Talajszkennelés? Mire képes, és miért éri meg alkalmazni?

A talaj feltérképezése egyre gyorsabbá és automatizáltabbá válik – ennek egyik eszköze a talajszkennelés. A drága eszközök és a költséges mérések ellenére a technológia pontosabb képet ad a talajról, mint a hagyományos mintavétel. De mit tudnak a szkennerek, mire jók, és mennyibe kerülnek?

A talaj változatosságának feltérképezése

A szkennelés elsődleges célja a talaj heterogenitásának feltárása – különösen a talajszerkezet, a szervesanyag-tartalom, a humusz és a pH-érték változásai érdeklik a gazdálkodókat. Ez lehetővé teszi az inputanyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) helyspecifikus kijuttatását, amivel nemcsak költséget lehet megtakarítani, de a környezetet is kevésbé terheljük.

Míg a hagyományos mintavétel több mintából egy összekevert mintát készít, a szkennerek képesek zónánkénti adatokat adni. Ugyanakkor a tápanyagtartalom változásainak kimutatásában még korlátozott a szerepük – bár egyes szolgáltatók ezt is vállalják.

Milyen szkennerek léteznek?

A különböző szkennerek más-más elven működnek. Vannak, amelyek gamma-sugárzást (pl. SoilOptix, RH AgSystems), elektromos vezetőképességet (pl. Veris MSP3, Dualem21hs) vagy elektromágneses indukciót (pl. EM38) alkalmaznak. Emellett léteznek NIR (közeli infravörös) szenzorok is, amelyek a szervesanyag-tartalmat és nedvességet mérik. A SoilReader például egy ilyen NIR szenzort alkalmazó eszköz, bár fejlesztése akadozik.

A különféle technológiák más-más előnyöket kínálnak. A passzív gamma-sugárzás például kevésbé érzékeny a talajnedvességre vagy sótartalomra, így megbízhatóbb adatokat adhat.

Mindig validálni kell a szkennelt adatokat

A technológia soha nem ad „kész” talajadatokat – minden mérésnél szükség van validáló talajmintákra. A szkennelt adatok zónákat képeznek, és zónánként legalább egy mintát kell venni. A talajmintákat gyakran külföldi laboratóriumok, például az USA-beli laborok elemzik, ahol az Albrecht-módszer szerint készül a kiértékelés.

A Veris MSP3 például elektromosan töltött tárcsák segítségével méri a talaj elektromos vezetőképességét 0–30 cm és 0–90 cm mélységben. Emellett NIR szenzorral szervesanyag-tartalmat és szondával pH-értéket is mér. A szkennelt adatok alapján minimum négy mintát vesznek parcellánként, és ezek alapján kalibrálják a nyers adatokat.

Szkennelési cél: meszezés és tápanyag-kijuttatás

A szkennerek legelterjedtebb gyakorlati alkalmazása jelenleg a helyspecifikus meszezés. A pH-érték változása ugyanis nem látható szabad szemmel, de a terméshozamra és a növények fejlődésére jelentős hatással van. A Jonkergouw kertészeti vállalkozás például bérelt földeken alkalmaz szkennelést, hogy optimalizálja a meszezést. Ugyanakkor egyre több gazda használja a szervesanyag-tartalom alapján történő komposztkijuttatásra is az adatokat.

Költségek és szolgáltatók

A szkennelés ára széles skálán mozog:

• Healthy Soil – Dualem21hs: €125/ha, plusz négy talajminta maximum 25 ha-ra (mintaár: €117,50/db). Többéves csomag havi díjas konstrukcióban is elérhető.
• Loonstra & Van der Weide – gamma-szenzor: Alap szkennelés (pH, humusz): néhány tíz euró/ha. Részletes térkép (talajszerkezet, NPK, nedvesség): €100–125/ha, beleértve a talajmintákat.
• Soil-Data (korábban BioScope): műholdas zónatérkép: €50/parcella, plusz 2 minta (mintaár: €70–80/db).
• Vantage Agrometius – Veris MSP3: €595 fix díj + €100/ha, talajmintavétellel együtt.
• Syngenta – Interra Scan (SoilOptix technológia): 27 talajparamétert térképez (nedvesség, szervesanyag, pH, textúra, tápanyagok). Minimum 4 minta/parcella szükséges.

Műholdas adatok: egy lépéssel távolabbról

A Soil-Data szolgáltatásai műholdképekre (főként Sentinel-2) épülnek, amelyeket télen vagy kora tavasszal, növényborítás nélkül készítenek. A 10x10 méteres felbontás mellett a szervesanyag és talajszerkezet variációját jól lehet követni. A méréseket itt is talajmintákkal validálják – ezek nélkül nincs megbízható eredmény.

A jövő: célzott és robotizált talajelemzés?

A jelenlegi szkennerek többsége nem alkalmas a célzott nitrogénmérleghez szükséges N-min érték mérésére. Ehhez jóval több talajmintára lenne szükség, mint amit ma a validációhoz alkalmaznak. Talán a High Tech NL iparági szervezet robotizált talajvizsgálatra vonatkozó fejlesztési felhívása előrelépést hoz: gyorsabb, kevésbé munkaigényes és pontosabb talajvizsgálatot.

Összegzés: láthatóvá válik a láthatatlan

A talajszkennerek előnye, hogy képesek feltárni a mezőgazdasági területek rejtett variációit. Ez segíti a precíziós mezőgazdaságot, támogatja a fenntarthatóbb inputanyag-felhasználást, és javítja a hozamok kiszámíthatóságát. A beruházás nem olcsó ugyan, de a legtöbb gazdálkodó számára hosszú távon megtérül – különösen, ha a szkennelt adatokra építve differenciált gazdálkodási gyakorlatokat vezetnek be.

(Forrás: futurefarming.com)