A szalmonella és az E. coli végső ellensége: ismerje meg a Finio és Fortrol erejét

A takarmányban a bakteriális és vírusos szennyeződések, például a szalmonella, jelentős kockázatot jelentenek mind az állati, mind az emberi egészségre. A takarmány előállításakor a kórokozók ellenőrzése ezért az állattenyésztési rendszerek biológiai biztonságának kritikus szempontja. A takarmánykórokozók kémiai úton történő ellenőrzésének hagyományos megközelítései, bár alapvető fontosságúak, gyakran nem nyújtanak hosszú távú takarmánybiztonságot, ugyanakkor jelentős költségekkel járnak.

A folyamatban lévő kutatások bebizonyították, hogy a célzott beavatkozások szerves savon és aldehiden alapuló takarmányfertőtlenítő szerekkel történő integrálása – ezek a megoldások alacsony bevitel mellett nagyfokú, hosszú távú hatékonysággal rendelkeznek – segít a takarmánytermelőknek a kórokozók hatékonyabb és tartósabb kezelésében, csökkentve a fertőzés és az újraszennyeződés kockázatát, miközben optimalizálják a költségeket és a hatékonyságot.

Takarmánybiztonsági kihívások az állattenyésztésben

A takarmány a mikrobák terjedésének jelentős hordozója, mivel az olyan kórokozók, mint a szalmonella és az E. coli, a takarmány-összetevőket a szántóföldtől a szállításon és a feldolgozáson keresztül szennyezik. A szennyezett takarmány nemcsak az állatok egészségét veszélyezteti, hanem a kórokozókat az emberi élelmiszer-ellátási láncba is bejuttathatja.

Tanulmányok kimutatták a szalmonella előfordulását a takarmány-összetevőkben. Kukier és munkatársai (2013) például az olajosmaglisztekben és állati eredetű fehérjékben található kórokozók visszanyeréséről számoltak be, míg Morita és munkatársai (2007) a szalmonella mértékéről számoltak be a szója- és repcemagliszt importjában. Munoz és munkatársai (2021) közelmúltbeli kutatásai Clostridium spp. és E. coli kórokozókat azonosították mind a nyers összetevőkben, mind a kész takarmányban. Néhány takarmánygyárban a pelletálás után újraszennyeződésre került sor, ami aláhúzza a kórokozók perzisztenciáját a feldolgozási beavatkozások ellenére.

Tekintettel a takarmánybiztonság összetettségére, különösen, ha a mikrobiális terhelések a termesztési feltételek, a földrajzi és szezonális változások, valamint a betakarítás utáni feldolgozás miatt ingadoznak, átfogó megközelítésre van szükség a szennyeződés és az újraszennyeződés kockázatainak hatékony kezeléséhez.

A hagyományos szerves savas kezelések korlátai

A takarmányokban a kórokozók elleni védekezésre általában olyan szerves savakat használnak, mint a hangyasav, a propionsav és az ecetsav. A szerves savak azonban gyakran még magas beviteli arányok mellett sem képesek elérni a szükséges szintű kórokozó-csökkentést, különösen a szalmonella és a vírusos szennyeződések esetében.

A szerves savak bakteriosztatikus jellege azt jelenti, hogy gátolják a mikrobák növekedését, de nem feltétlenül irtják ki teljesen a kórokozókat, és ami kritikus, nem akadályozzák meg a kezelés utáni újbóli szennyeződést, így a takarmány a tárolás és szállítás során sebezhetővé válik.

Ezenkívül a takarmány teljes mennyiségének a keverőbe juttatott szerves savakkal történő kezelése –   ami gyakran előfordul a tenyész- és anyatakarmányok esetében – költséges lehet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szerves savak korlátozott hatékonysággal képesek kezelni bizonyos magas kockázatú kórokozókat.

Ahogy a takarmány a takarmánygyártási folyamat során a nyersanyagoktól a kész takarmányig halad, kórokozókat juttathat be, vagy a folyamat során több szennyeződési pontnak is ki van téve. E kihívások kezelésére a takarmánygyártási folyamat egyes szakaszaira – ahol a kórokozók kockázata a legnagyobb – összpontosító, fejlett, többpontos megközelítés hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldást kínál.

Többpontos beavatkozási programok (M-PIP): célzott megközelítés

A többpontos beavatkozási programok (M-PIP) együttese olyan tudományos, kockázatalapú stratégia, amelyet a takarmánygyártás kritikus szakaszaiban a kórokozók elleni védekezés fokozására terveztek.

