Ösztönző pályázatok évkezdésre: sok hírünk van a támogatásokról, érdemes átnézni az összefoglalók

Decemberben is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, összegyűjtöttük a kapcsolódó anyagokat. Megírtuk, hogy kézikönyvvel segíti a gazdákat az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylésében a NAK, hogy támogatásokról és fejlesztésekről is szólt a Vidék Konferencia 2024, valamint arról is, hogy új, uniós előírásokhoz kell alkalmazkodniuk a vizes élőhelyen gazdálkodóknak. Szeretettel ajánljuk olvasásra januári agrártámogatások témájú hírösszefoglalónkat!

Kézikönyvvel segíti a gazdákat az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylésében a NAK. Az új év kezdetén, 2025. január 1-től új agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) indult Magyarországon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kézikönyvben foglalta össze az AKG-val kapcsolatos tudnivalókat, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra leginkább megfelelő környezet- és természetvédelmi vállalásokat tehessék a programban. A gazdálkodók a kiadvány segítségével képet kaphatnak a támogatási lehetőségről, az új vagy aktualizált előírásokról. A támogatási rendszerbe belépő gazdák vállalják, hogy gazdálkodási gyakorlatukat némiképp átalakítják, és olyan előírásrendszert követnek, amely hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez, valamint erősíti a természetes önszabályozó folyamatokat, védi és javítja a talaj biológiai állapotát. Továbbá környezetkímélő gazdálkodási módszerek ösztönzésével hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Mennyire fontosak az uniós agrárpénzek hazánknak?

A Közös Agrárpolitika (KAP) sorsa erősen függ attól, hogy az egyes tagállamok mennyi előnyét és hátrányát látják a közös költségvetésbe történő befizetésnek. Érdemes megnézni, hogy van-e okunk félni a KAP legújabb reformjától. A program alakulására nagy hatással van, hogy mely tagállamok a haszonélvezői és melyek a kárvallottjai a létezésének. Fontos továbbá, hogy az agrárium mellett a gazdaság egyéb területei számára fontosabb lehet a közös európai térség, mint az, hogy be kell fizetni némi pénzt a mezőgazdaság finanszírozására. Ezért elemzés készült arról, hogyan érintette az egyes tagállamok gazdaságát az elmúlt évtizedben a Közös Agrárpolitika.

Támogatásokról és fejlesztésekről is szólt a Vidék Konferencia 2024

Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg a kormány mintegy ezer milliárd forintos keretösszeggel, és az EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) 2027-ig futó ciklusában 2895 milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre - mondta Nagy István agrárminiszter Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében megvalósuló Vidék Konferencián. A program részleteiről itt írtunk részletesebben.

A már hagyománynak tekinthető konferencia most is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, valamint lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati szakpolitikai célok bemutatására. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bírt, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak.

A támogatásokról és a biogazdálkodás lehetőségeiről is beszélt az ÖMKi ügyvezetője

Az Erópai Unió 2030-ra célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági területeinek 25 százaléka ökológiai művelés alá kerüljön. Magyarország 2027-re 10 százalékos arányt határozott meg, míg 2030-ra a biodiverzitási stratégia 15 százalékot irányoz elő. Jelenleg a hazai ökológiai területek nagy része legelő és szántóföld, ahol főként exportra termelnek, bár a gyümölcsök feldolgozása hazai szintén történik. Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője beszélt a biogazdálkodáshoz kapcsolódó tudnivalókról és lehetőségekről.

Új, uniós előírásokhoz kell alkalmazkodniuk a vizes élőhelyen gazdálkodóknak

A következő, 2025-ös évtől új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat. Ennek oka, hogy 2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartás és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgáló HMKÁ 2-vel.

A követelménnyel elérni kívánt szakpolitikai cél a szénben gazdag talajok védelme a vizenyős területek, tőzeglápok megőrzésével. E területek az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Amellett, hogy az Európai Bizottság számon kéri a követelmény végrehajtását, az utóbbi években jellemző szélsőséges időjárási viszonyokat figyelembe véve közös érdekünk, ennélfogva prioritást kell, hogy élvezzen ezeknek a területeknek a védelme. 

Nulla kamatú hitelprogramokat vehetnek igénybe a vállalkozások a digitalizációs szintlépéshez

A Magyar Fejlesztési Bank az európai uniós társfinanszírozású, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációs törekvéseit elősegítő Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP PLUSZ) keretében két új, nulla százalékos kamatozású hitelterméket tett elérhetővé – közölte a pénzintézet december elején az MTI-vel. A közlemény szerint a két konstrukción keresztül összesen mintegy 34,7 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre mind az alacsonyabb digitális fejlettségi szintről induló, kisebb volumenű fejlesztésben gondolkozó vállalkozások, mind a digitálisan érettebb és nagyobb projekteket tervező cégek számára. Az igényelt összeg fele vissza nem térítendő támogatássá is válhat a nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező vállalkozásoknál.

