A Tel-Avivi Egyetem professzora, Yossi Leshem ornitológus azzal az ötlettel állt elő, hogy telepítsenek fészkelőhelyeket a mezőgazdasági területek közelébe, így az odaköltöző ragadozó madarak kordában tarthatják az elszaporodott rágcsálókat. Az ötlet nem újkeletű: az 1980-as évek óta próbálkoznak hasonló megoldásokkal. Akkoriban már rájöttek, hogy a baglyok biológiai kártevőirtóként működhetnek a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. Tömeges megjelenésük a termőföldek körül akkor 9,4 százalékkal növelte a lucerna termésmennyiségét, a gazdálkodók haszna is jóval nagyobb lett. Hasznos baglyok.

Fontos és agrárszempontból hasznos, hogy a baglyok évente 2000-6000 rágcsálót képesek elejteni, így ezzel a projekt során sikerült minimalizálni a vegyszerek használatát. Ez hozzájárul a levegő, a víz és a táplálék minőségének védelméhez, és ez bizony nem elhanyagolható szempont - írta az Egy.hu összefoglalója.

Segít a ragadozó a termelés megvédésében: a hatékonyabb gazdálkodás támaszai lehetnek a baglyok

Azal, hogy a baglyok évente 2000-6000 rágcsálót képesek elejteni, a projekt során sikerült minimalizálni a mérgek használatát. Ez hozzájárul a levegő, a víz és a táplálék minőségének védelméhez.

A többi madár sorsa: egy részének előny, egy részének halálos veszély

A költőládák elhelyezése nem csak a láda lakóit és a gazdákat segíti, hanem azoknak a vándormadaraknak a csapatait is, amelyek áthaladnak a szír-afrikai szakadékon, a világ egyik legforgalmasabb repülőútján. Becslések szerint minden tavasszal 500 millió madár repül át Izraelen. A vándorló madarak közül sokan megállnak itt, hogy megpihenjenek és feltöltődjenek, mielőtt folytatnák útjukat a kontinensek között. Ezek a lenyűgöző élőlények kimerülten és nagyon éhesen érkeznek ide, és nagy mennyiségű élelemre van szükségük, hogy pótolják elvesztett készleteiket. Sokuk könnyen sebezhető a peszticidek elsődleges és másodlagos mérgezésével, így a baglyoknak köszönhetően minimalizálódott méregmennyiség őket is sokkal inkább kímélni fogja. Izrael nemzeti biológiai kártevőirtó projektje mindamellett, hogy valóban fantasztikus elképzelés, jár némi hátránnyal is - fogalmaztak.

A kutatók ugyanis 2013 és 2016 között összesen 14 632 baglyok által elejtett zsákmányt gyűjtöttek be 95 költőládából. Megállapították, hogy a baglyok olyan védett és helyileg veszélyeztetett fajokkal is táplálkoznak, mint a Gerbillus andersoni allenbyi, a Gerbillus pyramidum és a Gerbillus gerbillus futóegérfajok.  

Több országban is sikeresen őriznek és irtanak a baglyok

A baglyok, mint a mezőgazdasági termés őrei Izrael után Jordánia, Ciprus, Görögország és Marokkó területét is meghódították, egyre több helyen veszik át a jól bevált gyakorlatot. Számos hasonló kezdeményezés napvilágot látott, például a The Western Sustainable Agriculture Research and Education (SARE) által finanszírozott projektek

Ilyen Sara Kross, a Columbia Egyetem oktatójának kutatása, amely azt vizsgálja, hogyan lehet beépíteni a baglyokat egy szélesebb körű integrált növényvédelmi rendszerbe. A helyi farmok vizsgálata során újfent bebizonyosodott, hogy a baglyok segíthetnek kordában tartani a rágcsálópopulációkat. Megfékezhetik a rágcsálók kártételét a szántóföldeken, öntözővezetékekben és a mezőgazdasági berendezésekben is. Sőt: fészkelőládáik vadászati ​​platformként is szolgálhatnak az olyan nappali vadászok számára, mint a sólymok, vércsék vagy a sasok, ők pedig segíthetnek az ürgék populációinak szabályozásában - írták. 

Szinte minden magyar szántóföld közelébe lehetne telepíteni

Arról, hogy ez a módszer hazánkban használható volna-e, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője mondott véleményt. Szerinte az ötlet üdvözölendő, a szántók közel 100 százalékához lehet és kellene is ilyen költést és a ragadozó madarak beülését segítő eszközöket kihelyezni. Elmondta, hogy az agrárium és madárvilág együttműködési törekvései idehaza sem ismeretlenek. 

„Az Európai Unió Agrártámogatási rendszere különböző támogatásokkal ösztönzi a gazdákat arra, hogy odúkat helyezzenek ki területeikre, az ültetvénytámogatások pedig azt is előírhatják, hogy hektáronként mennyi a kötelezően kihelyezendő költőodú”. 

A szakértő szerint az ötlet tehát üdvözölendő, ám Magyarországon is érdemes odafigyelni az Izraelben tapasztalt gondokra, ugyanis nálunk is élnek olyan fokozottan védett talajlakó gerinceseink – elsősorban a rákosi vipera, a magyar szöcskeegér és a földikutyák –, melyek szigetszerű élőhelyeinél nem telepítünk mesterséges ragadozómadár fészkelőhelyeket.

Szükségesek az erdősávok és a növények

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy mind az élővilág, mind a gazdálkodók szempontjából az lenne az ideális, ha visszahoznák a mezővédő erdősávokat a gazdálkodási rendszerekbe, mert „azok a madarak, akik tudnának segíteni a gazdálkodóknak a pocokirtásban, alapvetően fákon költenek, ráadásul egy részük, a vércsék és a baglyok saját fészket sem tudnak építeni, így a többi fán költő faj, főleg a – részben szintén pocokpusztító – varjúfélék fészeképítő munkájára szorul. Az egerészölyvnek, a vörös vércsének és az erdei fülesbagolynak tehát fára van szüksége, ahol költeni tud, ehhez pedig elengedhetetlen a termelésbe vont területek melletti mezővédő erdősáv”. 

Ha visszakerülnének a gazdálkodási gyakorlatba az erdősávok, megérné a gazdáknak vércse és bagoly költőládákat, továbbá T-fákat telepíteni a fasorokba, hagyásfákra, hagyásfafoltokra, erdőkbe, utóbbiakat pedig a szántókra - írták. A hazai gazdálkodóknak és az agrárium és környezet kapcsolata iránt érdeklődőknek számos területen segítséget nyújt az MME Natura 2000 információs oldala, ahol szakmai kiadványok, tanulmányok, útmutatók és információk elérhetőek.

További híreink

Az MI-vezérelt vállalkozások jövőjéről beszéltek Győrben a szakértők

2024.11.11.

A Széchenyi István Egyetem Spinoff Klubjának évadnyitó pódiumbeszélgetésén a mesterséges intelligencia (MI) üzleti felhasználási lehetőségeiről beszéltek a technológiával foglalkozó szakemberek

Kemény télre készüljünk? A meteorológusok elárulták, miért lehet rekordhideg!

2024.11.11.

A meteorológusok idén kemény telet jósolnak, de vajon mennyire megbízhatóak ezek a hosszú távú előrejelzések?

3 intézkedés, amelyek megmenthetik a víziszárnyas-ágazatot Magyarországon

2024.11.11.

A libatermékek iránti kereslet különösen a karácsonyi, húsvéti és Márton-napi ünnepekhez kötődik. Az agrártárca az elmúlt években számos programot indított a fogyasztás ösztönzésére, hogy növelje a hazai libahús fogyasztását, amely évente átlagosan 0,7 kg per fő.

Ne akadály legyen a gazda a zöld átállásban

2024.11.11.

Az európai gazdákat nem akadálynak, hanem nélkülözhetetlen partnernek kell tekinteni a zöld átállás folyamatában.

Mennyire esik vissza a magyar repcetermesztés?

2024.11.11.

A repce vetésterülete Magyarországon idén várhatóan nem éri el a 130 ezer hektárt, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest.

Ígéretek helyett milliárdos veszteség fenyegeti a napelemeseket

2024.11.11.

A napelemes rendszerek tulajdonosai idén tavasszal szembesültek azzal a kellemetlen hírrel, hogy az éves szaldó elszámolás kedvezményét fokozatosan havi bruttó elszámolás váltja fel.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BLD6 Rakodógép
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BLD6 Rakodógép

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 3.000 hirdetés 83 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás