Pusztulnak a hazai halak, a hőség miatt oxigénhiánytól és iszapgázoktól szenvednek

A kánikula hatására súlyos oxigénhiány alakult ki a halastavakban, ami mérgező iszapgázok (kénhidrogén és ammónia) felszabadulásához vezetett. Az extrém időjárási viszonyok miatt a nyári halpusztulás mértéke jelentősen megnövekedett, amihez az oxigénhiány és a ragadozó állatok támadásai is hozzájárultak. Emellett a halfogyasztás is ismét csökkenni kezdett, ami tovább nehezíti a halászok helyzetét.

Lévai Ferenc, a Ma-Hal szóvivője és az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a felszíni vízréteg hőmérséklete hetek óta 30 fok körüli, a napi párolgás pedig eléri a két centimétert.

Az aszály miatt a halastavak szenvedik el a legnagyobb károkat

Ilyen körülmények között nagy arányban pusztulnak a halak, ráadásul a kiszáradt vízfolyások minden hallal táplálkozó élőlénye – például vidrák, kócsagok, gémek, sirályok – a halastavaknál csoportosul, hiszen ott vizet és táplálékot találnak, és a halfogyasztásukkal a szokásosnál is nagyobb károkat okoznak.

Az, hogy az aszály miatt a halastavak szenvedik el a legnagyobb károkat, nem meglepő, hiszen míg például a Dunán és a Balatonon egy hektárra körülbelül 30-40 kilogramm hal jut, addig a halastavakban ez a szám 600-800 kiló. 

Hiányzik a hosszú távú vízgazdálkodási politika

A vízhiány miatti halpusztulások most minden gazdaságot érintenek, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják, csakúgy, mint azt, hogy a halevő állatok mennyit pusztítottak el. Az azonban már most biztos, hogy ennek a mértéke jóval nagyobb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást.

Kiürültek a tározók, és Lévai szerint nagyon hiányzik a hosszú távú vízgazdálkodási politika, vízvisszatartó duzzasztók, tározóterek építésére és a halastavak kotrására lenne szükség, hogy több vizet lehessen tartalékolni, illetve elengedhetetlen az öntözésfejlesztés is. Egy főre vetítve Európában Magyarországon van a legtöbb víz, mégis kiszáradunk, mert még annak is egy része kifolyik az országból, ami csapadék formájában esik – mondta.

Korábban még a halfogyasztás növekedéséről lehetett beszélni

Segítene a halászokon az is, ha hozzá tudnának jutni az aszály miatti kárenyhítésekhez, mert eddig ebből rendre kimaradtak. Azt szeretnék elérni, hogy ugyanúgy kezeljék őket, mint bármely más mezőgazdasági ágazatot. 

Míg az elmúlt években a halfogyasztás növekedéséről lehetett beszélni, a halászok most annak is örülnének, ha nem csökkenne a fogyasztás, illetve az itthon eladott mennyiség. A jelek mindenesetre arra utalnak, hogy visszaesett a kereslet. Ennek a mértéke még nem ismert, de az Aranyponty saját tapasztalata, hogy az a kereskedő, aki eddig heti 300-400 kilogramm halat vitt tőlük, most heti 250 kilóval is beéri. Közben az is látszik, hogy a fogyasztók általában a drágább termékről az olcsóbbra váltanak, ami szintén nem kedvez a halfogyasztásnak.

Ösztönözni kellene a fogyasztás növelését

Az, hogy Magyarországon ilyen kevés halat esznek, már népegészségügyi problémának is tekinthető – mondta Lévai, aki szerint akként is kellene kezelni, és ösztönözni a fogyasztás növelését. Hal- és gyümölcsfogyasztásunk jóval az európai átlag alatt van, és ez a lakosság egészségi állapotán – keringési betegségek, túlsúly – is nyomot hagy – magyarázta.

Az elmúlt években még növekvő halfogyasztásról számolhattak be: legutóbb Nagy István agrárminiszter mondta, hogy az egy főre eső halfogyasztás a 2013-ban mért 5,4 kilogrammról 2021-re 6,52 kilóra emelkedett.

Nyár közepén lefelé(!) mentek a pontyárak

 A kereslet csökkenése meglátszik a ponty árain is, legalábbis a tógazdaságoknál. Lévai szerint ugyanis még sosem volt olyan, hogy nyár közepén lefelé menjenek a pontyárak, idén pedig ez helyzet. Tavaly 1700 forintról 1500 forintra csökkentek az árak, ma pedig már 1300 forintos áron adnak át a tógazdaságok egy kiló pontyot a kereskedőknek, de a halastavaknál bekövetkezett árcsökkenés továbbra sem jelenik meg a fogyasztóknál, pedig ezzel lenne mérsékelhető a fogyasztás csökkenése.

Tavaly karácsonykor ennek ellenére jó volt a halforgalom, nagyjából az előző évek szintjének megfelelő. A tógazdaságoknak különösen fontos, hogy a karácsonyi szezon jól sikerüljön, mivel a magyar étkezési halfogyasztás mintegy 60 százaléka ekkor realizálódik. 

Az idén lényegesen jobb lett a haltermés a tavalyinál, a halászok le is vitték a tóparti árakat, ezt azonban a kereskedők nem adták tovább a bolti árakban.

Az idei folyamatok alapján az valószínűsíthető, hogy a szokásos, éves 15-16 ezer tonnás piacképes mennyiséggel szemben idén a magyar haltermelés 20-30 százalékkal kevesebb lesz. A tógazdaságokból kikerülő halmennyiség háromfelé oszlik, nagyjából egyforma arányban:

• az export,
• a hazai horgászok, valamint 
• a kis és nagykereskedelmen keresztül a fogyasztók

igényeinek kielégítésére.

Továbbra is a ponty a sláger Magyarországon

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint egyébként a teljes magyarországi tógazdasági haltermelés volumene (beleértve a még nem piacképes méretű halakat is) 2023-ban 19 673 tonna volt, ami 7,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A haltermelés 80 százaléka 2023-ban három régióban – Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld – koncentrálódott. 

Az elsődleges halfaj továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelés 82 százalékát tette ki 2023-ban. 

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek működő területe 24 ezer hektár volt tavaly. Az intenzív rendszerekben megtermelt halmennyiség a megelőző évhez képest 10,3 százalékkal csökkent, 5664 tonnára, amiből az étkezési célra előállított hal 4386 tonna volt.

A halak és halászati termékek exportja 2023-ban 10,4 milliárd forint értékű volt, az import pedig 52,3 milliárd forintot ért el, ami egyben azt is jelentette, hogy a külkereskedelmi egyenleg 41,9 milliárd forintos passzívuma 3,1 milliárd forinttal meghaladta a 2022. évi deficitet.

(Forrás: vg.hu)