Rászámoltak a magyar diótermesztésre, felállhat a padlóról?

A magyar dióágazat az elmúlt években számos kihívással szembesült. A termelőknek egyszerre kellett megküzdeniük az olcsóbb importtermékek jelentette versennyel, a kedvezőtlen időjárás miatti csökkenő hozamokkal, valamint olyan kártevők megjelenésével, amelyek jelentős mértékben csökkentették a hazai diótermést.

Emellett a dió ára folyamatosan emelkedik, amit a hazai fogyasztók egyre nehezebben tudnak megfizetni. Bár a magyar dió iránti kereslet továbbra is jelentős, az exportpiacokon veszített korábbi pozíciójából. A chilei, ausztrál, francia és kínai dió egyre nagyobb teret hódít, így a magyar termék kiszorul a nemzetközi piacokról.

Csökkenő európai termelés és növekvő import

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2024-ben az Európai Unió diótermelése 7 százalékkal 150 ezer tonnára csökkent. Romániában a termés 3 százalékkal 58 ezer tonnára esett vissza, míg Franciaországban 12 százalékos növekedéssel elérte a 35 ezer tonnát. Olaszországban 44 százalékkal 18,5 ezer tonnára, Spanyolországban pedig 7 százalékkal 16 ezer tonnára nőtt a termelés.

Az Eurostat adatai alapján az EU dió-külkereskedelmi mérlege negatív maradt. A dióbél importja 34 százalékkal 115,3 ezer tonnára nőtt 2024 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb beszállító továbbra is az Egyesült Államok, ahonnan 35 százalékkal több, 66,7 ezer tonna dióbelet érkezett. Chiléből 18,4 ezer tonnát (+2 százalék), míg Ukrajnából 17,3 ezer tonnát (+80 százalék) importált az EU.

A héjas dió importja 45 százalékkal 46,1 ezer tonnára emelkedett. Ennek fő beszállítója szintén az Egyesült Államok volt, 25,4 ezer tonnával (+77 százalék). Chiléből 13,3 ezer tonna (+1 százalék), Argentínából 4,4 ezer tonna (+56 százalék), míg Ukrajnából 1,0 ezer tonna (+379 százalék) dió érkezett.

Hazai termelési helyzet

Magyarország éves diótermelése átlagosan 7 ezer tonna, de kedvezőbb években akár a 10 ezer tonnát is elérheti. A 2019-2023 közötti időszakban az átlagos éves termés 6,9 ezer tonna volt, amelynek nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyében termett. A „Milotai 10” fajta kiemelkedik minőségében és hozamában, és jelentős szerepet játszik a magyar diótermesztésben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a dió hazai termőterülete 9,7 ezer hektár, amivel a harmadik legnagyobb gyümölcskultúra Magyarországon. A 2023-as termés 5,5 ezer tonna volt, amely 15 százalékkal maradt el az előző év eredményétől. Szakértők szerint a 2024-es termés további csökkenése a májusi esőzések, növényegészségügyi problémák és a nyári aszály következménye.

A magyar dióimport 2024 január és november között 1168 tonnára (+69 százalék), míg értéke 1,86 milliárd forintra (+68 százalék) nőtt. Ugyanebben az időszakban a dióbélexport volumene 207 tonnára (+39 százalék), értéke pedig 484,8 millió forintra (+54 százalék) emelkedett. A héjas dió importja 182 tonnára, míg kivitele 84,8 tonnára csökkent.

A termesztéstechnológia fejlesztésének fontossága

A Budapesti Nagybani Piacon 2024-ben a hazai dióbelet 5 százalékkal magasabb áron, 3692 forint/kilogrammért értékesítették. Az import dióbél ára ennél valamivel alacsonyabb, 3656 forint/kilogramm volt, ami 11 százalékos emelkedést jelentett. Az év elején az import termék ára 3488 forint/kilogrammra mérséklődött.

Bár a magyar dió továbbra is keresett a belföldi piacon, az export jelentősége csökkent a nemzetközi konkurencia térnyerése miatt. A versenyképesség javítása érdekében sürgősen növelni kell az üzemi termésátlagokat. Ennek egyik kulcsa a termesztéstechnológia fejlesztése, amely magában foglalja a modern művelési rendszerek alkalmazását és az optimális termőkorona kialakítását. Ezáltal a növényvédelmi problémák is hatékonyabban kezelhetővé válnának, és a magyar dió ismét versenyképesebbé válhatna a nemzetközi piacokon.

(Forrás: agrarszektor.hu)