A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a támogatások igénylése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben, több tematikus előíráscsoportban támogatott területeken gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása. Erről írt a Magyar Államkincstár.

A tavalyi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a támogatások igénylésekor a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben, az alábbi tematikus előíráscsoportokban támogatott területeken gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása:

  • Horizontális ültetvény
  • Horizontális szántó
  • Magas Természeti Értékű területi lehatárolás, szántó kék vércse védelmi előírásokkal (Zonális)
  • Szántó földhasználati kategória erózió érzékeny területi lehatárolással (zonális)
  • Szántó földhasználati kategória aszály érzékeny területi lehatárolással (zonális).
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása.
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása.

A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet integrált növényvédelemről szóló VIII. melléklete az alábbiakat írja elő kötelezően betartandó előírásokként:

1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során elsősorban az alábbi eszközök alkalmazandók:

1.1. megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek,

1.2. rezisztens vagy toleráns növényfajták alkalmazása azoknál a növényfajoknál, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata,

1.3. talajvizsgálatra, vagy a növény tápanyag szükségletére alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása,

1.4. a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával,

1.5. a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme és erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrákkal a természetes ökoszisztémák védelmének figyelembevételével.

2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása.

3. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket.

4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.

5. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.

6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartania. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a felhasználónak törekednie kell a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózis használatára, annak érdekében, hogy elkerülje a rezisztencia kialakítását. A felhasználónak a kezelések számát úgy kell megválasztani, hogy a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális kezelési számot alkalmazza. Károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.

7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.

8. Az adott évi növényvédelmi technológia, illetve a szükséges növényvédelmi intézkedések megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.

A támogatáshoz kötődő helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálják, hogy a termelők betartották e az integrált növényvédelem általános elveit. A terepi vizsgálat során elsősorban a terület és a rajta lévő növények általános állapotának a vizsgálata történik, amely további vizsgálatokhoz nyújt támpontot, önmagában nem vezethet szankciós megállapításhoz - írták.

A dokumentum vizsgálat során ellenőrzik, hogy

  • a gazdálkodó alkalmaz-e növényvédelmi szakirányítót, vagy végzettsége alapján maga a gazdálkodó alkalmas-e a feladat ellátására,
  • szántó és 5 évnél nem idősebb ültetvény esetén ellenőrzött szaporító anyag került-e felhasználásra,
  • a növényvédelmi kezelések növényvédelmi előrejelzés alapján történtek-e, és
  • a felhasznált növényvédőszerek az engedélyokiratukban szereplő módon kerültek-e felhasználásra.
  • Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti integrált növényvédelem általános elveire kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések bármely elv megsértését detektálják, akkor az érintett tábla elutasításra kerül az intézkedés szempontjából.

 A MÁK szakértői kérték a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében foglalt integrált növényvédelmi alapelvek betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során - közölték.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

A cserszömörce, ami szinte magát gondozza - gondozási tippek és érdekességek

2024.10.15.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) egy szívós, lombhullató cserje, amely Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Látványos, sűrű, pihés virágzata miatt „füstfának” is nevezik. A növény természetes élőhelye sziklás hegyoldalakon és száraz erdős részeken található, ahol gyorsan elterjed a cserjék és fák között.

Makói hagyma: végleg befellegzett neki vagy van még jövője?

2024.10.15.

Az egykor világhírű makói vöröshagyma termesztése az elmúlt évtizedek során drámai mértékben visszaesett. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, napjainkban alig néhány tucat hektáron foglalkoznak vele. A háttérben számos gazdasági és infrastrukturális probléma áll: az öntözés hiánya, a magas termelési költségek és az import versenytársak dominanciája mind hozzájárultak a hagyományos magyar hagyma háttérbe szorulásához.

Medve miatt aggódnak Bajót lakosai, veszélyesek most a környék erdői

2024.10.15.

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajót község önkormányzata hívta fel a figyelmet arra, hogy medve jelenlétét észlelték a környéken.

Magyar marhahúspiac: kevesebb vágás, növekvő export, dráguló árak

2024.10.15.

A globális marhahúspiac dinamikus változásokat mutat, amelyeket a helyi termelési trendek, fogyasztási szokások és export-import mozgások formálnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar fejleményeket az agrárpiaci jelentések alapján.

Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni

2024.10.15.

Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.

Dráguló borok, növekvő borexport – mi áll a háttérben?

2024.10.15.

A borpiacon jelentős áremelkedés figyelhető meg, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacot érinti. A magyar borászatok sikeresen növelték exportjukat, különösen a fehérborok és a lédig borok iránt nőtt meg a kereslet. Eközben az import is erősödött, jelezve, hogy a borpiac dinamizmusát továbbra is az egyre diverzifikáltabb fogyasztói igények mozgatják.

Partnerhírek
Partner

Földmunkához és erdészeti feladatokhoz Valentini Antonio erdészeti zúzók és marók

2024.10.14.

A Hergon Plus Kft. 2022-ben kezdte meg az olasz Valentini Antonio gépek forgalmazását. Kínálatukban a gyár teljes portfóliója elérhető, úgymint a mezőgazdasági felhasználású talajmarók, forgóboronák, szárzúzók és kultivátorok, valamint kőzúzók és az erdészeti célú gépek is.

Partner

Szárbontás az AÖP tükrében

2024.10.10.

A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 20 kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 20 kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 26 univerzális kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 26 univerzális kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 3.400 hirdetés 109 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás