Szántóföldi Szakmai Napot tartott az ÖMKi Száron, rengeteg hasznos tudnivalót osztottak meg az előadók

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakmai napot tartott 2025. június 5-én, mely idén is a Fejér vármegyei Szár település határában található Csoroszlya Farmon zajlott. A látogatók az előadások meghallgatása mellett szántóföldi fajtabemutatón és talajszelvény-feltáráson is részt vehettek. Megnézték az ÖMKi öko őszi kalászos és borsó posztregisztrációs kísérleteinek fajtasorait, illetve öko kalászos részvételi nemesítési anyagait. 

Az ÖMKi írta meg, hogy őszi búzán túl számos tönkölybúza, tritikálé, durumbúza, alakor és tönke fajtát, illetve ökológiai heterogén szaporítóanyagot (OHM) mutattak be, több mint 680 parcellán. Ezen felül a Magyar Talajtani Társaság munkatársai két talajszelvény példáján szemléltették a gyakorlatban a terület talajának heterogenitását és adottságait, majd értékelték annak a termelésre kifejtett hatását.

A reggeli regisztráció után a megjelenteket Borbélyné Dr. Hunyadi Éva az ÖMKi szántóföldi csoportjának vezetője köszöntötte, ezt követően – figyelemmel az igen meleg időjárásra és az előző évi, kedvező tapasztalatokra – elsőként a terepi látogatás zajlott le.

A terepi program első előadójaként Dr. Mikó Péter, a HUN-REN ATK MGI Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője, valamint a Vetőmag Szövetség és Szakmaközi Terméktanács Öko Munkacsoportjának elnöke bemutatta az ÖMKi-VSZT-Nébih öko őszi kalászos és borsó posztregisztrációs fajtatesztekben szereplő fajtákat, melyeket hagyományosan, már ötödik éve a fajtatulajdonosok neveztek be a kísérlet-hálózatba. 

Azért is hálózat ez, mert a rendkívül sokszereplős öko fajtatesztek országosan hét helyen zajlanak, egyetemek, kutatóintézetek, szakhatóság és öko gazdálkodók bevonásával. Szó esett még a hálózat működéséről, céljairól és a fajtatulajdonosok VSZT Öko Munkacsoport tagságának fontosságáról. A 2024-2025-ös termesztési szezon 24 őszi búza, 6 tritikálé, 6 tönkölybúza és 7 őszi takarmányborsó fajtáit az érdeklődők végig is nézhették és hallhattak azok ökológiai körülmények közötti teljesítőképességéről.

A fajták tulajdonságairól is sok szó esett

A hazai fajták, mint például a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont által nevezett Mv Pántlika, Mv Szikra és Mv Jutas nem számít újdonságnak a fajtasorban. Míg előbbi magas termésstabilitásával és minőségével tűnik ki, addig az utóbbiak inkább hozamukkal. A szegedi Gabonakutató GK Pilis fajtája is rendszeres visszatérője az öko fajtateszteknek, hozamban és minőségben is figyelemre méltó, mely kiváló betegség-ellenállósággal társul. 

A GK Hortobágy és GK Torontál új belépői a kísérletnek. A MATE Karcagi Kutatóintézet fajtái közül a KG Kunhalom, KG Vitéz és KG Bendegúz sem először szerepel a fajtatesztekben. Előbbi kettő már kimagasló beltartalmi értékeivel bizonyította, hogy helye van az ökotermesztésben. Idén is a Bánkúti 1201 régi magyar fajtát alkalmazták kísérleti standardként, melynek minőségi paraméterei a mai napig – egy-két kivételtől eltekintve – verhetetlenek - írták.

Az osztrák fajták közül a Karintia Kft. egyik visszatérő nevezettje a Capo, mely szintén közkedvelt fajta, konvencionális és ökotermesztésben is több évtizede alkalmazzák előszeretettel fajtastandardként. Az Arnold is bizonyított már, egyike a legkiválóbb beltartalmi értékekkel rendelkező fajtának. Míg a Christoph hozamban és betegség-ellenállóságban tűnik ki, a Mandarin korábban igen magas minőséget mutatott. 

A BioHelp International GmbH, mely az RWA Magyarország Kft. bio üzletága idén az Axaro fajtát nevezte, mely viszonylag új, de partnereinktől kapott tapasztalok alapján igen ígéretesnek mondható. A Saatbau Linz Hungária Kft. idén pár év kihagyás után újra az Arminius fajtát nevezte, mely szintén magasabb minőségi kategóriát képvisel. A Tradisco Seeds Kft. francia fajtákkal van jelen a piacon, melyek jellemzően igen magas hozamra képesek. Idén az LD Chaine fajtát nevezték, mely már korábban is szerepelt a fajtasorban. 

A munkacsoport új tagjaiként a Saaten-Union Hungária Kft. az Exsal és SU Mendoza fajtákat nevezte, míg a szintén új belépő Betamag-Trade Kft. a KWS Extrem és Zephyr fajtákat ajánlotta az öko fajtasorba. A német Landbauschule Dottenfelderhof e.V. is új tagja a hálózatnak, nagy örömünkre öko nemesítésű fajtákat neveztek a kísérletbe, melyek a Curier és Grannosos. Harmadik jelöltjük egy igazi különlegesség, a Brandex, mely valójában egy ökológiai heterogén szaporítóanyag (OHM), melynek a jövőben nagy szerepe lesz az öko ágazatban - közölték.

A tritikálé fajták öko tesztje most szerepel először a kísérleti hálózatban. A martonvásári ATK által nevezett Mv Talentum, a MATE Karcagi Kutatóintézet által nevezett két román – de hazánkban is elismert – fajta a Titan és Lotru, a Tradisco Seeds Kft. francia fajtái a Ramdam és Kitesurf száll versenybe a standardként alkalmazott Szabolcs fajtával, melyet a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézete biztosított számunkra.

A tönkölybúzák öko fajtatesztje nem újdonság, a hat fajtáját idén is a martonvásári ATK az Mv Martongold és Mv Marduk nevezésével, a szegedi Gabonakutató Kft. a GK Fehér fajtával, a Saatbau Linz Hungária Kft. a Paracelsus fajtával és a Tradisco Seeds Kft. a Serenité és Convoitise fajtákkal biztosította. A hazai Mv Martongold és GK Fehér már sokszor bebizonyította, hogy helye van az ökotermesztésben, hozamban és minőségben is kitűnnek a többi közül. Az osztrák Paracelsus és francia Serenité pedig betegség-ellenállóságukkal bizonyítottak igazán - írta a cikk.

„Ősgabonák és részvételi nemesítés

Dr. Bencze Szilvia, az ÖMKi vezető kutatója „Ősgabonák és részvételi nemesítés” címmel mutatta be tevékenységüket. Durum, tönköly, tönke, alakor, valamint ökológiai heterogén szaporítóanyagok (OHM) tesztelését és egyéb fajtajelölteket, nemesítési anyagokat lehetett valós körülmények között megfigyelni, betekintést engedve az ökológiai fajtatesztek, továbbá a tájfajták jelentőségébe, egyben megosztva a hallgatósággal a mai modern fajták mellett az ősbúzák ellenállóságával kapcsolatosan szerzett tapasztalatokat.

A talajtan fontossága

Ezt követően, áttérve a talajra Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke és a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, tanszékvezetője tartotta meg gyakorlati előadását. „Termőhely talajtani adottságainak vizsgálata és talajszelvény feltárása” címmel a kisparcellás kísérleti terület két távoli és egymástól igen eltérő adottságokkal rendelkező helyszínén ismertette a kialakított talajszelvényeken és saját meglátásain keresztül a talajtani változékonyságot, valamint az ennek termelésünkre gyakorolt hatásait, kiemelve, hogy a talaj és a táj ismerete nélkülözhetetlen eleme a területválasztásnak.

Késő délelőtt a jelenlévők visszatértek a farm telephelyére, az ebédszünetet követően pedig megkezdődött a délutáni program. Borbélyné Dr. Hunyadi Éva rövid előadásában bemutatta az ÖMKi főbb kutatási területeit és ösztönözte a jelenlévő hallgatóságot, hogy bátran csatlakozzanak az on-farm és részvételi nemesítési munkájukhoz.

Utána a vendéglátó Nobilis Ágoston, a Csoroszlya-Farm Kft. vezetője mutatta be röviden a szántóföldi napnak otthont adó Farmot és főbb tevékenységi körét. 2015 óta folytatnak ökogazdálkodást, 2020 óta aktív együttműködésben az ÖMKi-vel. 

Korábban így nyilatkozott a közös munkáról: „Személy szerint nagyon örülök neki, hogy az ÖMKi elhozta a tudást, nagyon hasznosnak tartom ezt a tapasztalatcserét. Ennek révén közös következtetéseket tudunk levonni. Közösen próbáljuk kitalálni azokat a technikákat, melyek a legjobban működnek a területen. Alapvető kérdésnek számít nálunk is, hogy hogyan oldjuk meg a tápanyag-utánpótlást és a gyomszabályozást. És ezen együtt gondolkodunk. Jó, hogy ebben nem vagyunk egyedül.”

Visszautalva a délelőtti terepi szemlére, Dr. Dobos Endre ott folytatta, ahol abbahagyta, vagyis „Talajtani változatosság és ennek hatása a termelésre” felütéssel mesélt arról, hogy egy egyszerű domborzati térkép vagy műholdkép mennyi mindent elárulhat földterületünk múltjáról és jelenéről. Megtudhattuk, miért fontos a talajtérképezés és az adatgyűjtés, melyre manapság a szelvényfeltárás mellett számos digitális lehetőség nyílik - mondta a szakember.

Ezt követően az ÖMKi szántóföldi tematikájú vizsgálatainak aktualitásaiba nyújtottak bepillantást a „Szemelvények az ÖMKi kutatásaiból” című programelemben, melynek sorát Dr. Szigeti Nóra, az ÖMKi projektvezető kutatója nyitotta. Beszámolójában az ÖMKi regeneratív talajművelési kísérleteinek eredményeit mutatta be, melyek szintén a szári Csoroszlya Farm területén zajlanak, 2020 óta. A forgatásos és forgatás nélküli parcellákon vetésforgó alkalmazásával vizsgálják a regeneratív művelési módokat, ökológiai körülmények között. A kísérletben nem csak művelési változók, de gyakran olyan technológiai elemek is szerepelnek, mint a zöldtrágya- vagy takarónövények alkalmazása. A 12 parcellán rendszeres penetrométeres vizsgálatok (talajtömörödöttség-) és talajnedvesség-mérés, illetve talajkémiai és -biológiai vizsgálatok is folynak.

Balog Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója az ÖMKi-VSZT-Nébih öko őszi kalászos és borsó posztregisztrációs fajtatesztjeinek 2023-2024-es eredményeinek beszámolójával folytatta. A délelőtt folyamán, a szabadban bemutatott őszi búza, tritikálé, tönkölybúza és őszi takarmányborsó kísérletek jelentőségéről, céljairól, szereplőiről is sokat beszéltek a szakemberek. Az immár ötödik éve zajló, egyedülálló öko fajtateszt hálózatban a kezdetektől összesen 48 őszi búza, 9 tönkölybúza és 6 őszi tritikálé fajta vetése történt meg, ami további 7 őszi takarmányborsóval egészült ki. Idén májustól további szója fajtatesztek is várhatók.

Földi Mihály, az ÖMKi vezető kutatója a 2012 óta zajló, úttörőnek számító öko őszi búza on-farm fajtatesztek 2024-es eredményeit ismertette. Elmondta, hogy az elmúlt évek során több mint 30 helyszínen, önkéntes gazdáknál beállított országos kísérletek idén is megerősítették, hogy mely fajtákat érdemes vetni ökológiai gazdálkodásban.

„Miért érdemes digitális eszközöket alkalmazni a fajtatesztelés során?” tette fel a kérdést Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója, miután pár szóban mesélt az ÖMKi LiveSeeding projektjéről és a SeedLinked applikációról. Ez a program összehozza a gazdákat, fogyasztókat, kutatókat és az ágazat többi szereplőjét, segítségével pedig annak használói saját tapasztalati élményükre alapozva tesztelhetnek szántóföldi és kertészeti növényfajtákat, jó alapot szolgáltatva a fajtaválasztásra és további együttműködési lehetőségekre.

A rendezvény zárásaként idén is lehetőség nyílt malomlátogatásra, mely során a Csoroszlya Farm munkatársai ezúttal is készséggel álltak a résztvevők rendelkezésére.