Régen volt arra példa, hogy ne csökkenjen a bárányár karácsony után, sőt, a húsvéti időszakban idén még ehhez képest is emelkedett. A magyar juhágazat első számú terméke az élő pecsenyebárány, amelynek több mint 80 százaléka Olaszországba kerül. A juh- és kecskeágazat állapotáról adott közre helyzetjelentést a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A szervezettel közösen a NAK több, az ágazat életét befolyásoló lépés bevezetését kezdeményezte. Az olasz piac kulcsfontosságú a magyar juhágazat számára. A magyar juhágazat élőbárányban és friss bárányhúsban hosszabb távon is versenyképes maradhat, ha sikerül a jelenleginél homogénebb árualapot kialakítani, a szaporasági mutatókat javítani és a szükséges technológiai fejlesztéseket megvalósítani - írta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
A jó bárányár nem elég ahhoz, hogy helyrehozza a juh- és kecskeágazat hibáit
Magyarországon jelenleg 29 juh-, és 6 kecskefajtát tenyésztenek. Ekkora fajtaválasztékkal, ráadásul sokszor átgondolatlan keresztezésekkel, nem lehet minőségi és versenyképes árualapot előállítani.
Ehelyett néhány fajtára kellene szakosodni és ezekkel tudatos árutermelő keresztezéseket végezni.
A juhlétszám és a juhászatok száma 2011 és 2017 között számottevően emelkedett. A juhtartók száma 6500-ról 8950-re nőtt. Ez nem a tartási kedv fokozódásának, hanem a közel háromszorosára emelt anyajuh-támogatásnak (jelenleg a legfontosabb ezek között a 7500 Ft/egyed összegű uniós jogcím), és a „Földet a gazdáknak” programnak volt köszönhető. Az államtól bérelt vagy megvásárolt földterületek után ugyanis hektáronként legalább 0,5 állategység jószágot kellett beállítani (ez 7 db éven felüli juhot jelent minden 2 hektárra).
A 8950 juhtartó közül 2100-an tagjai a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetségnek (MJKSZ). Ők összesen több mint 600 ezer juhot tartanak, ami a hazai állomány 60 százalékát teszi ki. A törzskönyvezett juhok száma az elmúlt négy évben nőtt, jelenleg mintegy 50 ezer a számuk, ami a nőivarú juhlétszám mintegy 5 százalékát adja. Ennél több (55 ezer) törzskönyvezett juh legutóbb 30 éve volt az országban. A törzskönyvezett állománnyal rendelkező juhászatok száma 2010 óta a duplájára nőtt, az MJKSZ jelenleg 470 ilyen tenyészetet tart nyilván.
Tavaly indult először a tenyészkos és -bak beállítás támogatása
A lényege, hogy a kis összegű (de minimis), egyszerűen igénybe vehető támogatásra jogosult az, aki tenyészkost vagy tenyészbakot (apaállatot) vásárol központi kos- vagy baknevelő telepről, illetve származási okmányon szereplő tenyésztőtől, vagy saját állományból tenyésztésbe állít. A támogatás mértéke a tenyészállat vételárának 75 százaléka. Növendék kos esetén ez az összeg legfeljebb 45 000, „A” törzskönyves kosnál 120 000, a „K” besorolású apaállatnál pedig maximum 90 000 forint lehet. A minőségi juhállomány és árualap kialakításának fontos lépése lenne, ha sikerülne 2019-től bevezetni – a fenti mintára – a tenyészjerke és -gödölye beállítás támogatását is. A jogcím bevezetését az MJKSZ és a Juh Terméktanács a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen kezdeményezték és tettek javaslatot a Földművelésügyi Minisztériumnak. Erről a következő hónapokban várható döntés. Az állattartó telep korszerűsítést (ÁTK) célzó támogatás juhágazati keretét a kormány 2017-ben 4 milliárd forintról 5,4 milliárdra emelte, aminek következtében a pályázók döntő része nyert. A közeljövőben nagyjából 360 juhtartó-telepen kerülhet sor támogatott beruházásokra. Ebben az ágazatban a fejlesztések zöme 100, de inkább 50 millió forint alatti beruházást jelent. Emiatt is fontos, hogy a jövőbeli pályázatoknál az összeghatárt ehhez az igényhez igazítsák, minél több juhásznak lehetőséget adva az előrelépésre. 2014-ben készült el az az ún. kiskérődző stratégia, amely a juh- és kecskeágazat közép- és hosszútávú fejlesztési céljait foglalta magába. Az anyagot – amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretei között működő juhágazati munkacsoport készített el –, az agrárkormányzat is beépítette saját, hosszútávú terveibe. A stratégiában felsorolt legsürgősebb célok között szerepel
  • a tenyészállat beállítás támogatása,
  • a juh- és kecskehús fogyasztás ösztönzése erősebb közösségi marketinggel,
  • a juh- és kecskehús áfájának 5 százalékra csökkentése
  • a szakoktatás talpra állítása (juhászok képzése és továbbképzése).
Ezekkel kapcsolatban még az idei évben kormányzati döntésre lenne szükség - számol be közleményében az itthoni juh- és kecskehelyzetről a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
 

További híreink

A medvéknél nagyobb veszély hazánkban a kórt terjesztő kullancs és szúnyog

2024.12.02.

A magyarországi medvékkel kapcsolatos tudnivalókról, így a medveészlelésekről is beszélt Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense.

Kézikönyvvel segíti a gazdákat az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylésében a NAK

2024.12.02.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kézikönyvben foglalta össze az AKG-val kapcsolatos tudnivalókat.

A világon elsőként Dánia adóztatja meg a tehenek károsanyag-kibocsátását

2024.12.02.

A dán parlament megszavazta a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után.

Nagy sebességű robotültetők a precíziós palántaneveléshez

2024.12.01.

A holland TTS vállalat kifejlesztett egy sor nagysebességű automata robotot, amelyeket a fiatal palánták hatékony és pontos átültetésére terveztek. Az öt különböző modellt kínáló TTS gépek akár 10 centiméteres sortávolságot is képesek kezelni, így a legkülönfélébb ültetési igényeknek is megfelelnek.

Az ecet, ami több ezer éve velünk van – és még mindig meglepődünk, mire képes

2024.12.01.

Ha kimondjuk az ecet szót ma Magyarországon, többségünknek a zöld flakonos, iparilag előállított ecetsav, egy savanyú, „maró anyag” jut az eszébe. Mire is használjuk az ecetet manapság? Kávéfőző tisztítására, vízkőmentesítésre és óvatosan mérve a jól ismert ételecettel savanyúbb ízt adunk a bablevesnek vagy a lencsefőzeléknek.

Teff: az egészségtudatosak és gluténérzékenyek új gabonája

2024.12.01.

Mérete alig nagyobb egy mákszemnél, de tápértéke kiemelkedő. Az etióp konyhában az „injera" nevű savanykás, lapos kenyér alapanyaga, de lisztként, teljes magként vagy pehelyként is elérhető.

Partnerhírek
Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Partner

Költségcsökkentés helyett az intenzifikációban látja a kiutat a TIMAC AGRO

2024.11.28.

A műtrágyapiac az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, amelyek mély hatással voltak az agráriumra. Az árak normalizálódása, a kereslet ciklikussága és a gazdálkodók alkalmazkodó-képessége új kihívásokat teremtett. Tóth Balázs, a TIMAC AGRO ügyvezető igazgatója segít megérteni, hogyan látják a hazai műtrágyapiacot és milyen innovációkat hoz a vállalat az ágazat számára.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 400 hirdetés 94 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás