Talajművelés nélküli termesztéssel is fenntartható a terméshozam – csökkentve a gyomirtó szerek használatát

Mivel Pennsylvaniában az agronómiai kultúrák több mint 65%-a talajművelés nélküli termesztés alatt áll, a gyomirtó szereknek ellenálló gyomok terjednek, csökkentik a terméshozamot, és nagyon nehezen ellenőrizhetők. Eddig ez volt a helyzet.

Ugyanakkor a szántás nélküli termelést alkalmazó gazdálkodók csökkenthetik a gyomirtószer-használatot, és mégis fenntarthatják a terméshozamot, ha integrált gyomirtási módszereket alkalmaznak – derül ki a Penn State kutatóinak új tanulmányából.

Amikor a gazdálkodók már nem használnak talajművelést a gyomok növekedésének megzavarására, akkor jellemzően több gyomirtószert alkalmaznak a gyomok elleni védekezéshez – mondja a tanulmány vezető szerzője, Heather Karsten, a Penn State Egyetem növénytermesztési/ökológiai docense.

Herbicid-rezisztens gyomok

„A gazdálkodók különösen nagy mértékben támaszkodnak néhány elterjedt gyomirtó szerre a kukorica és a szója szántás nélküli termesztése során, például a glifozátra, ami a gyomirtószer-rezisztens gyomok kialakulásához vezetett, amelyek ma már nagyon problémásak" – mondta Karsten. „Mivel Pennsylvaniában az agronómiai kultúrák több mint 65%-a szántás nélküli termesztés alatt áll, ezek a gyomok terjednek, csökkentik a terméshozamot, és nagyon nehezen kezelhetők."

A téma iránt érdeklődők figyelmét a www.futurefarming.com egy másik cikkére is felhívja: No-till practices significantly reduce soil erosion – A talajművelés nélküli gyakorlatok jelentősen csökkentik a talajeróziót.

Annak tesztelésére, hogy a gyomirtószer-kijuttatás csökkenthető-e a talajművelés nélküli termelésben, a kutatók kilenc éven át végeztek kísérletet egy tejtermelői vetésforgóban alkalmazott gyomirtószer-csökkentő gyakorlatokkal.

A vetésforgóban szójabab, kukorica őszi takarónövényekkel, három évig lucerna, majd téli repce szerepelt. A következő gyakorlatokat alkalmazták a gyomirtószer-bevitel csökkentése érdekében: a gyomirtó szereket csak sávosan alkalmazták a kukorica és a szójabab sorai felett, és a sorok között magas maradékanyag-tartalmú művelést alkalmaztak; kis szemű kísérő növényt, például zabot vetettek az évelő lucernával és a gyümölcsfűvel; és hatévente egyszer szántottak, hogy az évelő takarmányt gyomirtó szerrel való irtás helyett megszüntessék.

Folyamatos talajművelés nélküli talajművelés

Ezeket a gyakorlatokat összehasonlították a folyamatos talajművelés nélküli gyomirtás során alkalmazott hagyományos, gyomirtó szereken alapuló gyomirtással, amely ismételt gyomirtószer-kijuttatásokból áll. Az eredmények méréséhez a kutatók mintát vettek a gyomok biomasszájából a szójabab, a kukorica és az első két lucerna takarmányozási évében.

Arról számoltak be, hogy a csökkentett gyomirtószeres kezelésben több volt a gyombiomassza, ami az évek során több gyomnövényt eredményezett a kukorica és a szója csökkentett gyomirtószeres kezelésében – de a hozzáadott gyomnyomás nem befolyásolta jelentősen a terméshozamokat vagy a nettó hozamban mutatkozó különbségeket. A következő lucernatakarmány-vetési évben a gyombiomassza ritkán volt jelentősebb a csökkentett gyomirtószerrel végzett kezelésben, és a lucernatakarmány második évében sem volt nagyobb.

A terméshozam és a nettó hozam különbségei a legtöbb kultúrában és évben hasonlóak voltak – mutatott rá Karsten, aki kifejtette, hogy a kutatási eredmények azt sugallják: a csökkentett gyomirtószer-befektetéssel járó integrált gyomirtás hatékony lehet.