Talajmegújítás és megelőzés: a kukoricatermesztés jövője Magyarországon

A mezőgazdaság folyamatos változások előtt áll, de a Kukorica Kör Egyesület megoldást kínál a kihívásokra. Ebben az évben újra a „Kukoricázz Velünk!” termelési versennyel, az agrár rendezvényeken történő hangsúlyos megjelenésükkel és hasznos szakmai tartalmakkal segítették a gazdákat a hatékonyabb termesztési technológiák elsajátításában. Az Egyesület ügyvezetője, Daoda Zoltán, most betekintést nyújt az idei eredményekbe, de kitér a magyarországi kukoricatermesztés kihívásaira és beavat a jövőbeli terveikbe is. Ismerje meg, hogyan lehet a tonnák helyett a profitot helyezni a középpontba, és miért kulcsfontosságú a talajmegújítás!

Hogyan foglalná össze a Kukorica Kör Egyesület elmúlt egy évét, mik voltak a céljaik és azok hogyan teljesültek?

Amit erre az évre akár megjelenésekben, akár taglétszám-bővítésben elterveztünk sikeresen teljesítettük. Saját eseményeink voltak az AGROmashEXPO-n és a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva-n, illetve regionális szakmai nagyrendezvényeket is szerveztünk. Viszont a legfontosabb, az egész évre kiterjedő eseménysorozatunk, a Kukoricázz Velünk! termelési verseny, ahol idén is sok gazda mérette meg magát öntözött, illetve nem öntözött kategóriában. Az eredmények kiértékelése jelenleg is tart, január közepén kerül majd sor a díjátadóra.

A Termelési Verseny a mi fő programunk, mely évről évre megrendezésre kerül és aminek célja, hogy a verseny keretén belül be tudjuk mutatni a gazdáknak, hogyan lehet a legnagyobb nyereséget elérni a kukorica termesztésével.

A versenyben részt vevő gazdák számának növekedése jól mutatja, hogy mekkora igény van erre a megmérettetésre.

Másrészt mind mennyiségben, mind minőségben előre léptünk a kommunikációnkban, sok olyan szakcikket, tartalmat publikáltunk, ami a kukoricatermesztőknek releváns információkat tartalmaz.

Mit tartogat a jövő az Egyesület számára?

Azt kell megérteni, hogy nagyon sokféle érdekeltségű, tapasztalatú, végzettségű termelő dolgozik a kukoricaföldeken, és mindegyikük számára el kell juttatni a nekik megfelelő információt egy számukra érthető formában, legyenek azok szakképesítés nélküli gazdálkodók vagy agrármérnökök.

És az információátadásban a kulcsüzenet a megelőzés kell legyen. Jelenleg sokkal inkább reaktív, mint proaktív a gazdatársadalom. Például a gombás betegségekre és szárazságra csak azok bekövetkezte után reagál. Pedig egy átgondolt, megelőzési technológiákkal fölszerelkezett termelés esetén ezek a problémák kisebb mértékben hatnának negatívan a növényekre és a termelés jövedelmezőségére. Ehhez minden eszköz, termék, know-how, tudás rendelkezésre áll Magyarországon. Ez lesz a 2025-ös kommunikációnk fókusza.

A megelőzéshez, az előre gondolkodáshoz szeretnénk minden lehetséges muníciót megadni a termelőknek, és azt sulykolni beléjük, hogy ahol egyszer volt fuzárium, aszpergillusz fertőzés vagy aflatoxin, ott újra lesz. A mikroszervezetek szaporítóképletei ilyenkor már eredendően ott vannak a talajban, és sem a fizikai, sem a kémiai, sem a biológiai védekezés nem tudja ezt önállóan kezelni. Viszont mindezeket következetesen és szisztematikusan alkalmazva a fertőzési nyomás elenyésző lehet és kisebb kárt okoz.

Ön, mint a Kukorica Kör Egyesület elnöke, hogyan látja a kukorica helyzetét Magyarországon?

Nálunk, az Egyesületben a termékpálya minden elemének szakértői megtalálhatók, és egyöntetűen az a véleményünk, hogy a kukorica vetésterülete tovább fog csökkenni, mert azokon a földrajzi területeken, ahol már egy közepes időjárási anomália is jelentős kockázatot jelent, a gazdák sokkal hamarabb kénytelenek lesznek felhagyni a kultúra termesztésével, mint ott, ahol, például a termőtalaj jobb állapotban van vagy jóval nagyobb pufferkapacitással rendelkezik. De még a nem kedvezőtlen adottságú területeken is csökkenhet a kukorica részaránya, más alternatív növényekkel szemben, hogy a kockázat csökkenjen.

Erre azért is szükség van, mert a Magyarországon alkalmazott vetésforgókat rendkívül leegyszerűsítettek. Mindössze három-négy növény található meg benne országos szinten, pedig sokkal diverzebbnek kellene lenni ahhoz, hogy a termőtalaj önállóan meg tudjon újulni.

Továbbá, a termés minősége is sokszor megkérdőjeleződik a különböző gombás betegségek miatt, így bőven van feladat, hogy a kukorica jó minőségben, jó áron eladható legyen. Ennek a kihívásnak is meg kell felelni, hogy valóban megérje kukoricát termelni. Ha a szakmai döntések ezt megalapozzák, a régióra jellemző átlag fölött teljesítve már lehet jövedelmezően kukoricát termelni.

Az Egyesületnél gyakran hangsúlyozzák, hogy az eredményességet ne tonnákban, hanem profitban mérjék, de ez a szemlélet, vajon, mennyire honosodott már meg a gazdák fejében is?

Nehezen megy át az üzenet, de majd a szükség kikényszeríti. Ha többször egymás után jönnek a veszteséges évek, ha már „átcsap a víz a gáton”, akkor fognak tömegesen változtatni a gondolkodásukon. A kicsit több mint húszéves szakmai pályafutásomban már átéltem ilyet: amikor már mindent megpróbáltak és sokszorosan veszteségeket szenvedtek, már majdnem kénytelenek voltak feladni, akkor jött a megvilágosodás és fokozatosan térték át egy másfajta technológiára, ami aztán stabilizálta a jövedelemtermelő képességet. De amíg eljutunk ebbe a fázisba, addig sokan abbahagyják a termelést, némi birtokkoncentrációval karöltve.

Ha a talaj oldaláról közelítjük meg a kérdést, a gazdák számára az jelenti a járható utat, ha a jelenlegi állapotot hosszú távon stabilizálni tudják, és beltartalmilag növelik a talaj értékét. Aki csak régi eszközökkel rendelkezik, csak szántani, tárcsázni tud, még ebben az esetben is lehet olyan technológiát alkalmazni, hogy a lehető legkisebb legyen a kártétel a talajban. Ilyenkor már a károkozás csökkentése is pozitívumként értékelhető.

Más iparágakban sokkal hangsúlyosabb a profitelvárás és az üzemi eredmény, mert ha az tartósan mínuszos, akkor egy cég hitelképtelenné, finanszírozhatatlanná válik.

Miért alakulhatott ki ez a mennyiségorientált gondolkodás a mezőgazdaságban, ami más iparágakra nem jellemző?

A legnagyobb ledöntendő gát a szokás alapú gazdálkodás. Sokszor megkapom, hogy „Biztos igaz, amit mondasz, de már évtizedek óta így csináljuk”.

Más ágazatokban is felgyülemlik a hosszú múltra visszanyúló tapasztalat, kialakul egy szokás, még sem tapasztalható ez a hozzáállás ilyen mértékben...

Egy termelőüzemben sokkal könnyebb egy profilváltást megvalósítani, mint a szántóföldön, ahol a talaj többé-kevésbé adott és némileg bekorlátozza a lehetőségeket. Szántóföldön jellemzően művelési ágat lehet változtatni: gyümölcsöst vagy szőlőt telepíthetek egy szántóra vagy bevethetem fűvel és csak gyep lesz, de ettől a szemlélet még alapvetően nem változik. Az egyéb iparágakban nagyobb a piaci sokféleségnek a lehetősége. Ha egy gyártóüzemben legyártott termék nem eladható a piacon, akkor a szerszámot, a gépsort kicserélve könnyebben másba lehet fogni, esetleg bérmunkát vállalva. Kevesebb a kötöttség és a ragaszkodás a megszokotthoz.

Hogyan tud az Egyesület ezen változtatni vagy általában a gazdákat edukálni?

Türelmesen, alázattal, de állhatatosan és határozottan, minden szinten, legyen az tudományos vagy gyakorlatias, legyen szó a növényvédelemről, megelőzési technológiáról vagy kockázatkezelésről, sulykolni kell az üzeneteket. És egyszer csak letisztul majd a kép, és a szakmai döntések elengedhetetlenek lesznek. Mert hiába elérhető a sokféle támogatás, hogyha elfogy a legfontosabb termelőeszközünk, a termőtalaj alólunk, akkor már nem tudunk mit csinálni. Ezért fontos ez az összefogás, ez a közösség, amit a Kukorica Kör képvisel, mert mi támogatjuk a szükséges változtatást.

Ezért azt üzenem minden gazdálkodónak, hogy forduljanak a szakma felé, mert ebből a rövid távú eredmények mellett hosszabb távon többet tudnak profitálni, mint bármilyen támogatással. Mert egy szakmai döntés, az megalapozott döntés. Az ehhez szükséges információ jelen van a piacon, akár tudományos, akár szaktanácsadói szinten. A termelők körbe vannak véve ezekkel, csak fel kell ismerni ezt, és meg kell találni az információforrásokat, mert rövid, közép, de hosszú távon is csak a szakmaiság jelentheti a kiutat.

Köszönjük Daoda Zoltánnak, hogy megosztotta velünk gondolatait. A Magro.hu, mint a Kukorica Kör Egyesület tagja, elkötelezett a kukoricatermesztés hatékonyságának fejlesztése mellett, és fontosnak tartja az ezzel kapcsolatos tájékoztatást.