Hirdetés
Öntözés, munkaerőhiány, közös osztatlan földtulajdon - ezeket is megoldaná az új agrárminiszter
Eddig parlamenti államtitkárként dolgozott a minisztériumnál, így jól ráláthatott a tárca irányítására is. Miben lesz más az ön által vezetett minisztérium?
Azzal, hogy visszakaptuk a vidékfejlesztés feladatkörét, mindaz, ami a vidéki életet meghatározza, az agrártárcánál összpontosulhat. Emellett egyértelműen zöld minisztériumot szeretnék kialakítani. Ezért önálló környezetvédelmi államtitkárságot hozunk létre, amelyben külön helyettes államtitkár felel majd a környezetügyért és a természetvédelemért. Ami a klasszikus mezőgazdasági vonalat illeti, a következő ciklusban a versenyképesség növelése és a piacra jutást segítő szemlélet határozza meg a munkánkat.Milyen változásra számíthatnak a gazdálkodók a pályázatok elbírálásánál és a kifizetéseknél?
Nagy előrelépést szeretnénk elérni, alaposan lerövidítve a döntéshozatali folyamatokat. Erre van mód, hiszen számos kötelező egyeztetési utat megspórolunk azzal, hogy egy szervezeti egység alá kerül az agrárium és a vidékfejlesztés. A támogatói döntések zöme már megszületett, az érintettek a kifizetési kérelmek elbírálására várnak. Ezt kell most felgyorsítani.Ugyan még javában tart az aktuális európai uniós támogatási ciklus, sokan mégis azt találgatják, mi jön az új évtizedben. Milyen tervekkel vág neki a tárgyalásoknak?
Számtalan találgatás van a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban, azonban arra kérek mindenkit, hogy ne essen kétségbe. Ez az időszak az ötletelésről szól, de ahogy telik az idő, úgy válnak egyre világosabbá az irányok. A célunk az, hogy megőrizzük az erős, két pilléren alapuló támogatáspolitikát. Azt szeretnénk elérni, hogy néhány egyszerűsítéssel, a rendszer finomításával a fiatalokra nagyobb hangsúlyt helyező program határozza meg a következő ciklust.A bizottsági meghallgatásán számos stratégiai kérdést vetett fel, amelyre az előttünk álló években választ kell találni. Ezek egyike az öntözés fejlesztése. Mire lehet számítani?
Nagyon összetett problémáról van szó. A felszín alatti vizek felhasználását komoly vita övezi. Éppen ezért a felszíni vizeink hasznosításával kell kezdenünk a munkát. Mindaddig ugyanis, amíg több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi befolyik, erkölcsi jogunk van az ebből adódó különbséget öntözésre fordítani. Jelenleg alig 85 ezer hektárt öntözünk, holott a meglévő csatornahálózat elvileg több mint 200 ezer hektárt tudna ellátni. Azzal, hogy az elhanyagolt, zavaros tulajdonosi hátterű csatornák helyzetét rendezzük, és kialakítjuk a rendszer működésének jogi hátterét, máris megháromszorozhatjuk az öntözött terület nagyságát. A megvalósítás időszaka alatt pedig rendezhetjük a kútfúrással kapcsolatos vitákat.Milyen konkrét intézkedések várhatóak?
A tavaszi áradáskor, amikor a nagy vizek megérkeznek, el kell tárolni a vizet, hogy nyári aszály idején abból öntözni tudjuk a földeket. Ezt nem ússzuk meg tározók építése nélkül, a jelenlegi kapacitásokat bővíteni kell. Mintaprojekteket indítunk, egy-egy jól lehatárolt térséget kiválasztva, 15-20 ezer hektárt lefedve építjük ki a rendszert. Ezzel a gazdálkodóknak is be tudjuk mutatni, hogy hogyan működik az öntözés és milyen előnyei vannak. Ezek a tapasztalatok pedig segítik az országos hálózat kialakítását.Sok helyen éppen a termelők közötti egyezség hiánya gátolja a fejlesztéseket. Hogyan lehet feloldani az ellentéteket?
A saját érdek erős motiváció. A gazdálkodókat szövetségbe hívjuk, a mintaprojektek eredményeit bemutatva is arra ösztönözzük őket, hogy fogjanak össze, alkossanak olyan közösségeket, amelyekben egy-egy terület öntözését meg tudják valósítani. Öntözés nélkül ugyanis a jövőben nem lehet versenyképesen, eredményesen gazdálkodni.Az együttműködés más formáira is nagy szükség lenne, a termelők azonban mégsem hajlandóak a közös munkára. Milyen lépésekkel ösztönöznék őket az összefogásra?