1. A nagy kockázatú nyersanyagok előkezelése

A nagy kockázatú nyersanyagok, például a feldolgozott növényi, állati és gabonalisztek gyakran nagy mikrobiális terhelésnek vannak kitéve. Azáltal, hogy a nagyobb kockázatú alapanyagokat előkezelik, mielőtt azok a takarmánygyárba kerülnének, az M-PIP-ek jelentősen csökkentik a kórokozók bejutását a gyártási folyamatba. Ez a korai beavatkozás segít minimalizálni a takarmánymalomban történő szennyeződést.

2. Az örökölt baktériumok megszüntetése a takarmánymalmokban

A kórokozók kolóniákat hozhatnak létre a takarmánymalmokban, amelyek a hűvös helyeken virágzanak, és megfertőzik a későbbi takarmánytételeket. Az M-PIP-ek ezeket az örökölt baktériumokat célozzák meg azáltal, hogy a kezelt takarmány-alapanyagokat a takarmánygyártás érintkezési felületein keresztül mozgatják, megszakítva a baktériumtelepülés körforgását és megakadályozva a takarmány újbóli szennyeződését.

3. A kész takarmány védelme az újraszennyeződés ellen

A takarmány gyártás utáni kezelése és tárolása magában hordozza az újraszennyeződés kockázatát. Az M-PIP-ek egy utolsó védelmi réteget biztosítanak a takarmány-fertőtlenítőszerek alkalmazásával, amelyek megakadályozzák, hogy a kórokozók újra bekerüljenek a takarmányba, miután az elhagyta a malmot. Ez biztosítja, hogy a takarmány a fogyasztásig biztonságos maradjon.

Az Anitox szerepe az M-PIP-ekben: a Finio és a Fortrol

Az Anitox értékelte a Fortrol szerves savkeverék és a Finio takarmány-fertőtlenítőszer szerepét egy M-PIP-en belül, és megállapította, hogy mindkettő stratégiai alkalmazása a takarmányforrásból származó kórokozók költséghatékony ellenőrzéséhez vezet. Ezek a készítmények a termelési folyamat kritikus szakaszaiban célozzák a kórokozók elleni védekezést.

A Finio hosszú távú védelmet nyújt az olyan kórokozókkal szemben, mint a szalmonella, a Clostridium és az E. coli. Alacsony beépítési arányok mellett is hatékony, csökkenti a kész takarmány mikrobiális terhelését, miközben – ami kritikus – akár 14 napig is védi azt az újbóli szennyeződéstől. A Fortrol szerves savak szinergikus keveréke, amely csökkenti a takarmányok és takarmány-összetevők kórokozó-terhelését.

Az előzetes laboratóriumi értékelések során az M-PIP modellek azt mutatták, hogy a takarmány-fertőtlenítőszer alkalmazása a nagy kockázatú nyersanyagokra a felvételnél jelentősen csökkentette a kész takarmányokban kimutatott szalmonella mennyiségét, azonban még nagyobb hatást tapasztaltak, amikor a Fortrolt később a készadagokban alkalmazták.

Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a megfelelő eszközök stratégiai alkalmazása célzottabb védekezést tesz lehetővé, csökkenti a kezelés teljes költségét, miközben növeli a takarmánybiztonságot. Hosszú távon az M-PIP-ek segítenek minimalizálni a takarmánygyári szennyeződés kockázatát, a kórokozókkal kapcsolatos veszteségeket, javítják a takarmány minőségét, és növelik az állatállomány termelékenységét.

A szerves savak és a hatékonyabb takarmányfertőtlenítő szerek kombinációja az M-PIP-ekben jelentős előrelépést jelent a takarmánypatogének elleni védekezésben, mivel átfogó, költséghatékony megoldást kínál, és kezeli a hagyományos gyakorlatok korlátait. A termelési folyamat nagy kockázatú pontjainak megcélzásával és az olyan innovatív készítmények, mint a Finio és a Fortrol alkalmazásával a takarmánytermelők fokozott kórokozó-ellenőrzést érhetnek el, csökkenthetik a takarmánygyár újraszennyeződésének kockázatát, és hosszú távon biztosíthatják a takarmánybiztonságot.

(Forrás: allaboutfeed.net)