Összesen 7 helyen változott meg a hegyközségi törvény

Módosult a hegyközségi törvény, amely a borászok és a szőlészek mindennapi munkáját is meghatározza. A Magyar Közlöny 2023. június 22-ei számában kihirdették az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV.  törvény, melynek 128. §- 141. §-a módosítja a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt (Hktv.), amely változtatások jelentős része 2023. július 1-jén lépett hatályba.

A NAK szakértője, Dr. Sidlovits Diána adta hírül a téma részleteit. 

A módosítás az alábbi változásokra irányul:

• bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát és ezzel pontosítja a nem hegyközségi tagként tevékenykedő szereplők esetében is a származási bizonyítvány igénylésre vonatkozó kötelezettséget: valamennyi boralapú vagy szőlő alapú terméket előállító termelő köteles származási bizonyítvány kikérni a szőlő és a bor eredetének igazolására,
• kiterjeszti a HNT elnökének hatáskörét az összeolvadásra, illetve beolvadásra kötelezett hegyközségek esetében. A hegyközségek működése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszéknél a hegyközségnek az azonos borvidéken fekvő, területileg szomszédos legnagyobb hegyközségbe való beolvadását, ha az érintett hegyközségek az előírt határidőig nem döntöttek a beolvadásról vagy az átvételről,
• egyszerűsíti a hegyközségi járulék alapjának számítását. A törvény pontosítja, hogy a hegyközség közgyűlése – 2024. január 1-jétől – a járulék mértékét a hegyközség illetékességi területén tagként vagy nyilvántartott adatszolgáltatóként végzett tevékenységek szerint, a hegybíró által nyilvántartott művelt szőlőültetvény területe, a megtermelt szőlő mennyisége, a felvásárolt szőlőmennyiség és a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján állapítja meg,

• egységesíti és javítja a hegyközségek járulékbevételi szabályait, tovább egyértelműen szabályozza, hogy a szakmaközi járuléktartozás -hasonlóan a hegyközségi járuléktartozáshoz - adók módjára behajtható és végrehajtandó köztartozásnak minősül. A rendelkezés abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy más ágazatokban működő szakmaközi szervezetektől eltérően, a NÉBIH mellett a hegyközségi szervezetnek is jogköröket biztosít a szakmaközi járuléktartozás behajtásához: a hegybíró a származási bizonyítvány, a főtitkár a pályázati igazolások kiadásának módosított eljárásendjét köteles alkalmazni járuléktartozás esetén.
• előírja, hogy az ötéves választási ciklusból fennmaradó időtartamra vonatkozóan új tisztségviselőt kell választani a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hegyközségi tag tisztségviselővé választott képviselője esetében, ha megszűnik a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya vagy a képviselői megbízása visszavonása kerül,
• módosítja a hegybírókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a módosított rendelkezés 2024. január 1-jén lép hatályba,
• lehetővé teszi, hogy hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja a döntéseit.

A változtatás részleteit itt lehet elolvasni a Magyar Közlönyben.