Oroszország és Fehéroroszország dominanciára tör a globális lizinpiacon

Oroszországban és Fehéroroszországban a lizin iránti belföldi keresletet teljes mértékben kielégítették, most terveket dolgoztak ki a FÁK-országokba, Ázsiába és Afrikába irányuló export beindítására – olvasható az orosz kormány Russian Gazette című kiadványában.

Az orosz importfüggőség a takarmánylízintől, amely 2018-ban becslések szerint közel 85%-os volt, 2023-ra mindössze 20%-ra mérséklődött, 2025-re pedig várhatóan nullára csökken – idézte a kiadvány Vadim Petrovot, az orosz ökológiai kamara államtitkárát.

Az erős függőség kockázatokat hordoz magában

Oksana Lut orosz agrárminiszter szerint Oroszországnak a kulcsfontosságú aminosavak behozatalától való erős függősége bizonyos kockázatokat hordoz magában, különösen a nyugati szankciókkal összefüggésben. A lizin mellett Oroszország más aminosavak importjától is erősen függött, többek között 90%-ban a treonin és 95%-ban a metionin importjától.

2019 és 2022 között több mint 20 milliárd rubelt (200 millió dollárt) fektettek be az orosz lizingyártásba – derült ki a kiadványból.

A kormányzati támogatás döntő szerepet játszott a lizintermelés növekedésében. A támogatások, adókedvezmények és a mezőgazdasági ágazat fejlesztését célzó szövetségi programokban rögzített kedvezmények meghatározó szerepet játszottak – jelezte Petrov.

Export a láthatáron

Elemzők arra számítanak, hogy Oroszország és Fehéroroszország a takarmánylizin exportját tűzi ki célul. Mivel a takarmány-adalékanyagok iránti globális kereslet növekedését évi 6,5%-ra becsülik, Oroszország és Fehéroroszország jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja ezt a tendenciát.

Petrov kiemelte, hogy 2025-re a takarmány-adalékanyagok globális piacának értéke elérheti a 28 milliárd dollárt. Jelentős termelési kapacitásokkal és földrajzi előnyökkel a két ország potenciálisan nagy piaci részesedést biztosíthat magának, különösen a FÁK-országokban, Ázsiában és Afrikában.

Alekszandr Nikitin, a Belarusz Nemzeti Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének kutatási igazgatóhelyettese ismertette, hogy Oroszország és Fehéroroszország összeállította az ipari mikrobiológia és biotechnológia fejlesztésére vonatkozó közös program tervezetét, amely dokumentum meghatározza a takarmány-adalékanyagipar állami politikájának fő irányvonalait.

Cselekvési terv, célok

„Kidolgoztunk egy cselekvési tervet, és meghatároztuk a fő célokat” – mondta Nikitin, hozzátéve, hogy a programhoz a kormányoknak még zöld utat kell adniuk.

Arról azonban még nem született egyetértés, hogy Oroszország és Fehéroroszország mennyi lizint tud exportra felajánlani.

„Ma a BNBC évente 72 333 tonna aminosavat állít elő. Ahhoz, hogy a termelési mennyiség növelésének lehetőségéről beszélhessünk, meg kell értenünk, hogy országainknak elvileg mekkora aminosav-mennyiségre van szükségük” – mondta a BNBC projekthez közel álló Szvetlana Vaszilenko, a Belarusz Állami Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője.

(Forrás: allaboutfeed.net)