Az integrációt nem lehet megkerülni a jövőben, ez a versenyképes termelés alapja. A termelők ma még félnek ettől. Meg kell értetni a gazdákkal, hogy az önkéntes alapon működő összefogás a legkisebbek érdeke. Hiszen épp ők azok, akik méretüknél fogva hátrányt szenvednek a piacon. A cél, hogy minden megtermelt árunak helyet találjunk, erre azonban csak akkor van esély, ha termelői csoportokba tömörülve, nagy mennyiségben, azonos címke alatt, megfelelő minőségben tudnak szállítani a gazdák.Ezzel csökkenthető a gazdák kiszolgáltatottsága is?
A piacon nagyon kiegyenlítetlenek a viszonyok. A feldolgozók és a kereskedők is előre meghatározott árréssel dolgoznak, a termelőnek viszont viselnie kell minden kockázatot. Egy gazdálkodó soha nem tudhatja, hogy végül önköltségi ár alatt, vagy felett tudja-e eladni a termékét. Ezen sürgősen változtatni kell. Ha a már említett termelői csoportok összefogásának eredményeként saját feldolgozóegységgel rendelkeznek, máris kiszámíthatóbb lesz a gazdálkodás. Az így felhalmozott tőkének köszönhetően pedig végül – húszéves távlatban egyáltalán nem megvalósíthatatlan célként – a kiskereskedelem is termelői kézbe kerülhet. Egy gazdálkodó akkor lesz igazán biztonságban, ha nemcsak a termelésből származó bevételből, hanem a feldolgozásból és az értékesítésből fakadó jövedelemből is részesülhet.Az ágazat fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy alig van munkaerő vidéken. Milyen intézkedésekkel lehetne rábírni az embereket, hogy a kényelmes közmunka helyett a mezőgazdasági foglalkoztatást válasszák?
Az agráriumban legalább 50 ezer emberre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaságok működőképesek legyenek, míg a közmunkaprogramban 150 ezren vesznek részt. A probléma az, hogy egyelőre főként szezonális munkát kínálnak a termelők, míg a közmunka a téli szezonban is jövedelmet biztosít. A következő hónapokban meg kell találnunk azokat az ösztönzőket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a gazdálkodók egész éves elfoglaltságot tudjanak nyújtani az embereiknek. Ez nyilván a gazdálkodók részéről is áldozatokat követel. Meg kell érteniük, hogy a többletköltségek ellenére akkor járnak jobban, ha egész évben stabil, felkészült munkaerő segíti a gazdaság működését.A munkaerőhiány megkerülhetetlen kérdése a szakmai utánpótlás. Milyen eszközökkel lehet a fiatalokat megnyerni a mezőgazdaságnak?
Ha a fiatalok elmennek vidékről, mert az informatika, a műszaki világ, az ipar, a kereskedelem nagyobb vonzerőt jelent, mint a mezőgazdaság, akkor az ágazat hosszú távon bukásra van ítélve. Létkérdés, hogy meg tudjuk szólítani a fiatalokat, ezért az oktatásban nagyfokú változásra van szükség. Azt nem engedhetjük meg, hogy a falu elöregedjen, hogy a fiatalok máshol keressenek boldogulást, és úgy gondolják, a falu a múlt. Azon dolgozunk, hogy a falu mindenki számára a jövőt jelentse.Évtizedek óta az ágazat egyik legnagyobb problémája a közös osztatlan földtulajdon. Számos kísérletet tettek elődei arra, hogy felszámolják, de átütő sikert nem értek el. Mire készülnek ezen a területen?
A tárca egyik fontos feladatvállalása az egészséges birtokszerkezet kialakítása. Ma közel egymillió hektárt érint ez a probléma, az öröklési rend miatt pedig minden nappal tovább nő ez a szám. Ez a régi átok olyan visszafogó erőt jelent, ami a versenyképességünket veszélyezteti. Az elmúlt évtizedek meddő próbálkozásai után most úgy érzem, hogy a törvényhozásban is megvan a kellő erő ahhoz, hogy végre pontot tegyünk erre a kérdésre. A tulajdonjog védelmét és az öröklési szabályokat figyelembe véve olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy az állam elővásárlóként vagy felvásárlóként megszerezze azokat a területeket – s később továbbadja –, amelyeknek nem ismerjük a gazdáját. Emellett meg kell határozni, hogy mi az a legkisebb birtokméret, ami már nem osztható tovább. Tarthatatlan az a helyzet, hogy egy-egy pár hektáros parcellán 800 tulajdonos osztozzon.Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Gabonaszárítás során kiváltható a gáz a HETECH innovációjával
A HETECH idei szakmai napján a kiemelt téma egy, a gabonaszárítás területén születtet innováció volt, de a nagyszámú résztvevő megismerkedhetett, a terménytisztítás gyakorlati kérdéseivel, egy spanyol gabonahűtési technológiával és különböző állattenyésztési technológiákkal is.
Védjük a gyökereket az Agrováció termékével
A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatJohn Deere 8300 traktor
12 000 000 HUF
+ áfaTöbb mint 1.100 hirdetés 108 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés