Támogatások és pályázatok: mire figyeltünk májusban és mire kell a nyáron?

Az idei, 2025-ös év májusában is sok hírben számoltunk be a gazdákat érintő pályázati és támogatási lehetőségekről, valamint a fejlesztések eredményeiről is. Érdemes átnézni az támogatásokról szerkesztett összefoglalónkat, hogy mindenki képbe kerüljön, milyen lehetőségei vannak a vállalkozása fejlesztésére. Szeretettel ajánljuk olvasásra a júniusi, főleg agrártámogatások témájú hírösszefoglaló anyagunkat!

Pályázatokról, támogatásokról és kifizetésekről is beszélt Tállai András Miskolcon. A magyar mezőgazdaság nem csak a gazdaságunk alappillére, hanem a vidéki közösségek megtartó ereje is. Az agráriumban rejlő lehetőségek és a kormányzati támogatások kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fiatalok helyben maradjanak, a mezőgazdaság pedig fenntartható és versenyképes maradjon – mondta egyebek között Tállai András államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Agrárgazdasági Fórumon, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Miskolcon.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának köszönhetően a 2023–2027-es időszakban Magyarország közel 3100 milliárd forint támogatásban részesül. 2025 márciusáig 37 pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium, 1384 milliárd forintos keretösszeggel.

Közel 3,5 milliárd forintért újít a MATE, ennek részeként átadták a felújított tudásközpontot Szarvason

3,352 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással korszerűsíti gyakorlati oktatást szolgáló épületeit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amelynek részeként Dr. Gyuricza Csaba rektor átadta a szarvasi Tudásközpont energetikailag felújított épületét. A felújítás révén az oktatók és hallgatók részére olyan korszerű és energiahatékony épületek és épületrészek állnak rendelkezésre, amelyek megfelelnek a 21.század elvárásainak, többek között hibrid oktatásra is alkalmas termek is elkészültek.

A sajtótájékoztató kiemelt vendégei Dankó Béla országgyűlési képviselő és Hodálik Pál, Szarvas város polgármestere voltak. Az RRF-2.1.2-21-2022-00027 azonosítószámú projekt támogatásával a gödöllői, kaposvári és keszthelyi épületek mellett, a szarvasi épületek, épületrészeket érintő infrastrukturális és energiahatékonysági fejlesztések is megvalósulnak. A szarvasi Tudásközpont ünnepélyes átadására sajtónyilvános esemény keretein belül került sort. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora beszédében kiemelte, hogy „a pályázat részeként az egyik mérföldkő a Tudásközpont átadása.

Mennyire termel jól az ökológiai gazdálkodás?

Egyre pontosabb magyar adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen méretű és profilú gazdaságok milyen jellegű ökológiai termeléssel foglalkoznak. A számok mögött sokszor meglepő, de érthető és egyben biztató folyamatot lehet látni. 2021-ben a KSH adatai szerint a mezőgazdasági terület 5,8%-án, 293,6 ezer hektáron folyt biogazdálkodás Magyarországon. A területek 61 százaléka rét/legelő volt és csak 31 százaléka szántóföldi növény, ezeknek is a harmada zöldtakarmány. 2023-ban már 6,4 százalék volt a biogazdálkodással művelt területek aránya. 

A 2030-ra kitűzött 10 százalékos cél már megközelíthető tűnik, de nem érhető el ebben a tempóban. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy mit termelnek a gazdák ezen a 320 ezer hektáron.

A vidéki mikro- és kisvállalkozások vehetnek részt egy új vissza nem térítendő támogatásban

Újabb, vissza nem térítendő támogatási program segíti a vidéki térségek legkisebb vállalkozásait. A GINOP Plusz-1.2.4-25 kódszámú – európai uniós társfinanszírozással megvalósuló – program célja a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelése, a helyi gazdaság élénkítése és a munkahelyek megőrzése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A program az Új gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappillérét képező Demján Sándor Program részeként valósul meg. A 2025-ben a hazai kkv-k számára rendelkezésre álló összesen 1400 milliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrásból 50 milliárd forintot fordít a kormány erre a célra.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a közleményben emlékeztetett: a pályázat az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójában (Dél-Alföld, Dél Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország), valamint a Szabad Vállalkozási Zónákban működő, legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások számára érhető el. A támogatás mértéke 50 százalék, vagyis a beruházás felét a magyar kormány állja. Vállalkozásonként 5 és 30 millió forint közötti támogatás igényelhető, amelynek akár fele előlegként is lehívható.

A zártkertekre, a tanyákra és a rövid ellátási láncokra is adnak támogatást

Meghatározó jelentőségű a házikerti termelés a jó minőségű és egészséges magyar élelmiszer előállításában. A kertészet azonban olyan közösségformáló, értékteremtő munka is, amely továbbörökíti a helyi hagyományokat és termesztési tapasztalatokat. Így több szempontból is előnyös az önellátás megerősítése, a kertkultúra támogatása, amely iránt az agrártárca is elkötelezett. Nagy István agrárminiszter a Provident és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közös konferenciáján beszélt a házikerti termelés részleteiről.

Az agrártárca 2020-ban egy felhívást hirdetett meg, amely során vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be támogatási kérelmet piacok és vásárterek létrehozására, illetve fejlesztésére - emlékeztetett Nagy István. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rövid ellátási láncok fejlesztésének, valamint kialakításának támogatására idén új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-étől van lehetőség.

Kiemelt figyelmet és támogatást kapnak az aszályhelyzet kezelésére a magyar gazdák és a vízügyi ágazat szereplői

A mezőgazdasági termelők és a vízügyi ágazat szereplői összehangolt, célzott támogatási rendszerre számíthatnak az aszálykárok megelőzése és enyhítése érdekében. Ennek köszönhetően a vízügyi ágazat szereplői kiemelt figyelmet és finanszírozást kapnak az aszályhelyzet kezelésére. Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára „A vidék jövője, a vidék közhaszna” című konferencián, Orosházán.

Az államtitkár a rendezvényen arról beszélt, hogy az Agrárminisztérium célzott támogatásokkal erősíti az mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Csaknem 5400 milliárd forintos KAP-forrásból 2900 milliárd a vidékfejlesztési pillérre jut. Ezen belül különösen fontos területek a gazdaságfejlesztési beruházások, a feldolgozóipar, az öntözésfejlesztés, valamint a generációváltás ösztönzése. Több mint 38 pályázati felhívás jelent meg eddig, összesen 1389 milliárd forint értékben. Ezek közé tartozik például az erdőtelepítési program, a rövid ellátási láncok fejlesztése, az öntözési beruházások, valamint a terménytárolók és vetőmagüzemek fejlesztése. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kap a fiatal gazdák támogatása. Számukra 79 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, akár 75 millió forint beruházási támogatással – tette hozzá.

Jelentős, 860 millió forintos fejlesztés indul a Batúz-tanyán, a természetvédelmet és az infrastruktúrát is támogatják

Új fejezet kezdődik a Batúz-tanyán, ahol 860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul nagyszabású fejlesztés. A most induló projekt keretében a Batúz-tanya megközelíthetősége is javul, a tanyához vezető, eddig nehezen járható út 2 kilométeres szakaszának stabilizálása egész évben biztosítja a fenntartható elérést, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és a gyepterületek károsodását. A tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Tiszabábolnán mondta el a minap. Rácz András kiemelte, hogy a beruházás nem csak a térség egyedülálló élővilágát, hanem a helyi közösségek mindennapjait és gazdálkodási lehetőségeit is új alapokra helyezi.

Megépül továbbá:

• egy korszerű takarmánytároló
• és trágyatároló (ezen az FK-Raszter Zrt. dolgozik a Közbeszerzési Értesítő adatai szerint),
• valamint új mezőgazdasági gépekkel bővül a központ eszközparkja,
• hogy a folyamatosan növekvő állatállomány igényeit és a természetvédelmi kezelési feladatokat a legmagasabb színvonalon tudják ellátni.

