Örökösödés és földtulajdon: elfogadta az Országgyűlés az új jogszabályt az agrárgazdaságok átadásáról

Az Országgyűlés által elfogadott agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály a gördülékeny ügyintézést, az általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte Nagy István agrárminiszter. Az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű, hogy lehetővé válhasson a gazdaságok zökkenőmentes átadása.

Nagy István elmondta, hogy a gazdaságátadási szerződés keretében

• az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést, 
• ajándékozási szerződést, 
• tartási szerződést vagy
• járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. 

Az átadó és az örökösök előnye a hosszú távú használati szerződés

Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok rendezhessék, a törvény lehetőséget ad arra, hogy a 4 szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, illetve erdőgazdasági célú földek használatával. Így a gazdaságátadó a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek. Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Amennyiben azonban a földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási jog.

A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nem csak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása és kapcsolatrendszere is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő átadó és a tőle legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő legfeljebb 5 évre együttműködésben állapodhatnak meg - írta az Agrárminisztérium.

Változatlan, korábbi megoldások is vannak az agrárgazdaságok átadásának megvalósítására

A politikus hangsúlyozta, hogy a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét tovább.

Elmondta, hogy az átvevő jogutódlással a szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető. Az átvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.

2023 a dátum

A törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen egyéb a feltételek - mint például a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása. A tárcavezető szerint az új szabályozás rugalmasabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság generációs megújulásához.