Néhány évtizeddel ezelőtt még volt esély öntözés nélkül is termeszteni bizonyos zöldségeket, ma vízpótlás nélkül megfelelő termést elérni lehetetlen. Hazánkban nemcsak a csapadék mennyisége kevés, de eloszlása sem ideális. Az öntözés megfelelő tervezésével és kivitelezésével annak hatékonysága növelhető.

Bár talajtípusonként vannak eltérések, de általában egy milliméternyi csapadék egy centiméter mélyen nedvesíti be a talajt (laza, homokos talajt mélyebben, kötött agyagosat sekélyebben) (Fotó: Pixabay)

Az öntözési módok összehasonlítása

Sokféle módszerrel öntözhetünk, mindnek van előnye és hátránya is. Alapelv, hogy inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözzünk, mint gyakran kicsivel.

Utóbbi esetben nagyobb a párolgási veszteség, de ami a nagyobb baj, hogy így csak a talaj felső rétegét nedvesítjük át, és a növények gyökerei ezért oda koncentrálódnak, ami nem ideális, mert egy-egy öntözés kimaradása emiatt nagyon meglátszik majd a növényeken. 

Ha nagyobb vízadaggal öntözünk az mélyebben nedvesíti át a talajt és az ott élő növények gyökerei azt érzékelik, hogy mélyebben is találnak vizet, ezért lefelé is nőnek. E növények sokkal önállátóbbak lesznek, hiszen a talaj mélyebb rétegeiben akkor is találnak majd vizet, ha a felső rész már kiszáradt.

16 kilométer hosszú a tök gyökérzete

Csak egy érdekesség: egy átlagos méretű, kifejlett tök növénynek, ha az összes gyökerét egymás mellé tennénk az nagyjából 16 kilométer hosszú lenne. Ebből is látható, hogy egy lágyszárú növénynek is milyen kiterjedt gyökerei vannak, nem mindegy, hogy ezek a talajban milyen módon helyezkednek el.

Bár talajtípusonként vannak eltérések, de általában egy milliméternyi csapadék egy centiméter mélyen nedvesíti be a talajt (laza, homokos talajt mélyebben, kötött agyagosat sekélyebben). A vízoszlop milliméterben mért magasságát és a terület nagyságát figyelembe véve kikalkulálható, hogy adott területen, adott centiméter mélyen a talaj átnedvesítését hány liter víz kijuttatásával tudjuk elérni.

Árasztástól a párásításig

Árasztó öntözést ott tudunk alkalmazni, ahol a területnek nincs lejtése. Így jó mélyen átnedvesíthető a talaj, tehát viszonylag ritkábban is elég öntözni. Hátránya, hogy a nagy vízmennyiség miatt a talajból kiszorul a levegő. Az esőztető szórófejekkel nagyobb a párolgási veszteség, és a leveleket is nedvesíti az így kijuttatott víz, ez alapvetően nem előny, ám néha hasznos a levelek lemosása is, hiszen ha porosak a levelek, az a fotoszintézist, azon keresztül a növény fejlődését gátolja. Az esőztető öntözés a levegőt is párásítja, hűti, ez kedvező mikroklímát eredményez, csak lényeg, hogy a levelek ne legyenek sokáig nedvesek. 

A csepegtető vagy izzadócsövek előnye, hogy ezekkel célzottan a gyökerekhez tudjuk juttatni a vizet, és mivel lassan adagolják a vizet, van ideje annak a talajba bejutni, nincs a talajon elfolyás, mint amikor nagy mennyiségű víz jut ki rövid idő alatt. 

A párásító öntözés lényege pedig nem a vízpótlás, hanem inkább a levegő és a levelek lehűtése, ez főleg aszály idején lehet hasznos. Ekkor ugyanis a talaj hiába nedves, a levegő olyan magas hőmérsékletű és száraz, hogy ez akadályozza a növény anyagcseréjét, vízfelvételét. Ilyenkor célszerű hűteni a növényt és környezetét.

Mikor öntözzünk?

A késő esti vagy kora reggeli órák hőmérséklete a legalkalmasabb az öntözésre. Ha este öntözünk, akkor kisebb a párolgási veszteség, és az éjszaka folyamán van idejük a növényeknek jobban hasznosítani a vizet. A kora reggeli öntözés előnye pedig, hogy lévén hamarosan felmelegszik a hőmérséklet, így rövidebb ideig nedvesek a levelek. A levelek felületének gyors száradása növényvédelmi szempontból előny, hiszen száraz felületű leveleken kisebb eséllyel fertőznek a baktériumok és a gombák.

