A korabeli élelmiszerhamisítási ügyeket vizsgálva elég durva dolgok jönnek elő: pitypangsziruppal hígított méz, téglapor a fűszerpaprikában, bab a kávéban, szederlevél a fekete teában. Ma már kifinomultabban végzik a tevékenységüket a csalók. Az élelmiszer-hamisítás leggyakrabban azt jelenti, hogy a fogyasztót a termék árához és minőségéhez képest úgy károsítják meg, hogy magasabb árat fizet egy rosszabb minőségű áruért, hiszen ránézésre nem tudja megállapítani a különbséget az eredeti és a hamisított élelmiszer között.

Az OTP Agrár írta meg, hogy az élelmiszerhamisítást leginkább az mozgatja, hogy ha valami hasonlót lehet előállítani kisebb önköltséggel akkor nagyobb lesz rajta a profit. Jó esetben csak valami értéktelen dolog kerül az élelmiszerbe, ami a mennyiséget növeli, de beltartalmi értékei, melyek az ember egészsége szempontjából hasznosak, azok csorbulnak.

az élelmiszerhamisítást főleg az mozgatja, hogy ha valami hasonlót lehet előállítani kisebb önköltséggel akkor nagyobb lesz rajta a profit - képünk illusztráció
az élelmiszerhamisítást főleg az mozgatja, hogy ha valami hasonlót lehet előállítani kisebb önköltséggel akkor nagyobb lesz rajta a profit - képünk illusztráció

Az élelmiszerhamisítás alja pedig, amikor olyan anyaggal oldják meg a tömeg- vagy térfogatnövelést, ami ráadásul még egészségre káros. Vannak határesetek is, ami nem feltétlenül számít hamisításnak, de alkalmazása megkérdőjelezhető. Az elmúlt években megismerkedtünk a zsugorinfláció fogalmával, aminek lényege, hogy a termék ára nem emelkedett, csak a mérete csökkent. Tehát mégis emelkedett az ára. Ez sokszor észrevehetetlen volt, mert egy fél literes palackban, ha csak 4,8 deciliter lett töltve, akkor a palack mérete nem változott, csak a bele töltött mennyiség csökkent. Ez persze nem hamisítás, hanem trükk a mennyiségekkel. Például a pékárukat különböző mértékben „fel lehet fújni”. Ilyenkor a mérete akár még nagyobb is lehet, mint korábban, csak a tömegmérés mutatja, hogy sok a levegő a tésztában - írta a cikk.

Érdemes elgondolkodni a mennyiség és minőség kérdésén, mert ami hazánkban az inflációs sokk óta van árverseny, az nem mindig az emberek érdekét szolgálja. Mindenki minél többet akar minél olcsóbban vásárolni, de ez a minőség rovására mehet - közölte az írás.

Szabályok és határok

Az élelmiszerekről szóló szabályozás megfogalmazása szerint hamisított élelmiszer az az élelmiszer, amelynek megjelenését, ízét, összetételét vagy egyéb tulajdonságait olyan módon változtatták meg, hogy az értékét csökkentik, majd a fogyasztónak a szokásos elnevezés alatt vagy más megtévesztő módon egészséges termékként kínálnak. 

Az élelmiszer-hamisítás leggyakrabban azt jelenti, hogy a fogyasztót a termék árához és minőségéhez képest úgy károsítják meg, hogy magasabb árat fizet egy rosszabb minőségű áruért, hiszen ránézésre nem tudja megállapítani a különbséget az eredeti és a hamisított élelmiszer között. Korábban volt ebből nálunk is gond, és a megnevezések még ma sem túl egyértelműek például tejföl esetén, ami tisztán állati eredetű termék. Ám vannak növényi alternatívái, melyekre tilos ráírni, hogy tejföl, ám még napjainkban is igen hasonló néven kaphatók - írták.

Módszerek az élelmiszerhamisításban

Több rossz példa is van. Például amikor az élelmiszert rosszabb minőségű alapanyagokból készítik. Ráírják, hogy olívaolajat tartalmaz, de annak egy része valójában napraforgó olaj. Kávé, ami más olcsóbb növényi anyagokkal van hígítva. Kakaó, amiben keményítő por van, de jó példa a mézben a keményítőszirup, vagy nádcukor, esetleg borban egy kis víz. Sokszor az arányokkal játszanak a hamisítók. Például virsliben és más húskészítményekben meghatározott a minimális húsarány. De ezt a vevő ránézésre, sőt, sokszor még fogyasztás közben sem tudja leellenőrizni.

A hamisítással trükköző gyártóknak azonban megéri a hús arányát csökkenteni és részben helyettesíteni azt valami olcsóbb, hasonló alapanyaggal, ameddig le nem buknak. De sok példa van még erre: amikor a lekvárban kevesebb a gyümölcs, a kecsapban a paradicsom - mint ami a címkén szerepel. A gyümölcslevek gyümölcstartalma is néha gyanakvásra adhat okot - írták.

Van amikor a technológiát cserélik olcsóbbra, de ezzel csorbul a minőség. Ilyen amikor a termékleírásban extra szűz olaj szerepel, közben meg magas hőmérsékleten préseltet, azaz olcsóbbat tesznek bele valójában. Az is a hamisítás tárgykörébe tartozik, amikor nem az igazi származási országot tüntetik fel a terméken. Például a magyar méz és fűszerpaprika esetében van olyan, hogy a paprikába kerül egy kis Kínából származó is, vagy a mézbe szintén kínai vagy ukrán alapanyag. A fentiekből jól látszik, hogy az élelmiszer is bizalmi kérdés, hiszen a leírt hamisítási módszerek közül sokat esélyünk sincs észrevenni.

A legveszélyeztetettebb termékekre érdemes figyaelni

Élelmiszerhamisítás szempontjából a legveszélyeztetettebb élelmiszerek azok, amelyek drágán eladhatók, de van olyan olcsó alternatívájuk, melyekkel hígítva a fogyasztó nem veszi észre az átverést, laborba meg nem valószínű, hogy elviszi bevizsgáltatni. Az olíva olajat gyakran keverik más olcsóbb olajokkal (repce, napraforgó, kókusz). A hidegen sajtolt extra szűz olíva olaj drága, tehát ha a többi terméknél jóval olcsóbban kínálnak valamit, akkor az már gyanús. Az eredeti olívaolaj sötétebb, zöldes vagy aranyszínű, de sajnos ezek az információk elég szubjektívek ahhoz, hogy ránézésre pontosan megállapítsa bárki, hogy hígított e az adott termék? Az őrölt kávéhoz sokszor gabonákat is kevernek. Ezt viszonylag egyszerű elkerülni, ha szemes kávét veszünk, és azt mi őröljük meg. De a rohanó életmód hozta az instant kávék választékát, melyekbe szintén nem látunk bele. Mézet is gyakran hamisítanak. Amennyibn a méz hidegben is túl folyékony, az gyanússá teszi, de itt a különböző fajtamézek között is nagy az összetételbeli különbség, tehát a méz is inkább bizalmi kérdés, mivel ránézésre nem lehet analizálni.

A darált hússal kapcsolatos problémáknak is elejét vehetjük, ha frissen daráltatjuk le. Különben sok lehet benne az olcsóbb zsíros rész, de ha túl vizes, vagy túl rózsaszínű (színezékkel színezett) az is gyanúra adhat okot. A borokba sajnos víz és aromák is belekerülhetnek, a hamis sajtokban pedig növényi zsírok, vagy más, de nem a sajtba való tejtermékek is belekerülhetnk a gyártás során. Ekkor tejport, szóját vagy keményítőt is kimutatna a labor a termékben. A vajban is csak tejből származó zsírnak kellene lenni, ha hamis, akkor növényi zsír is került bele. Az igen drága fűszersáfrányt sáfrányos szeklicével, kurkumával, körömvirág szirommal hamisíthatják.

Megosztás

További híreink

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Ők lettek a legjobb szaktanácsadók 2024-ben

2024.12.03.

Kihirdették a „2024. Év Szaktanácsadója” cím nyerteseit.

Pára és ónos szitálás lehet ma

2024.12.03.

A következő három napban többnyire borult, párás idő várható, helyenként szitálással vagy gyenge csapadékkal, míg csütörtökön nyugat felől fokozatosan felszakadozik a felhőzet, és rövid időre a nap is kisüthet; a hőmérséklet -3 és +7 fok között alakul.

Olcsó az ára, mégis bezuhant a romániai méz exportja

2024.12.03.

Az év első 6 hónapjában Románia 466 tonna mézet értékesített az Európai Unión kívüli piacokon, ez 51 százalékkal marad el a 2023 azonos időszakában exportált mennyiségtől.

A medvéknél nagyobb veszély hazánkban a kórt terjesztő kullancs és szúnyog

2024.12.02.

A magyarországi medvékkel kapcsolatos tudnivalókról, így a medveészlelésekről is beszélt Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 101 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás