Sokáig tart az öntözésfejlesztés megtérülése, mégis egyre többen beruháznak rá

A termelők évek óta küzdenek csapadékgondokkal, a megoldáshoz az öntözésfejlesztés lehet a kulcs. Vannak, akik szerint bár hasznos, de nagyon lassan térül meg, akár évtizedek is kellenek hozzá, ezért nem éri meg belevágni. Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője beszélt a magyarországi öntözés lehetőségeiről és a saját tapasztalatairól.

Az Agrárszektor anyagát szemléztük. Eszerint az öntözésfejlesztés a mezőgazdasági termelés biztonságának fenntartásában, a magas hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztésében mára meghatározó jelentőségűvé vált a megváltozott klimatikus viszonyok miatt. Ennek fontosságát már nem lehet megkérdőjelezni, ezt pedig alátámasztja, hogy egyre több gazdálkodó kezd el ezzel foglalkozni - írták.

Az idén is nagy szükség volt az öntözött területek növelésére, illetve megtartására. Azt látjuk, hogy két évvel ezelőtt, miután kitört a háború, drasztikusan megemelkedtek a víz- és energiadíjak. Ha pedig az áramdíj megemelkedik, akkor ezzel párhuzamosan nő az üzemeltetési díj is.

Bár volt némi csökkenés, nem mentek vissza az árak az eredeti szintre. 80 forintról emelkedett 160 forintra az áram, jelenleg 140-150 forintért vesszük. Tehát megmaradtak az öntözés magas költségei, amik sajnos egyik évről a másikra ugrásszerűen nőttek a háború kitörése után - fogalmazott Szigeti Tamás.

Segíthetnek a beruházások a fejlesztésben

Szigeti Tamás a beruházások fontosságáról is beszélt. Elmondta, hogy 2021-ben elsőként alakult az öntözési közösségük és a három évig támogatták is őket, viszont az idei év volt az utolsó év, tehát jövőre ennk vége. Az pedig probléma, hogy nem jelent még meg az új pályázati kiírás, így nem tudni, hogy a már meglévő közösségek, akik már nyertek támogatást, újból pályázhatnak-e.

Várhatóan az ősz végén jelenik meg a pályázat, amit egyébként nagyon sokan várnak. Körülbelül 285 ilyen közösség van az országban, ami 90 ezer hektár területet fed le országos szinten. Szerinte nem kérdés, hogy érdemes hosszú távon foglalkozni a közösségekkel, és itt a hangsúly a hosszú távon van.

Előnybe kerül, aki fejleszt a rendszerén

A szakember elmondta, hogy öntözéssel a stabilitást is meg tudja teremteni egy termelő. Úgy gondolom, hogy aki tud öntözni vagy növelni tudja az öntözött területeinek számát, nagyságát, az akár 20-30 százaléknyi terméshozam-növekedést is elérhet bizonyos növények esetében, főleg, ha szántóföldi zöldségkultúráról van szó. A kukoricánál pedig egyértelműen a létfenntartást jelenti. Enélkül drasztikusan visszaesik a termés mennyisége vagy egyszerűen kisül az egész. Ebből is látszik, nem igaz az a mondás, hogy akár évtizedek is kellenek ahhoz, hogy megtérüljön egy-egy ilyen beruházás - fogalmazott Szigeti Tamás.

Elmondta, ott kell élni az öntözés lehetőségével, ahol csak lehet, viszont probléma, hogy Magyarországon sok helyen még ott sem öntöznek, ahol lehetőség lenne rá. A talajnál kezdődik minden, így elsőnek azt is kell megvizsgálni, az alapján döntéseket hozni. 

Ha rossz minőségű vagy homokos a talaj, hiába juttatnak ki rá vizet, nem igazán lesz eredménye. Ebben az esetben olyan növényt kell termeszteni, ami szárazságtűrő és megmarad a homokos talajban is. Mint megtudtuk, már évek óta folyik a tervezés a Duna-Tisza közének a vízutánpótlásának a fejlesztése érdekében, ezek viszont nagyon hosszú távú, komoly projektek. A Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője még egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet.

Arra szeretnénk kérni a Minisztériumot, hogy teremtsék meg a hosszú távú gondolkodás lehetőségét, és ne csak három évig tervezzenek az öntözési közösségekkel.

Mindenki érdeke, hogy ezt támogassák, hiszen így lehet felvenni a versenyt a versenytársakkal és így lehet választ adni a klímaváltozás egyik súlyos problémájára - mondta.