Hirdetés
Rohamtempóban pusztulnak a magyar fenyvesek
Az ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon 20 év alatt, a feketefenyő-állomány tizede tavaly pusztult el. A 20 évvel ezelőtti 2400 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesekkel borított magyar terület, miközben ez idő alatt az összes hazai erdő mérete nőtt. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes erdeifenyő állomány 27 százaléka egészséges, a feketefenyőnél ez mindössze 3 százalék.
Magyarországon a második világháborút követően a pénzhiány miatt problémát jelentett a fenyőimport. Ezért aztán fenyvesítési programot indítottak. Továbbá a homoktalajok megkötésére is használták egyebek mellett a fenyőt. Ezek a nem őshonos fafajok erősen kitettek az erdőtüzeknek is. Főként az elmúlt 100 évben telepített alföldi ültetvények rendkívül gyúlékonyak – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse.
A szárazság és a rovarkártétel túl sok a magyar fenyvesek számára
Az erdővédelmi projektfelelős az InfoRádióban korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az aszályok és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése okozza a legnagyobb problémát a fenyőállománynak - írta az Infostart.hu. Az elmúlt években az egyébként telepített feketefenyő állományok vörös színét eredményező tűvörösödést gombafertőzés okozza, de a klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek megszokottak az égövünkben. Az európai lucfenyő állományokat károsító közönséges szú is sokkal elterjedtebb, mint korábban volt. Csehországban, Franciaországban és Németországban hatalmas területet pusztít el a fakártevő - mondta Gálhidy László.
Hirdetés
Azonban nem csak Magyarországon pusztul a fenyőállomány. A német faállományt hőség idején az erdőtüzek, a hőséghullámok végén pedig heves viharok tizedelték. A fenyők a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen. Németországban 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki, amiből 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladék fa lett. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró (690 milliárd forint), az újraerdősítés további 640-660 millió euróba (220 milliárd forint) kerül.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Új pályázat a láthatáron: fejlessze terménytároló vagy vetőmagüzemét acélcsarnokkal
2025-től új lehetőségeket kínálnak a „Terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztésének támogatása” programok, amelyek célja az üzemkapacitások növelése. A Frisomat, acélcsarnokokat gyártó szakértő cég példáján keresztül mutatjuk be, miért érdemes acélszerkezetes épületekben gondolkodni, ha tartós, funkcionálisan tervezett és energiahatékony fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani.
Aszálytűrő kukoricahibridek magas terméspotenciállal
A hazai időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága miatt az utóbbi években kiemelt fontosságúvá vált a termésstabilitás. Az előrejelzések szerint az időjárás kiszámíthatatlansága, szélsőséges mivolta az elkövetkező években is jellemző lesz térségünkre. Cégünk évek óta kiemelt figyelmet fordít, a magas terméspotenciálon túl, a szárazsággal szembeni ellenállóságra a kukoricanemesítés során.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.200 hirdetés 154 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés