Súlyos égési sérüléseket, akár vakságot is okozhat a hazánkban is terjedő óriás medvetalp

Egyre több helyen üti fel a fejét Magyarországon a kaukázusi medvetalp, amely nemcsak az őshonos növényvilágot veszélyezteti, hanem súlyos egészségkárosító hatása is lehet. A növény érintése égési sérülésekhez hasonló bőrtüneteket, extrém esetben akár vakságot is okozhat – figyelmeztet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park botanikusa, Bíró Éva.

A közösségi médiában is egyre gyakrabban osztanak meg olyan történeteket, amelyekben a növény puszta megérintése is komoly következményekkel járt. A kaukázusi medvetalp inváziós fajként gyorsan terjed, hatalmas levelei és termete miatt gyorsan kiszorítja az őshonos fajokat, csökkenti a biodiverzitást, és uralja az élőhelyeket.

Komoly terjedés Vas és Zala megyében

A legtöbb példányt eddig Vas megyében azonosították, ahol több mint 3000 egyedet találtak. Emellett Zala, Veszprém és Somogy vármegyében is jelezték a jelenlétét. A szakemberek szerint a faj folyamatosan újabb területeken bukkan fel, különösen nedves, elhanyagolt területeken – például vízpartokon, árokpartokon, útszéleken.

2023-ban Zalaegerszeg közelében, 2024-ben pedig Salföld belterületén is észlelték a megjelenését. A hatóságok azonnal megkezdték a kiirtását, de a védekezés hosszadalmas: a növényt évek alatt lehet csak visszaszorítani, mechanikai és kémiai módszerek kombinációjával.

Nemcsak a természetet, az embereket is veszélyezteti

A kaukázusi medvetalp levelei furokumarinokat tartalmaznak – ezek olyan anyagok, amelyek napfény hatására bőrgyulladást okoznak. A tünetek akár az égési sérülésekhez hasonlóak lehetnek: felhólyagosodás, fájdalmas bőrelváltozások jelenhetnek meg. A fertőzött bőrfelületet mindenképp orvosnak kell ellátnia.

A növény nedve vagy egyetlen érintése is elég a reakció kiváltásához – különösen veszélyes lehet gyerekekre, kutyásokra, túrázókra.

Mit lehet tenni ellene?

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága rendszeres ellenőrzésekkel figyeli a terjedését, és együttműködik a hatóságokkal, gazdálkodókkal, lakossággal. A visszaszorítási programban nemcsak az Igazgatóság, hanem civilek is részt vesznek.

Bár jelenleg még korlátozott számú helyen fordul elő, a szakemberek szerint nagy a terjedés veszélye, hiszen a növény magjai akár vízzel, talajjal vagy emberi közvetítéssel is könnyen eljutnak új helyekre. Valaha dísznövényként telepítették botanikus kertekbe, de mára az egyik legveszélyesebb invazív fajjá vált Európában.

(Forrás: penzcentrum.hu/hellovidek)