Szükség van-e még emberi munkaerőre a jövő mezőgazdaságában? A szelektív betakarítás dilemmája

A mezőgazdasági robotikában a legnagyobb munkaerő-megtakarítást a szelektív betakarítás automatizálásával lehet elérni. Ez jelenti azonban a legnagyobb technikai kihívást is.

Erik Pekkeriet, a Wageningen UR Vision and Robotics programcsoportjának vezetője bízik abban, hogy a robotok tovább fognak fejlődni. „Már most is sok minden lehetséges, és a dolgok a jó irányba haladnak” – mondja általában a mezőgazdasági robotikáról.

„Ez némileg a gazdaság típusától függ. A gyümölcstermesztésben például még sok a tennivaló a robotika terén, míg a szántóföldi növénytermesztésben az egyszerűbb feladatok, például a talaj-előkészítés és a gyomirtás már jól haladnak.” Az azonban egyértelmű, hogy amikor a dolgok bonyolulttá válnak, általában valakinek a közelben kell maradnia, vagy képesnek kell lennie arra, hogy távolról átvegye a traktor irányítását. Ez különösen igaz olyan esetekben, amikor sok az akadály, sár vagy gaz, kövek vannak a szántóföldön vagy magas növények és gyümölcsösök esetén.

A szelektív betakarítás technikai kihívásai

A szelektív betakarítás során a cél az, hogy csak érett árut – érett epret vagy megfelelő méretű karfiolfejeket – szedjünk le. „Az autonóm ömlesztett betakarítás technikailag megvalósítható, bár beruházást igényel. A szelektív betakarítás azonban még nem kivitelezhető, pedig itt van a legnagyobb munkaerőigény” – mondja Pekkeriet.

A robotika jövője

A robotika azokon a területeken halad előre, ahol az automatizálás technikailag könnyebb. Pekkeriet úgy véli, hogy ez a fejlődés a következő években is folytatódni fog. A robotika két fő mozgatórugóját vázolja fel. Ezek: a munkaerő-megtakarítás és a fenntarthatóság, amelyek gyakran átfedik egymást. Például a növényvédőszer-használat csökkentése kéz a kézben jár a gyomláláshoz szükséges munkaerő növelésével. „Ha tovább akarjuk javítani a fenntarthatóságot, a szükséges munkaidő az egekbe fog szökni” – magyarázza Pekkeriet. „Úgy vélem, ez az a pont, ahol a robotika valódi változást hozhat.”

Könnyű használat és adatgyűjtés

Pekkeriet hangsúlyozza, hogy a rendszereknek még felhasználóbarátabbá kell válniuk ahhoz, hogy a gazdák teljes mértékben elfogadják őket. Ha egy gazdálkodónak folyamatosan vissza kell térnie a szántóföldre, hogy a robotot újrapozícionálja, az továbbra is munkaigényes marad. „Üzleti szempontból ez nem praktikus. Ideális esetben az ember az íróasztaláról szeretné irányítani.”

További problémák közé tartoznak a gyakran leálló robotok, a biztonsági aggályok, az új földek beállításának munkaigényes folyamata és a szükséges feladattérképek létrehozása, ami sok lépést igényel. „Minden új helyzet, például a termesztési szakasz, egy másik terménytípus, új eszközök vagy változó időjárási viszonyok, új beállításokat igényel” – jegyzi meg Pekkeriet. „Ez üzemzavarokhoz és bonyolult tanulási görbékhez vezet.”

A robotok jövőbeli szerepe

Pekkeriet úgy látja, hogy a robotok a jövőben egy másik értéket is hozzá fognak adni: különböző típusú adatokat gyűjtenek. Egy olyan időszakban, amikor a termelők a ráfordítások szigorú szabályozásáról a célorientált megközelítésekre kívánnak áttérni, megbízható, hamisíthatatlan adatokra lesz szükségük. „Az automatizált rendszerek itt jelentős szerepet fognak játszani, és megbízható partnerré teszik majd a hsználókat.”

(Forrás: futurefarming.com)