Sikeresebbek az intelligens talajban termesztett növények a hagyományosnál

A Texasi Egyetem kutatói olyan „intelligens talajt” fejlesztettek ki, ami egyszerre oldja meg az élelmezés és a globális felmelegedés jelentette vízhiány problémáját.

A HVG írta meg, hogy a globális felmelegedés már ma is nagyon komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A növények termesztéséhez egyre több műtrágyára és öntözésre van szükség, ami egyrészt több értékes energia elhasználását jelenti, másrészt tovább nehezíti a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Segítséget most a Texasi Egyetem kutatóinak munkája adhat - írták.

A szakemberek egy olyan „intelligens talajt” fejlesztettek ki, ami az átlagoshoz képest jobban hidratálja a növényeket, a tápanyag felszabadulása pedig egyenletesebb lehet. A tesztek azt mutatták, hogy a talajnak köszönhetően nagyobbak lettek a növények, a vízfelhasználás pedig jelentős mértékben csökkent – írta a New Atlas. Az erről szóló tanulmányt az ACS Materials Letters című tudományos lapban publikálták.

A vízfelhasználás csökkenése óriási terhet vehet le a Föld bolygóról. A felmérések szerint az édesvíz-felhasználás mintegy 70 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik. Ez mindenhol problémát jelent, azokon a területeken azonban különösen, ahol az ivóvízből egyébként is nagyon kevés van. Emiatt ezeken a helyeken nehézkessé válik az ott élők táplálása.

A kutatók a korábbi kutatási eredményekre építve készítették el az újfajta talajt. Az „intelligens” jelzőt azért kapta, mert egy speciális hidrogélt adtak hozzá: ez az éjszakák folyamán több párát szív fel a levegőből, amit aztán a nap folyamán a növény gyökerénél enged szabadon. Emellett a hidrogél kalcium-kloridot is tartalmaz, ami szintén lassan szabadul fel belőle. Ez biztosítja a növények számára, hogy a létfontosságú tápanyag hosszú időn át elérhető legyen.

A laborvizsgálatok részletei

A csapat laboratóriumi keretek között tesztelte a talajt. 10 gramm talajban növesztett növényeket, amelyek egy része 0,1 gramm hidrogélt tartalmazott. A szakemberek szimulálták a nappalok és az éjszakák változását. A 12 órás mesterséges éjszaka során 25 Celsius-fok volt 60-90 százalék közötti relatív páratartalom mellett, míg a 12 órás nappalban 35 Celsius-fok volt és 30 százalékos relatív páratartalom.

A mérések szerint a hidrogéles talajban termesztett növények hossza 138 százalékkal nőtt, míg 40 százalékkal kevesebb vízre volt szükségük, mint a hagyományos talajban nőtt növényeknek. Mindez segíthet abban, hogy kevesebb vizet használjon el a mezőgazdaság, méghozzá úgy, hogy ez nem megy a növények termesztésének rovására - írták.