai módosítással, de tartalmában változatlanul újra beterjesztette a jogszabályt a zárószavazásra. 

A WWF szerint ezzel a parlament figyelmen kívül hagyta a szakmai és társadalmi érveket, sőt az alkotmány elveit is. A szóban forgó salátatörvény számos területet érint, de a legélesebb reakciókat az erdőtörvény módosítására vonatkozó része váltotta ki. A változtatások bővítik a tarvágás és a sarjaztatás lehetőségeit a védett állami erdőkben is - írták. 

A sarjaztatás az a fakitermelési és erdőfelújítási eljárás, amikor a kivágott fa tönkjéből új hajtásokat (sarjakat) nevelnek, így termelik újra az erdőt. Ez gyorsabb és olcsóbb megoldás, mintha a fák tönkjeit eltávolítanák, és a helyükre őshonos fajokat telepítenének. Ráadásul a szakértők szerint ez az eljárás csökkenti az erdő természetességét és ökológiai értékét.

A módosítás rövidíti a kivágások hatósági elbírálására biztosított időt is. Ez azért problémás, mert az illetékes szervezetek rendszerint forrás- és emberhiánnyal küzdenek, így hosszabb határidővel sem biztos, hogy képesek elvégezni a rájuk rótt kötelezettségeket. Ezen a nehézségen azzal „könnyítenek” a törvényhozók, hogy sok esetben a természetvédelmi hatóság véleményét már nem is kell kikérni tarvágások előtt - közölte a cikk.

Kinek áll érdekében ez a megoldás?

Ahogy azt Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője a lapnak elmondta: „A mostani törvényjavaslat fő eleme, hogy a tarvágás lehetőségei bővülnek – többek között a védett állami erdőterületeken, de azokon kívül is”. 

A korábban szintén szakmai ellenállásba ütköző 2022-es tűzifarendelet a faanyagtermelés pénzügyi és adminisztratív akadályait kívánta csökkenteni. A szakértő szerint annak intézkedéseit részben alá lehetett támasztani az akkori tűzifapiaci célokkal. A mostani módosításokra viszont nincs szakmailag vagy gazdaságilag jól értelmezhető magyarázat. 

Akkor mégis kinek az érdekeit szolgálhatja az új törvény? Ez a szakemberek számára sem teljesen világos. Úgy fogalmaztak: „Feltételezhető, hogy bizonyos rövid távú gazdasági hasznok kapcsolódhatnak a gyors és olcsó tarvágás lehetőségéhez.” 

Ezáltal ugyanis jó minőségű, ipari célra hasznosítható faanyaghoz lehet jutni ott, ahol erre eddig nem volt lehetőség a jogszabályi korlátozások miatt, vagy a megvalósítás jóval nagyobb költségekkel és anyagi kockázatokkal járt – mivel gondoskodni kellett az erdő természetes megújításáról.

Évtizedes károkat okoz

A természetes erdők tarvágása nem pusztán a fák kivágását jelenti. A faállomány egy lépésben történő véghasználata drasztikus beavatkozás az erdő életébe – magyarázta a szakértő. Megszűnik az erdő klímája: a napsugárzás és a szél akadálytalanul eléri a talajfelszínt, kiszárítja azt, ami elősegíti a talajeróziót. A talaj és az aljnövényzet fajainak nagy része elpusztul; helyüket hosszú évtizedekre tág tűrésű fajokból álló, egyszerűbb életközösségek veszik át. 

A fákon és fakoronákban élő rovarok, madarak, emlősök élőhelyét lerombolja a beavatkozás, és ha a menekülő állatok nem lelnek menedékre a megmaradó erdőrészekben, hamar elpusztulnak. A kizárólag tarvágással kezelt erdős tájak élővilága idővel elszegényedik, hiszen az érzékenyebb, idős erdőszerkezetekhez kötődő fajoknak ott nem marad megfelelő élettér. A hosszú távú hatásokat is nehéz túlbecsülni: egy idős tölgyes ökológiai értéke akár 100–120 év alatt állítható csak helyre – ha egyáltalán sikerül. A törvény ráadásul éppen azokat az őshonos erdőtípusokat érinti legsúlyosabban – például a síkvidéki kocsányos tölgyeseket –, amelyek amúgy is rendkívül sérülékenyek, és már most is kis szigeteket képeznek az inváziós akácosok között. Ahelyett, hogy ezek megóvása lenne nemzeti cél, a jogszabály megkönnyítené tarra vágásukat.

A civil kiállás hatásai

A jogszabály elleni tiltakozás példátlanul széles körű volt: alig egy hét alatt 46 ezer ember írta alá a WWF Magyarország erdők védelmében indított petícióját, és több mint 150 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez – köztük természetvédők, helyi közösségek és szakmai szervezetek. A WWF szerint a társadalmi figyelem ma már jóval nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt. A petíció aláírói sok esetben személyes üzenetekben is kifejezték aggodalmukat: sokan a gyerekeik és unokáik jövőjét féltik, mások a rekreációs lehetőségek, a tiszta levegő és a vízmegtartás miatt aggódnak. A közfelháborodás még a 2022-es tűzifarendeletnél is erőteljesebb volt – akkor a kormány részlegesen visszakozott. Most viszont nem így történt.

Ám a cikk szerint még most sincs veszve minden. Bár a módosítást megszavazta a parlament, az Alkotmánybíróság még megvizsgálhatja az elfogadott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját. Ez az eljárás azonban kifejezetten hosszadalmas – akár több évig is eltarthat – és amíg döntés születik, rengeteg értékes erdő eshet áldozatul a pusztításnak - zárult az írás.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalása itt olvasható az Ukrajna területén
fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi
szintre emeléséről szóló T/11681. törvényjavaslat 186-188. §-airól.