Parányi a pettyes szárnyú veszedelem, de szörnyen szapora, és hatalmas kárt képes okozni

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti a Drosophila suzukii. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

Európába Ázsiából került be az apró légy. Nálunk 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát.

A gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő gyümölcsök (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, szőlő, kivi) tartoznak bele, de károsított már almán és körtén is.

Súlyos (80-100%-os) gazdasági veszteséget tud okozni málnán, szamócán.

A málnáért rajong, a csemegeszőlőt megveti

A Kertészet és Szőlészet cikkének – amelyet a magyarmezogazdasag.hu is közreadott – írója Budapesten, a rákosligeti kertjében húsos somot (Cornus mas) nevel, és annak maroknyi terméséből is sikerült kinevelnie a muslicát. A nőstények letojtak a tűztövis (Pyracantha coccinea) piros és sárga terméseibe is, de a málnát sokkal jobban kedvelték. A vastag héjú csemegeszőlőbe azonban nem petéztek.

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy. A rokon fajoktól nehéz elkülöníteni, a nőstény a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster) téveszthető össze. A hímek szárnyán azonban jellegzetes fekete folt látható, ami hiányzik a suzukii-nőstény és mindkét nemű közönséges ecetmuslica szárnyáról.

Napi 7-16 lerakott tojásból 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák

Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik.

Hőmérséklettől függően 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák, és szuronyos szájszervükkel roncsolva a gyümölcs húsát, elkezdenek táplálkozni.

A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is.

A kifejlett légy védett helyen, főként raktárakban telel át.

A fertőzött gyümölcsökkel terjed

Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsökkel jut el, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba. Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, mint ezt hazai gyors térhódítása is igazolja. Megjelenése és fertőzése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecetes csapdákkal.

Szüreteljünk a lehető legkorábban, és ne komposztáljuk a gyümölcsöket.

Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzöttek megsemmisítése. A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzés forrása lehet.