Súlyos hatásokat hozott az agrárkereskedelemre az USA új vámszabályozása, a magyar gazdaság is megsínyli

A mezőgazdasági termékek globális kereskedelmét is súlyosan érintik az Egyesült Államok kereskedelmi intézkedései, valamint az ezekre válaszként született kínai ellenintézkedések – figyelmeztetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). 

A nemzetközi agrárkereskedelem alapját a stabil és kiszámítható szabályozás jelenti, amelyhez a kormányok részéről is következetes hozzáállás szükséges – mutatott rá korábban az Agricultural Market Information System (AMIS) egyik kiadványa. A világkereskedelmi tárgyalások résztvevői komoly aggodalommal figyelik a kereskedelmi háború következményeit – különösen az amerikai kormány távolságtartása miatt - írta az Agrárágazat. 

Kína és Kanada már hivatalos panaszt is benyújtott az Egyesült Államok kereskedelmi intézkedései miatt a WTO-hoz. A szervezeten belüli egyeztetések során több ország is kiemelte: a kereskedelmi konfliktusokat a WTO keretein belül, párbeszéd és együttműködés révén kell megoldani.

Azonnal az adófizetők fizetik a vámháború kárát

Az USA által bevezetett vámok több kereskedelmi blokk reakcióját is kiváltották. Az Európai Bizottság például válaszul kiegészítő vámokat vezetett be többek között az amerikai kukoricára, rizsre, búzára, növényi olajokra, baromfihúsra, marhahúsra, gyümölcsökre, zöldségekre, diófélékre, tojásra, tejtermékekre és cukorra.

Eközben az USA Mezőgazdasági Minisztériuma 10 milliárd dollárt különített el a mezőgazdasági ágazat támogatására. Ez azt jelenti, hogy a polgárok adójából enyhítik a megnövekedett árak és piaci bizonytalanságok hatásait. A WTO (Világkereskedelmi Szervezet) rámutatott, hogy az árak emelkedése viszonylag kis szerepet játszott a mezőgazdasági termékek globális kereskedelmének értéknövekedésében. A világ mezőgazdasági kereskedelme tavaly értékben 3%-kal nőtt, miközben a mezőgazdasági termékek globális átlagára 4%-kal emelkedett az amerikai dollárban – derült ki a Világbank statisztikáiból.

Azt már az MTI írta meg, hogy fokozott globális politikai bizonytalanság és a kereskedelmi feszültségek mellett az Európai Unió gazdaságának növekedése mérsékelt lesz az idén. 

A GDP 2025-ben az EU-ban 1,1 százalékkal, az euróövezetben pedig 0,9 százalékkal nőhet, ami nagyjából megegyezik a 2024-ben tapasztalt ütemmel - közölte az Európai Bizottság a május 19-én, hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos Belgium fővárosában, Brüsszelben a prognózist ismertetve közölte, az idei szerény növekedést követően 2026-ban a bővülés várhatóan 1,5 százalékra gyorsul az EU-ban, és 1,4 százalékra az euróövezetben.

Az uniós infláció várhatóan 2,4 százalékról valamivel 2 százalék alá esik 2026-ra. Az euróövezetben az infláció a 2024-ben feljegyzett 2,4 százalékról az idén 2,1 százalékra lassul, illetve 1,7 százalékra 2026-ban.

Az uniós biztos emlékeztetett: a romló kilátások ellenére az EU gazdasága 2024 utolsó negyedévében a vártnál erősebb, 0,4 százalékos növekedést mutatott, nagyrészt az erős belső keresletnek köszönhetően. Ez a pozitív lendület 2025 első negyedévében folytatódott, az előzetes adatok 0,3 százalékos reál GDP-növekedést jeleznek - mondta.

A dokumentum az EU-n kívüli globális növekedést 3,2 százalékra prognosztizálta mind 2025-re, mind 2026-ra vonatkozóan, szemben a 2024 őszén várt 3,6 százalékkal. Ez főként az Egyesült Államok és Kína romló kilátásait tükrözi. A globális kereskedelem lassulása még szembetűnőbb: az EU exportja várhatóan mindössze 0,7 százalékkal fog növekedni az idén, amíg 2026-ban várhatóan 2,1 százalékra gyorsul.

A bizonytalanság, sokkal inkább, mint a vámok, nyomást gyakorol a belső keresletre. A 2024-es 1,8 százalékos csökkenés után a beruházások mérsékelt fellendülése várható, noha ez visszafogottabb lesz az ősszel vártnál. A beruházások várhatóan 1,5 százalékkal nőnek 2025-ben, majd 2026-ban tovább gyorsulnak 2,4 százalékra - írták.

A magánfogyasztást illetően a növekedés várhatóan valamivel erőteljesebb lesz az ősszel előrejelzettnél, 2025-ben eléri az 1,5 százalékot, 2026-ban pedig az 1,6 százalékot. Ez nagyrészt a 2024-es erősebb növekedési lendületnek és a gyorsan enyhülő inflációs nyomás közepette továbbra is ellenálló munkaerőpiacnak köszönhető. A megnövekedett megtakarítások mindazonáltal továbbra is korlátozzák a fogyasztási dinamikát - jegyezték meg.

A foglalkoztatás és a hiány

2024-ben a foglalkoztatás folyamatos bővülése 1,7 millió új munkahely létrejöttét eredményezte az EU gazdaságában, ami új csúcsértéket jelent az uniós munkahelyek számában. A szerény gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatás várhatóan további 2 millió munkahellyel bővül, amíg a munkanélküliségi ráta várhatóan 2026-ban új történelmi mélypontra, 5,7 százalékra csökken. Ezzel egy időben a 2024. évi 5,3 százalékos növekedés után a nominális bérek emelkedése 2025-ben és 2026-ban lassulni fog.

A dezinflációs folyamat várhatóan folytatódik. Miután 2024-ben 2,4 százalékra csökkent, az euróövezetbeli harmonizált fogyasztói árindex (HICP) várhatóan már 2025-ben eléri az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos célértékét, majd 2026-ban tovább csökken.

Az EU államháztartási hiánya a 2024-es 3,2 százalék után 2025-ben várhatóan 3,3 százalékra nő, majd 2026-ban is ezen a szinten marad. A GDP-arányos adósság várhatóan 2025-ben a GDP 83,2 százalékára, 2026-ban pedig 84,5 százalékára emelkedik uniós szinten, a négy éven át tartó viszonylagosan gyors csökkenés után - írták.

A magyar gazdaság helyzete és várható jövője

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarországon a GDP várhatóan 2025-ben 0,8, majd 2026-ban 2,5 százalékkal nő. A fogyasztás várhatóan továbbra is a növekedés fő húzóereje marad, a reáljövedelem növekedése, valamint a személyijövedelemadó-kedvezmények és -mentességek bővítésével együtt.

A magyar gazdaság 2024-ben mérsékelten, 0,5 százalékkal nőtt, amit a bérnövekedés és a lakossági fogyasztás támogatott. Ugyanakkor a beruházások visszaestek a bizonytalan gazdasági környezet és az állami kiadások csökkentése miatt, míg az export, főként a gépiparban, gyenge maradt. 2025 első negyedévében a gazdasági teljesítmény csökkent. A gazdasági kilátásokat főként a gyenge külső kereslet és a tartós inflációs nyomás veszélyezteti - hívták fel a figyelmet.

A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5 százalékra nőtt, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A fokozatos gazdasági fellendülés várhatóan 2026-ra 4,3 százalékra csökkenti a munkanélküliségi rátát.

2024-ben az infláció átlagosan 3,7 százalék volt, majd 2025 elején emelkedett a jövedéki adók, az élelmiszerárak és a szolgáltatások drágulása miatt. A belföldi kereslet és az élelmiszerárak 2025-ben is magasan tarthatják az inflációt, noha az árkorlátozások ideiglenesen enyhítik azt. Ezek megszűnésével az infláció ismét emelkedhet, de 2026-ra várhatóan 3,3 százalékra csökkenhet a nyersanyagárak és a bérnyomás mérséklődésével - írták.

A költségvetési hiány a GDP 2023-as 6,7 százalékáról 2024-re 4,9 százalékára csökkent, főként az energiaár-támogatások mérséklése és az állami beruházások elhalasztása miatt. 2025-ben a hiány várhatóan 4,6 százalékra csökken majd. 2026-ot illetően a hiány ismét nő, várhatóan 4,7 százalékra az új kormányzati intézkedések miatt: a személyi jövedelemadók jelentősen csökkennek az anyákra vonatkozó adómentesség és a családi adókedvezmény növelése következtében, amely összesen a GDP 0,6 százalékát teszi ki.

Az államadósság növekedése folytatódik, elérve a GDP 74,5 százalékát, mivel az előző évben felhalmozott magas készpénz-kamatkifizetések esedékessé válnak. E tekintetben jövőre enyhe csökkenés következhet be - összegezték a hír szerint.