A magyar Várhelyi Olivér lett az állatjólétért felelős biztos az Európai Bizottságban

Hivatalba lépett az új Európai Bizottság. Uniós csatlakozásunk óta először van olyan magyar biztos, aki közvetlenül tud tenni az uniós és a hazai agrárérdekek érvényesítéséért. Várhelyi Olivér az egészségügy mellett az állat- és növényegészségügyért, valamint az élelmiszerbiztonságért felel majd. 

December elsején hivatalba lépett az új Európai Bizottság, miután az Ursula von der Leyen vezette testület megkapta a végső jóváhagyást az Európai Parlamenttől. Az új Bizottságot 370 szavazattal, 282 ellenében, 36 tartózkodás mellett választották meg az EP képviselők. A 27 tagú biztosi testület határozza meg az Európai Bizottság prioritásait és ambícióit a 2024–2029-es időszakra, azon politikai iránymutatások alapján, amelyeket Ursula von der Leyen elnök terjesztett elő az Európai Parlamentnek a megválasztása napján. Ezek a prioritások az első mandátum munkájára épülnek, és a figyelmet Európa és polgárai jövőjének megerősítésére összpontosítják és irányítják az elkövetkező években.

Az európai uniós csatlakozásunk óta először került be olyan magyar biztos a testületbe, aki közvetlenül is tud tenni az uniós és a hazai agrárérdekek érvényesítéséért. Várhelyi Olivér az egészségügy mellett az állat-és növényegészségügyért, valamint az élelmiszerbiztonságért felel majd. 

Félmillió hektárra emelkedhet az ökológiai gazdálkodás hazai területe 2027-re

A jövő évtől induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat.

Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4%-a, amely elmarad a körülbelül 10%-os uniós átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban az uniós átlaghoz képest túlsúlyban van a kaszálásra, illetve legeltetésre használt területek aránya (55%, míg az EU-ban 41%). A szántóföldi kultúrák hazánkban a teljes ökoterület 37%-át teszik ki (az uniós átlag 45%), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5%) az EU-ban tapasztaltnak (13%).

Megvannak a Fiatal gazda jogcím részletei

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatásának tervezete. A korábbi évektől eltérően a támogatás inkább beruházási alapú, de 14,6 millió forint jövedelem pótló támogatás kapcsolódik hozzá. A beruházási támogatás maximális összege 75 millió forint lehet, ami azt jelenti, hogy akár egy 107 millió forintos beruházáshoz közel 90 millió forint támogatás kapcsolódhat, ami így akár 83 százalékos támogatási intenzitást jelenthet, ami egyedülálló. A “Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása” nevű pályázati felhívás kódszáma: KAP-RD05-RD01b-1-25. A részleteket érdemes alaposan átnézni, hogy a pályázók sikeresek lehessenek a támogatás igénylési folyamatának végén.

Változik az EU Közös Agrárpolitikája: fontos egyeztetések után jönnek a jóváhagyott lépések

Az Európai Tanács december 9-én egyhangúlag jóváhagyta „A mezőgazdasági termelőket középpontba helyező, 2027 utáni közös agrárpolitika: egy versenyképes, válságálló, fenntartható, a mezőgazdasági termelőket támogató és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdaság felé” című következtetéseket. A 27 uniós tagállam mezőgazdasági miniszterei által jóváhagyott következtetésekben a Tanács rámutatott arra, hogy a KAP fontos szerepet tölt be ezen célkitűzések elérésében, valamint kiemeli, hogy az élelmezésbiztonság garantálása kulcsfontosságú célt jelent. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy közben a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalát is szavatolják, a fogyasztók számára pedig elfogadható árakat biztosítanak. A részleteket itt írtuk meg.

Az idén már tilos szántani bizonyos területeken egy új szabályozás alapján

2025. január 1-jétől új elemmel gazdagodott a Közös Agrárpolitika (KAP) feltételességi szabályrendszere, amelynek részeként életbe lép a HMKÁ 2 előírás. Az új szabály a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét célozza. Magyarország, az uniós jog által biztosított lehetőséggel élve, 2025-től vezeti be ezt az előírást. A pontos szabályokat tartalmazó rendeletek várhatóan 2025. január végén vagy február elején jelennek meg - írta a KAP Nemzeti Irányító Hatóság tájékoztatása. Az előírás fő célja a szénben gazdag talajok megőrzése, különös tekintettel a vizenyős területekre és tőzeglápokra.

Évente akár 284 euró támogatás is kapható tehenenként

Megjelent a tejtermelő szarvasmarha-állományok állatjóléti körülményeinek javítását célzó új pályázati felhívás a KAP Stratégiai Terv keretében. A támogatási kérelmeket 2025. január 13. és február 13. között lehet benyújtani. A KAP-RD30-1-24 kódszámú, „Állatjóléti támogatás a tejtermelő szarvasmarha ágazatban” című pályázat európai uniós társfinanszírozással valósul meg, és a Vidékfejlesztési Program korábbi hasonló támogatási intézkedésének folytatása. A program célja továbbra is a nőivarú tejtermelő szarvasmarhák általános jólétének javítása.