Szakmai nappal segítette a vízmegtartó gazdálkodás fejlődését a Kukorica Kör Egyesület

Felkészülés a vízmegtartó gazdálkodásra címmel szakmai napot tartott a Kukorica Kör Egyesület. Az idei évben a tavaszi szárazságot erős nyári aszály követte, mely megpecsételte a kukoricatermés sorsát. Mit tehetnek a gabonatermesztők annak érdekében, hogy egy hasonlóan aszályos évben kedvezőbb termésátlaggal zárják az évet? Hogyan készülhetnek fel a klímaváltozással járó kihívásokra? Ezekre a kérdésekre kereste a választ szakmai napján a Kukorica Kör Egyesület.

A négy előadásból álló rendezvényt a MATE falain belül, a Pest megyei Gödöllőn tartották. Itt az egy éve alakult Kukorica Kör Egyesület kereste a megoldásokat a termelés problémáira szakértők bevonásával, hogy a szántóföldi növénytermesztők számára releváns és hasznos információkkal, jövőbe mutató gyakorlati megoldásokkal szolgáljon.  A programot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Dr. Gyuricza Csaba nyitotta meg - írta az intézmény weboldala.

A vízmegtartó gazdálkodás alapja a talaj

Az intézményvezető elmondta, hogy az agrárium alapja a talaj, ami, ha nincs rendben, kihat az agrárium egészére, így az élelmiszeriparra és az állattenyésztésre is. Aszályos évek lesznek még, de az nem törvényszerű, hogy ilyen alacsony termés legyen, mint az idei évben - tette hozzá. Kiemelten fontosnak tartja, hogy legyenek olyan fórumok és olyan egyesületek, melyeken keresztül a tudás eljut az érintettekhez és annak alkalmazásával a gyakorlatban mérsékelni lehet a károkat. A hazai gazdálkodók csupán 9-10 százaléka szakképzett termelő, ami egy olyan csúcstechnológiai ágazatban, mint az agrárium – az európai átlagot figyelembe véve – 50 % körüli kellene, hogy legyen. Ezt várhatóan 8-10 év alatt érhetjük el, amennyiben megfelelő hangsúlyt fektetünk az oktatás kiszélesítésére. A vezető kiemelte: „nagy felelősség van most az oktatáson”.

Ennél nagyobb problémának látja a MATE vezetője, hogy az elmúlt években nem gondoskodtunk a lehullott csapadék, a víz megtartásáról a talajban. Pedig ehhez szervesanyag gazdálkodással, megfelelő fajtaválasztással, a vetésforgó helyes megválasztásával járulhattunk volna hozzá. Beszédében kiemelte, hogy addig, amíg a földhasználati forma nem változik meg, tehát nem elsősorban saját földterületen, hanem bérelt földeken folyik a növénytermesztés, addig ez a szemlélet nem is fog változni. Véleménye szerint az egyetlen megoldás erre a támogatási rendszer átalakítása lehetne.

„Öntözzünk, de azt tegyük helyesen”

Ezzel a mondattal  nyitotta beszédét Dr. Futó Zoltán, egyetemi docens, a MATE Szent István Campus, Szarvasi képzési hely - Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék vezetője, aki előadásában bemutatta a hazai öntözés helyzetét, anomáliáit és a problémák okait. Ezután kitért a megváltozott hazai klíma okozta növénytermesztési problémákra, illetve annak kiküszöbölési lehetőségeire. Kiemelte, hogy mennyire fontosnak és elengedhetetlennek tartja a talajtulajdonságokat figyelembe vevő, korszerű öntözési megoldásokat, és azok vezérlési, szabályozási megoldásait. A jelenlévők betekintést kaptak a szarvasi öntözési kísérletek egy-egy figyelemre méltó eredményébe is.

​​​​​„Szélsőségesség és változékonyság uralja hazánk időjárását”

A MATE Növénytermesztési-tudományok Intézete, Georgikon Campus, Agronómia Tanszéktől Dr. Anda Angéla Rita előadásában elmondta, hogy a globális felmelegedés várható lokális hatásai közül a csapadék mennyiségében és eloszlásában tapasztalható módosulásai már a közelmúltban is megfigyelhetők voltak. Az elmúlt évek, különösen a 2021 és 2022 nyarának csapadékhiánya, aszályt okozva a szokásosnál jóval nagyobb területi érintettséggel jelentkezett Európában és Magyarországon egyaránt. Az előadáson a múlt, jelen és a jövő várható csapadékjelenségeit is ismertete, amely segítséget nyújthat az agrár-szakembereknek a vízhiány okozta gondok megoldására való felkészülésben. A szakértő bemutatott egy kukoricára kidolgozott öntözési időpont-előrejelző eljárást is, mely a növényhőmérséklet detektálásán alapuló stressz-index követésével tesz lehetővé víztakarékos öntözést és a vízmegtartó gazdálkodás megvalósulását.

​​​​​​A talajnak is kell orvoslás

A „Talajorvoslás a nedvességmegőrzés jegyében“ című szakmai előadás célja az volt, hogy bemutassa a nedvesség megőrzését támogató talajművelési rendszerek egyes elemeinek a talajfizikai, kémiai és biológiai állapotára gyakorolt hatásait. Napjaink feladata a mezőgazdasági erőforrások fenntartható használatát megalapozó növénytermesztési technológiák, talajhasznosítási módok, eljárások kialakítása. Különös tekintettel a talaj fizikai degradációját mérséklő, új szemléletű talajművelési rendszerek térségi adaptációjára- mondta Dr. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató. 

A víz fontossága

Beszédében kiemelte: „a mezőgazdasági termelés fejlesztését, így a környezetkímélő növénytermesztést leginkább befolyásoló és meghatározó ökológiai tényező a víz. A víz mezőgazdasági célú felhasználásában nagy hagyománya van a takarékosságra való törekvéseknek. Mára világossá vált, hogy vannak régiók, amelyek ökológiai és talajadottságai mellett az öntözés nagy területen csak feltételesen, a környezeti hatások (másodlagos szikesedés, talajdegradáció stb.) szigorú figyelembevételével alkalmazható. Ezért más megközelítés (például nedvességtakarékos talajművelés, szárazságtűrő növényfajták alkalmazása) lehet a probléma megoldásának kulcsa. A vízfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében a talaj vízháztartásának szabályozására irányuló agrotechnikai beavatkozások megkülönböztetett feladatként jelentkeznek.

A talaj vízforgalmát befolyásoló technológiai elemek hatásainak megismerése hozzájárulhat a szárazgazdálkodás nedvességmegőrző technológiáinak, mint a korszerű, fenntartható növénytermesztés elemének kidolgozásához” - fogalmazott.

Az aszály hatásai és új megoldások a vízmegtartó gazdálkodás gyakorlatában

“A jelenlegi aszály, a termelőket sújtó kihívások és nehézségek igazolják a Kukorica Kör Egyesület céljainak fontosságát és létjogosultságát, hisz épp azért hoztuk létre szakértő kollégáimmal ezt az Egyesületet, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a tapasztalatokat, a jó példákat és a tudást össze tudjuk gyűjteni és át tudjuk adni a gazdáknak” – mondta Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület vezetője. Hozzátette: a folyamatos tanulás, és az ezáltali fejlődés eddig is elengedhetetlen volt, ám napjainkban még nagyobb szerepet kap. Azok lesznek képesek hosszú távon sikeresen gazdálkodni, akik távlatokban gondolkodnak, és a termőföldre, mint kincsre tekintenek - mondta.

Fotók: MATE