Hirdetés
Talajmegőrzésről és rombolásról szól a kérdés
A világon összesen közel 5 milliárd hektárt – a bolygó összterületének 38 százalékát – teszik ki a mezőgazdasági területek, körülbelül egyharmaduk szántóföld. A mostani 8 milliárdos emberi népesség pedig egyre növekszik. Kérdés, hogy az élelmet adó termőföldeket talajpusztító vagy talajmegóvó módszerekkel műveljük. Első kézből kapja meg a mezőgazdaság hatásait a szárazföldi élővilág. Fontos felsorolás a talajművelés hibáiról és lehetőségeiről.
A Planet Budapest közreműködésével a Greendex írt hosszabb anyagot a témáról, ezt szemléztük.

A modern monokultúrás mezőgazdaság
A nagyüzemi mezőgazdaságra jellemző monokultúra adott területen egyetlen növényfaj termesztésének vagy egyetlen állatfaj tartásának a gyakorlatát jelenti. Előnye, hogy az egyetlen termelési mód miatt könnyen kivitelezhető, minimalizálhatók a költségek, valamint lehetővé teszi a nagyfokú specializációt és az élelmiszer tömeges előállítását - írták.
Hirdetés
Hátránya, hogy felborítja a természeti egyensúlyt, kedvezőtlen hatással van a talaj szerkezetére, az azonos genetikai állományú növények alig vagy egyáltalán nem tudnak védekezni az új betegségekkel és a gyomnövényekkel szemben, valamint a diverzitás hiánya miatt természetes ellenség híján a kártevők is könnyebben elszaporodhatnak.
A szántás és a talajerózió
A szántás az egyik legrégebbi talajművelési forma. Az egyszerű, ló vagy ökör vontatta faekétől mára eljutottunk a csúcsminőségű gépekig, azonban az eljárás mechanikája ugyanaz maradt. A szántás lehetővé teszi a learatott haszonnövények szálmaradványainak, a gyomnövényeknek és a trágyának az aláforgatását, a talajrétegek cseréjét és a talaj lazítását - fogalmaz a cikk.

Az eke azonban minden szántással összezúzza a talaj törékeny rendszerét, főleg azt a felső 30 cm-es réteget, amely a különböző mikrobákban a leggazdagabb. A tábla rossz esetben akár 9 hónapig is fedetlenül maradhat, szemcséssé válhat, vagy annyira összetömörödhet, hogy a vizet sem képes hatékonyan felvenni. A száraz talaj felső termőrétegét pedig a nagyobb szélviharok messzire vihetik, akár hatalmas porviharokat okozva - közölte a szerző.
Környezetkímélő(bb) mezőgazdaság
A FAO három alapelvet fogalmaz meg a környezetkímélő, avagy megőrző mezőgazdasággal (conservation agriculture) kapcsolatban: minimális mechanikai talajbolygatás ( csökkentett talajművelés), a termőtalaj állandó takarása (pl. mélymulcsos gazdálkodás) és a faji diverzitás (pl. permakultúra). témával kapcsolatban itt írtunk korábban "A hagyományos, az ökológiai és a permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásait hasonlították össze".
Reduced tillage, azaz csökkentett talajművelés
Csökkentett talajművelésnek nevezünk minden olyan gazdálkodási gyakorlatot, amely a bevetetlen föld kisebb talajbolygatásával jár a hagyományos műveléshez képest. Négy típusa van: a csökkentett földművelés, a direktvetés, a minimális talajforgatás és a talajforgatás nélküli földművelés - írták.
A no-till gazdálkodás
Ez a módszer öt alapelvet foglal magába:
- a talajművelés nélküli termesztéstechnológiát,
- az élő növények fenntartását a termőterületen,
- a gyephez hasonló ökoszisztéma-diverzitást és változatosságot,
- a talajtakarást és
- a legeltetés integrálását.
Hazánkban a Talajmegújító Gazdák Egyesülete a talajmegújító rendszer magyarországi adaptálását és minél sikeresebb, hatékonyabb alkalmazását végzi. Az egyesület kísérleteket és kutatásokat is folytat saját finanszírozással, ezek eredményeit szakmai cikkekben és ismeretterjesztő anyagokban közli. A szóban forgó anyagok közreadásával, szakmai napokkal, találkozókkal, konferenciákkal, valamint gyakorlati bemutatókkal biztosítja a tagok minél szélesebb körű tájékoztatását, tanulási lehetőségét - írta a szerző.
Permakultúra
A permakultúra olyan gazdálkodást jelent, amely a természetes ökoszisztémák önműködő rendszerét veszi alapul, és ahol az ember számára hasznos növény- és állatfajok a természetes életközösségekhez hasonlóan működnek. A tudatosan és alaposan megtervezett, zárt láncú rendszer szinte teljesen önfenntartó, és a lehető legkisebb beavatkozással, külső erőforrások bevonása nélkül tud hosszú távon igen hatékonyan működni.
Mélymulcsos gazdálkodás
Ez a módszer hatékony megoldás azok számára, akik kisebb földterületen folytatnak ökológiai és biológiai gazdálkodást. Ez a viszonylag új termesztési módszer dr. Gyulai Iván ökológus nevéhez fűződik, aki az erdő „önmegművelő” képességét vette alapul. Gömörszőlősön dolgozik és tanítja ma is az érdeklődő kertészeknek. Az erdőben a levelek lehullanak, betakarják a talajfelszínt, majd egy idő után humuszt képeznek, ezzel táplálva az ott élő növényeket.
Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei – hogyan csinálja? címmel írtuk meg korábban, hogy több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették. Mi is ott jártunk a rendezvényen.
é
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Műtrágya helyett baktériumok? Egy gazda tapasztalatai, amelyeket érdemes megismerni
2025.03.20.Szavai József neve jól ismert a Drávaszabolcs környéki gazdák között. A Baranya vármegyei termelő 90 hektáron gazdálkodik, és az elmúlt években folyamatosan fejlesztette a technológiáját, hogy javítsa a terméseredményeit és csökkentse a költségeit. Bár már régóta foglalkozik növénytermesztéssel, az innovatív megoldásokra mindig nyitott volt: néhány éve kezdett el biológiai készítményeket használni, és jelentős előnyöket tapasztalt a talajegészség és a terméshozam tekintetében.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.400 hirdetés 192 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés