Pontokba szedték a magyar mezőgazdaság fejlődésének útjait Gyöngyösön, négy fontos pontot ismertetett a rektor

Tizedik alkalommal rendezte meg idén az Agrárközösség a gazdálkodók segítésére szolgáló rendezvénysorozatát. A gyöngyösi agrár roadshow rámutatott a magyar agrárium problémáira, valamint a továbblépés lehetőségeire. Az “A jövő gazdáinak napja” című programot az Agrárközösség, az OTP Agrár és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szervezte az intézmény Károly Róbert Campusán. 

A gazdag tematikájú – például a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó új kötelezettségekről, a növényorvoslás új irányairól, a versenyképes gazdálkodásban az agrárdigitalizáció szerepéről, valamint az aszály elleni védekezésről is szóló programról a Heol.hu számolt be.

Elsőként Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket. 

Az Agrárközösség 2009-es megalakításakor célként azt fogalmaztuk meg, hogy a gazdákat minden olyan területen támogatjuk, ami nekik nehézséget okoz - fogalmazott. Így alakult ki a szolgáltatási portfóliónk. A céljaink mára sem változtak, bizonyos körülmények viszont nagyon sokat. A 10-20 évvel ezelőtti módszerek nem biztos, hogy a jelen korban elegendők. 2015 óta tartjuk ezt a roadshow-t, ebben a 10 évben nagyon megváltozott az agrárium teljes felépítése, teljesen mások a prioritások, mint akkor. Tíz éve nagyságrendileg 380 ezer gazdálkodó volt regisztrálva Magyarországon, ma ez a szám körülbelül 180 ezer. Mintegy 40-45 ezer gazda az, aki aktív főállású tevékenységként gazdálkodik. Nagyon fontos keresni a lehetőségeket a megújulásra, mert akkor lehet jövedelmezően gazdálkodni, versenyképesnek maradni, ha valaki nyitott a változásra, a fejlődésre – emelte ki Török Zoltán.

Négy pontban az agrárfejlesztésekről

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora megnyitó beszédében röviden a mai magyar mezőgazdaság helyzetét is felvázolta az Európai Unióhoz való csatlakozás első 20 éve alatt.

Az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaságban globálisan olyan dinamikus, 70-75 százalékos növekedés figyelhető meg, amire korábban nem volt példa. Ezzel szemben hazánkban 2004-hez képest, reálértéken nézve, legfeljebb néhány százalékos növekedést látunk. Ha az agrár külkereskedelem egyenlegét nézzük például Lengyelország esetében, ők 30 milliárd dollárnál járnak. 2004-ben 5 milliárdról indultak, s az akkor hozzávetőlegesen a magyarral volt azonos szintű. Mi azóta jobb időkben alulról súroltuk a 10 milliárdot, most megint inkább közelebb vagyunk az 5 milliárd dollárhoz. Ennek 4 fő oka van. 

Az első, hogy bár kiválóak a mezőgazdasági adottságaink, de a hozzáadott érték itthon még mindig rendkívül alacsony szinten van. A másik, az optimálistól erőteljesen eltérő erőforrás hasznosítás. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságunk szerkezete nem igazodott érdemben ahhoz a megváltozó feltételrendszerhez, amely főleg a háború, a járvány és a klímaválság okozta helyzetből adódik. 

A növénytermesztésünk továbbra is nagyon kitett, hiányzik belőle a diverzifikáció. A mezőgazdaság szerkezetében nem a gazdaságilag racionális méretek alakultak ki. Ezt a szerkezetet a támogatáspolitika tartja életben – mutatott rá a rektor.

A harmadik ok a technológiai és a képzettségbeli lemaradás. A technológia robbanásszerű fejlődése mellett hazánkban mindössze a gazdálkodók 4 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 10 százalék ez a szám, ha a szakirányú középfokú végzettséggel bírókat is ide soroljuk. A többi 90 százalék mindenféle végzettség nélkül, intuíciók alapján gazdálkodik egy olyan ágazatban, ahol ma a csúcstechnológia van jelen. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban ennél sokkal jobb a helyzet. 

A negyedik ok a magyar mezőgazdaság szereplőinek gyenge integrációs képessége, azaz, az összefogás képessége nagyon gyenge lábakon áll. A fejlődés az e négy területen történő előrelépéssel lehetséges és szükséges, ha ki akarjuk használni az adottságainkat. Tennivalónk bőven van, a lehetőségünk, a tudásunk megvan hozzá, forrás is rendelkezésre áll – összegezte dr. Gyuricza Csaba.

A további programelemek

Az agrár roadshow programját dr. Bujdosó Zoltán, a gyöngyösi campus főigazgatója kezdte a Károly Róbert Campus képzési palettájának bemutatásával. A délutánig tartó előadások sorában sok más mellett szó volt a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó új kötelezettségekről, a növényorvoslásban új irányáról, az energiafelhasználás optimalizálásáról, vagy éppen az agrárdigitalizáció szerepéről a versenyképes gazdálkodásban. 

Kerekasztal beszélgetés zajlott arról, hogy a termelésen vagy a támogatás maximalizásán legyen a hangsúly. A campus aulájában álló standoknál bemutatkoztak a résztvevő cégek, gazdálkodók. Az érdeklődők megismerhették a világ első Lidar alapú elkerülő rendszerrel felszerelt drónjait, majd az ABZ Innovation L30 és L10 mezőgazdasági kijuttató drónok egy terepi bemutatón működés közben is láthatók voltak - írta a cikk.