Speciális tesztcsíkoknak és műholdas adatoknak köszönhetően 20 százalékkal csökken a műtrágya-felhasználás

Egy új technológia a jövőben megkönnyíti a gyors, egyszerű és pontos trágyázást a szántóföldön. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) a bioszenzoros tesztcsíkok és a műholdas távérzékelési adatok kombinációjának köszönhetően olyan módszert fejleszt ki, amellyel meghatározható a gabonafélék tápanyag-ellátottsága és a műtrágya tökéletes mennyisége.

A digitális analitikai adatok automatikus eljuttatása a traktorok termináljára időt takaríthat meg, és a jövőben megakadályozhatja a túltrágyázást. A környezetbarát technológiák fejlesztésével a straubingi fenntarthatósági campus vezető szerepet játszik a TUM-on belül.

A tudósok régóta keresik azokat a módszereket és technikákat, amelyekkel a növényeket elegendő tápanyaggal lehet ellátni, miközben az erőforrásokat kímélik. A cél az egyes növekedési szakaszokhoz szükséges műtrágya pontos mennyiségének meghatározása, valamint a technológia segítségével a tápanyagok pontos és precíz kijuttatása a szántóföldön.

A műholdas távérzékelési adatokat felhasználó új technológiák

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói új és egyszerű módszerrel dolgoznak a gabonanövények tápanyag-ellátottsági állapotának meghatározásán könnyen használható bioszenzoros tesztcsíkok segítségével Ez hasonló a cukorbetegek vércukorszintjének vizsgálatához. Több növényi szárat gyűjtenek be a szántóföldön legalább három különböző helyről, és ezekből veszik ki az anyagot. A nedvből egy csepp a tesztcsíkra elegendő ahhoz, hogy a tenyérbe illő diagnosztikai eszközzel megmérjék a nitráttartalmat. Az eredmény néhány perc alatt rendelkezésre áll.

A mérést a távérzékelési adatok kalibrálására használják, amelyek az EU Copernicus programja, az európai földmegfigyelő szolgálat révémn műholdon keresztül már rendelkezésre állnak. Az új diagnosztikai eszköz által tesztcsíkok segítségével végzett pontos helyi mérések és a műholdakon alapuló, széles körben rendelkezésre álló földmegfigyelési adatok kombinációja lehetővé teszi a vizsgált területen szükséges nitrogénműtrágya mennyiségének pontos kiszámítását. A TUM kutatóinak becslése szerint ezzel a gabonatermesztéshez szükséges műtrágya akár 20 százalékát is meg lehet takarítani.

Eddig pontatlan volt a trágyázási gyakorlat

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint a mezőgazdaságban felhasznált nitrogénműtrágya 50 százalékát nem veszik fel a növények. A műtrágya felesleges mennyisége a természetben a természetes körforgásban marad, és hatással van a talajra és a vízre.

A termesztett növényekre vonatkozó műtrágyaszámításokat tisztán matematikai úton, szabványosított paraméterekkel vagy a tapasztalatok alapján végzik.

Bár lehetőség van a növények tápanyagellátottságának meghatározására laboratóriumi elemzéssel, ez jelenleg nagyon költséges idő- és pénzigényes. Ezért a szántóföldi felhasználás eddig inkább nem volt célszerű.

Gyorsan és digitálisan elérhető a pontos műtrágyamennyiség

A TUM kutatásainak középpontjában kezdetben a gabonafélék nitrogénellátása áll. A jövőben lehetőség nyílik a növények foszfát- és kálium-tápanyagellátottságának vizsgálatára is.

A TUM az új diagnosztikai módszer prototípusait használja, amely a jövőben várhatóan megfizethető áron is megvásárolható lesz. A kutatók az új technológia mezőgazdasági felhasználásának költségét hektáronként mintegy 20 euróra becsülik.

A cél az, hogy a tesztcsíkokból és a műholdas adatokból származó feldolgozott elemzési eredményeket közvetlenül a mezőgazdasági gépek és műtrágyaszóró gépek digitális fedélzeti technológiájába lehessen eljuttatni. Így a trágyázás teljesen digitálisan és pontosan, fáradságos számítások nélkül végezhető el.

A gyakorlati szántóföldi tesztek már idén megkezdődnek

Az új technológiával végzett szántóföldi tesztek már idén megkezdődnek. A regionális gépgyűrűkkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy a TUM kutatói a felhasználók széles körével szerezzenek tapasztalatokat. „Már a kezdetektől fogva terepi teszteket fogunk végezni a régió gazdálkodóival, hogy a felhasználókkal együttműködve fejlesszük a technológiánkat” - mondja Dr. Tobias Vöpel, a TUM straubingi campusának projektvezetője. A gyakorlati szántóföldi tesztek eredményeit a következő három évben beépítik az új technológia fejlesztésébe.

Az első EIC Transition projekt a TUM számára

A műtrágyaszükséglet egyszerű meghatározására irányuló kutatási projekttel a TUM most elnyerte az Európai Innovációs Tanács (EIC) átmeneti programjának támogatását, amely pénzügyi támogatást nyújt a kutatóknak a fenntartható és jövőbiztos mezőgazdaságot szolgáló innovatív technológiákkal kapcsolatos munkájukhoz.

A projektben több egyetemi tanszék dolgozik együtt a piacképes technológia kifejlesztésén. A projektet Prof. Nicolas Plumeré, a TUM straubingi campusának elektrobiotechnológia professzora vezeti.

(Forrás: futurefarming.com)