Talajképződés, tápanyagtőke

A talajképződés évezredei alatt jelentős tápanyagtőke halmozódott fel talajainkban, amiről a szakma a szaksajtóban szemérmesen nagyon keveset beszél. A talaj természetes tápanyagtőkéje létezik, és számolnunk is kell vele gazdaságunk trágyázási stratégiájának kialakításakor. Hibát követünk el akkor , ha ennek a forrásnak a dinamikáját  blokkoljuk egy sablonos tápanyag-utánpótlási stratégia alkalmazásával.

Egész Európa, de a Kárpát-medence talajai különösen mozaikos, rendkívül változatos képet mutatnak. Mi magunk is gazdálkodunk olyan termőterületen, ahol egy 12 ha-os táblán belül három fő talajtípus fordul elő, és az átmenetekről említést sem teszek. Ennek ismeretében a termőtalajokat egy monolit egységként kezelni nagyon durva egyszerűsítés lenne. Magyarországon a meghatározó talajosztályozási rendszer, a talajok keletkezésével és fejlődésével foglalkozó genetikus talajosztályozás. Előnye, hogy lehetőséget biztosít egy időutazásra a megszállott szakember számára, ha leszáll a feltárt talajszelvénybe, mert feltárul előtte több ezer és/vagy tízezer év fejlődéstörténete.

Így, ha a tápanyag tőke boncolgatása kerül szóba, az avatott szakembereknek nemcsak a péti és egyéb hajdani műtrágyagyári irányvonatok, valamint a gabona tarlókon hegyekben felhalmozott szuperfoszfát és kálisó „hegyláncok” jutnak eszükbe. Sokkal inkább, az előbbivel - időben és mennyiségében is - összehasonlíthatatlan méretű természetes tápanyagtőke.

"Talajainknak csak a felső 30 cm-es rétegében több ezer,esetenként több tízezer kg felhalmozott tápanyag áll rendelkezésre, csak mobilizálni kell!"

Talajaink fejlődéséből a „boldog műtrágyaévek” csak néhány szűk évtizedre korlátozódtak. Ezeket az évtizedeket a mezőgazdaság siker éveiként éljük meg és büszkeséggel tekintünk vissza az akkor elért eredményekre. Ez az eufória sajnos még ma is elhomályosítja szakmai látásmódunkat. Azt vízionáljuk, hogy a talajok tápanyagtőkéje a szocializmus vívmányainak egyike. Ez teljesen téves. Annyit beismerhetünk, hogy a tápanyag mérleg hazánkban csak ebben a bő két évtizedben volt pozitív. Sem előtte – a földművelés kezdete óta,- sem utána a mai napig egyszer sem folyt feltöltő rendszerű trágyázás. Ellenben mezőgazdasági termelés volt akkor is. (Igaz, annak a hajdani termelésnek a paraméterei sokkal jobban igazodtak a talaj dinamikájához.)

Amikor majd elkezdünk „beszélgetni” a helyes műtrágya és tápelem arányokról cikksorozatunkban, akkor élénken emlékeznünk kell arra, hogy a szocialista tervgazdálkodásban a szakmát tematizáló agráripari-lobbi - a legnagyobb erőfeszítései ellenére is  - tevékenységével csak csekély mértékben tudott hozzájárulni változatos talajaink TERMÉSZTES tápanyag-tőkéjéhez. Azaz, ma sem a csak abból kell gazdálkodnunk, amit kiszórunk! Azon idők több ezer éves tápanyag akkumulációjának „termékére” is számíthatunk, amikor még emberi kéz nem érintette talajainkat.

Nem vagyunk tehát feltétlen „műtrágyafüggőségben”. Van lehetőségünk szabadon dönteni és számunkra, valamint talajaink számára a legjobb megoldást kiválasztani.

Szerző: Lajos Mihály, cégvezető, Agrofil-SZMI Kft.

(x)