Sok ingatlanhasználót érintenek a körforgásos gazdaságról szóló törvény új szabályai

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes T/4030. számon törvényjavaslatot nyújtott be a körforgásos gazdasággal összefüggő egyes törvények módosításáról. A körforgásos gazdasággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átálláshoz szükséges pontosító jellegű módosításokat tartalmaz. A körforgásos gazdasággal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat már a parlament előtt van.

A módosítás fogalommeghatározással, jogintézményekkel, jogalkotási határidőkkel kapcsolatos előírásai a szükséges átmenetet segítik elő - írta az Adózóna. A körforgásos gazdasággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat az ingatlanhasználók széles körét érinti a számlázással kapcsolatos átmeneti rendelkezés az esetleges téves átutalások kezelése érdekében.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításának indoka a területi és az országos hulladékgazdálkodási hatóságok egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosítása. Ennek érdekében a gyakorlatban szükségessé vált a hatósági jogalkalmazói tapasztalatok alapján jelzett pontosítások és módosítások elvégzése. A törvényjavaslat itt érhető el.

A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 

Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, a versenyképesség hosszú távú biztosítása és a körforgásos gazdaság felé történő átmenet céljából a hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése, a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében alkotta a törvényt.

A törvény hatálya

1. § (1) *  A törvény hatálya kiterjed

• a) a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,
• b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,
• c) a hulladékgazdálkodásra és
• d) a hulladékgazdálkodási létesítményekre.

(2) *  Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki

• a) a szennyvízre,
• b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,
• c) *  az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják,
• d) *  a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is, valamint
• e) *  az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya

• a) *  a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,
• b) a radioaktív hulladékra,
• c) a hatástalanított robbanóanyagokra,

• d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,
• e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,
• f) *  a fekáliára - ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki -, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,
• g) *  a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett azon üledékre és mederiszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.(4) *  E törvény rendelkezéseit a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.