Érdemes megnézni, milyen támogatásokra mennyit fizettek ki az EU-s és a hazai forrásokból

A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása. Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256,4 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben. A folyósított támogatási összeg 62,0 százaléka (778,6 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 38,0 százalékát (477,8 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései és a közvetlen támogatások domináltak (46,6 és 43,3 százalék), összegük 586,0 milliárd és 544,6 milliárd forint volt. A nemzeti támogatások a kifizetések 7,8 százalékát képezték, 97,7 milliárd forint kifizetésére került sor 2024. december 31-ig. A piaci és egyéb támogatásokra együttesen 28,2 milliárd forintot folyósítottak.

Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások 36,5 százalékát, az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 4,1 százalék volt. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2023. évi időjárás okozta károk kompenzálására 2,9 milliárd forintot folyósítottak 2024-ben a jogosult termelők számára. A mezőgazdaság hitelállománya 0,8 százalékkal 1048,2 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 63,7 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 36,3 százalékot tett ki 2024. december 31-én.

Sok fontos változás volt a KAP pályázati felhívásaiban

Megjelent a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 34/2025. számú közleménye pályázati felhívások módosításáról. Ennek értelmében az építési tevékenység esetében az építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a nyilatkozat az építési tevékenységekről a támogatási kérelem elkészítése során csatolandó (pótolható) mellékletnek minősül. Törölték az előírást, ami szerint nem hiánypótoltatható, amennyiben az ÉNGY-ben nem szereplő építési tételekre, gépekre, berendezésekre és szolgáltatás vásárlásra vonatkozóan egyetlen árajánlat sem kerül benyújtásra a támogatási kérelem mellékleteként.

Módosult a 7.2. és a 13. fejezet. A módosítás értelmében az építési tevékenység esetében az építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a nyilatkozat az építési tevékenységekről a támogatási kérelem elkészítése során csatolandó (pótolható) mellékletnek minősül. Törlésre került az előírás, miszerint nem hiánypótoltatható hiánynak minősül amennyiben az ÉNGY-ben nem szereplő építési tételekre, gépekre, berendezésekre és szolgáltatás vásárlásra vonatkozóan egyetlen árajánlat sem kerül benyújtásra a támogatási kérelem mellékleteként.

Rendkívüli segítség a sertéstartóknak: kompenzáció a járvány miatti piaci kiesésért

A kormány kiemelt figyelmet fordít a sertéstartók támogatására: külön kompenzációs programot indítottak, hogy enyhítsék a ragadós száj‑ és körömfájás (RSZKF) miatt bekövetkezett bevételkiesést, és ezzel megőrizzék az ágazat stabilitását. Azok a termelők, akik az RSZKF‑korlátozásokkal érintett térségekben vágósertést tartanak, és a hagyományos piaci ár alatti összeget kaptak a levágott állatokért, részben vissza kapják a különbözetet: a kárkifizetés mértéke elérheti a 40 %-ot is.

A kompenzáció igénylésének menete egyszerű: a gazdálkodók a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nyújthatják be kérelmüket a területileg illetékes járási hivatal állategészségügyi osztályán elektronikus úton. A támogatás alapjául az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. által közzétett havi piaci átlagár szolgál, amely a Nébih honlapján elérhető. Az igényléshez a termelőknek elegendő csatolniuk a vágóhídnak kiállított számla másolatát, a szállítólevél (ENAR 2611-es nyomtatvány) gazdai példányát, valamint az „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” állatorvosi igazolást.

Új támogatási lehetőség járványvédelemre szarvasmarha-, juh- és kecsketartóknak – 30 millió forint a tét (x)

Újabb lehetőség nyílik a mezőgazdasági termelők számára, hogy jelentős pénzügyi támogatáshoz jussanak járványvédelmi fejlesztéseikhez. A legfeljebb 30 millió forintos vissza nem térítendő támogatás révén akár építési beruházások, akár eszközbeszerzések is megvalósíthatók, ráadásul a költségek 70%-át fedezheti a pályázat. Fontos tudnivaló, hogy a támogatási kérelmek 2024. június 25. és július 22. között nyújthatók be – és a korábbi tapasztalatok alapján érdemes időben lépni, mert a forrás gyorsan kimerülhet.

A támogatási kérelem benyújtására június 25. és július 22. között van lehetőség. Ezután a várható nagy igény miatt valószínűleg lezárul.

Mekkora előleg igényelhető?

25% előleg igényelhető a pozitív elbíráslás után.

Milyen tevékenységek támogathatók?

• Építéssel járó, a járványvédelemhez kapcsolódó tevékenységek
• Építéssel nem járó, a járványvédelemhez kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése (x)

Jobb a konyhaasztalnál kezdeni a gazdaságátadás megbeszélését, mert sok témát kell egyeztetni hozzá

A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a gazdaságok fenntartható módon kerüljenek a következő generáció tulajdonába. Göbölyös Károly gazdálkodó, szaktanácsadó, a Gömbi Agro Kft. ügyvezetője beszélt a részletekről a II. Gazda Információs Napon, a Pest vármegyei Gödöllőn. „A gazdaságátadás gyakorlati szempontja” című előadásában a szakember rávilágított arra, hogy a folyamat nem csupán jogi és gazdasági kérdés, hanem egyben családi döntés is, amelyet időben és körültekintően kell megtervezni.

A magyar gazdatársadalom elöregedése egyre sürgetőbbé teszi a gazdaságok jövőjének biztosítását. Az átadás lehetőséget kínál arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozások tovább éljenek és fejlődjenek, még az alapító életében, rendezett körülmények között. Az innovációra nyitott fiatalok képesek fenntartani és modernizálni a gazdaságokat, azonban a generációváltás gyakran nehézségekbe ütközik.

A gazdaság átruházásának több formája is létezik:

• öröklés – amelynek során az utódok egyenlő arányban részesülnek a gazdaságból,
• ajándékozás vagy adásvétel – amely jogi és adózási szempontból egyaránt fontos döntés,
• új gazdaságátadási szerződés – a 2021. évi CXLIII. törvény az agrárgazdaságok átadásáról alapján, amely rugalmasabb feltételeket biztosít a folyamat során.

A különböző lehetőségek más és más kihívásokat rejtenek magukban, ezért minden családnak egyénileg kell mérlegelnie, melyik út a legmegfelelőbb számukra.

Karikó Katalin támogatásával nyílt új kutatóközpont a Szegedi Tudományegyetemen

Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus anyagi és szakmai támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A tudós a Gazda-Patogén Interakció Központ ünnepélyes megnyitóján felidézte, hogy több olyan tudományos elismerést is elnyert, melyek kutatási támogatással jártak. A Jeantet-Collen-díj 150 ezer svájci frank, a Novo Nordisk-díj 100 ezer euró, a Tang-díj pedig 82 ezer dollár támogatást jelentett. Ezt a mintegy 334 ezer eurónyi (135 millió forint) forrást a központ kialakítására fordították - közölte az SZTE professzora.

Rovó László professzor, az intézmény rektora hangsúlyozta, a biokémiai és az orvosbiológiai oktatásnak és kutatásnak komoly hagyománya van Szegeden. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert által alapított iskola csaknem 100 éve virágzik, és egyre elismertebb az európai és a globális tudomány színterén.

Karikó Katalin nagylelkű adományának és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerének köszönhetően az SZTE korábbi lehetőségein messze túlmutató együttműködésekben vehet részt - mondta az orvosprofesszor, példaként említve egy az SZTE vezetésével és a Pennsylvaniai Egyetem és a King’s College London együttműködésével elindult kutatást.

Ne maradjon le a fiatal gazdák kettős támogatásáról! (x)

2025. július 16. és augusztus 12. között nyílik lehetőség a fiatal, 18 és 40 év közötti gazdák kérelmének benyújtására: egyszerre igényelhetik a korábbi, teljesen elszámolásmentes „fiatal gazda” támogatást (14,6  millió Ft), és egy legalább 15  millió Ft elszámolható beruházásra szóló, 70 %-os támogatási intenzitású pályázati csomagot (10,5–75 millió Ft). A fiatal, agrárvégzettséggel rendelkező, maximum öt éve működő üzemek számára ez az „2 az 1-ben” konstrukció kitűnő lehetőség: az egyik pillér önerejébe forgatható másikhoz, míg a második pillér három-négy éves üzemfenntartási vállalással biztosítja a fejlesztést. Siessen, mert a korlátozott keret miatt a beadási határidőt várhatóan előbb zárják! (X)