A növények vízigénye életciklusuktól is függően változó. A csírázáshoz sok nedvesség kell, a csírázás előtt megduzzadt mag környezete nem száradhat ki addig, amíg a csíranövény a gyökerével még nem képes önálló vízfelvételre. Ezután a növekedési időszakban is, valamint virágzás után a terméskötődéskor és termésnövekedéskor is jellemzően nagyobb a vízigény, ami a termés érésekor ez csökkenni kezd. A víz egyrészt a növények turgor állapotának a fenntartásához is kell, azaz, hogy a sejtjeik feszesek legyenek. 

Vízhiány esetén ezért indul meg a hervadás. Ezt meg kell előzni, mert a hervadó növény vízkészlete még egy ideig visszatölthető ugyan, azaz visszafordítható a hervadás, de egy ilyen kedvezőtlen folyamat a növény fejlődésébe megtorpanást hoz. Emellett a víz a tápanyag szállításában is fontos szerepet játszik, hiszen a növények a szükséges tápanyagokat vízben oldott formában képesek felvenni. Épp ezért az öntözés összeköthető a tápanyag-utánpótlással is.

Az egyik lehetőség, amikor például a csepegtető csöveken tápoldatot juttatunk ki, másik opció, hogy a kiszórt szilárd halmazállapotú műtrágyát vagy a hosszú hatású gyantaburkolt tápanyagokat a víz oldja, majd a már oldott tápanyag a vízzel jut be a növénybe a gyökerek segítségével. A talajba dolgozott érett trágya, komposzt tápanyagai is csak oldott állapotban hasznosíthatók a növények számára.

Vannak módszerek a talaj vízkészletének őrzésére is

A talaj víztartó képességét célzó módszerek közé tartozik a kapálás is, amely segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenteni a talajból a víz párolgását. Felszíni kapáláskor egyben gyomtalanítunk is, de emellett a talaj hajszálcsövességét is megtörjük. Amikor a víz lefelé halad, a talajban kis „csöveket” alakít ki. De ezen nem csak a talajba tud jutni a víz, hanem később, melegben ki is tud párologni onnan. Amikor kapálunk, ezeket a csöveket megsemmisítjük a felszín közelében, így a talajban lévő víz kipárolgása kisebb lesz.

A talajtakarás mulccsal, szalmával, fűkaszálékkal is történhet, ezek is hozzájárulnak a víztakarékossághoz, mivel a mulcsréteg segít megakadályozni a talaj kiszáradását és a víz elpárolgását. Emellett a takarónövények is fontos szerepet játszhatnak a víztakarékosságban, mivel segítenek megőrizni a talaj nedvességtartalmát, és csökkentik a talajeróziót.

Ilyen például az ágyások közti rész befüvesítése. E módszernél lényeges – csakúgy, mint gyümölcsösökben a füvesített sorköznél –, hogy ne nőjenek túl nagyra a takarónövények, mert ha nagy a levélfelületük, akkor sokat párologtatnak, azaz csökkentik a talaj vízkészletét. Egy mindig alacsonyan tartott, gyepesített sorköz jó a vízgazdálkodási szempontból, ám ha ezt hagyjuk térdig érővé nőni, akkor pont hátránnyá válik.

(Forrás: agrarszektor.hu)  

További híreink

Megkapták a Ramsari Egyezmény védelmét a Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek

2024.07.18.

A Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek (Danube Wild Islands) egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi Regionális Ramsari Területi Kezdeményezésként a Ramsari Egyezmény védelme alá kerültek.

Nagyot nőtt az érdeklődés a MATE doktori képzései iránt

2024.07.18.

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, az idei tanévben 137 pályázat érkezett a 110 fős állami keretre.

Nincs más út: július elsejétől csak online lehet jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024.07.17.

Változtattak a szabályon, 2024. július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.

Elérhető a mobilGAZDA alkalmazás új változata 

2024.07.17.

A mobilGAZDA alkalmazás új verziójában több újdonság is megkönnyíti a felhasználók dolgát.

A zöldsor gépeit fejlesztette a CLAAS, sok újdonságot mutattak be a németek

2024.07.17.

Az eseményen a CLAAS 4 új VOLTO modellt mutatott be, amelyekkel a rendterítők munkaszélessége 4,5 métertől egészen 15,1 méterig terjed - Fotó: CLAAS

Kötelező lesz egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni és változnak a méltányossági támogatás szabályai

2024.07.16.

Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeket is módosítja a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény.

Partnerhírek
Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás