A londoni Imperial College biomérnökei intelligens érzékelő technológiát hoztak létre. Ez hivatott segíteni a gazdáknak a műtrágya hatékonyabb felhasználásában és a környezeti károk csökkentésében. A Nature Food című szaklapban ismertetett technológia segíthet a termelőknek meghatározni, hogy az időjárás és a talaj állapotának figyelembevételével mikor és mennyi műtrágya szükséges a növényeikhez.

A kémiailag funkcionalizált papír alapú elektromos gázérzékelőnek (chemPEGS) nevezett érzékelő a talajban lévő ammónium szintjét méri – azt a vegyületet, amelyet a talajbaktériumok nitritekké és nitrátokká alakítanak.

A gépi tanulásnak nevezett mesterséges intelligencia segítségével ezt kombinálja az időjárási adatokkal, a trágyázás óta eltelt idővel, a pH-értékkel és a talaj vezetőképességének mérésével (Fotó: Pixabay)

Időjárás, trágyázás, pH, vezetőképesség

A gépi tanulásnak nevezett mesterséges intelligencia segítségével ezt kombinálja az időjárási adatokkal, a trágyázás óta eltelt idővel, a pH-értékkel és a talaj vezetőképességének mérésével.

Ezeket az adatokat arra használja, hogy megjósolja, mennyi teljes nitrogén van a talajban most, és mennyi lesz a jövőben 12 nap múlva, és így megjósolja a trágyázás optimális időpontját.

Maximális terméshozam minimális trágyázással

A tanulmány megállapítja, hogy ez az új, alacsony költségű megoldás hogyan segítheti a termesztőket abban, hogy minimális műtrágyázással maximális terméshez jussanak. Különösen az olyan műtrágyaszomjas növények esetében, mint a búza. A technológia egyidejűleg csökkentheti a termelők költségeit és a nitrogén alapú műtrágyák – a legszélesebb körben használt műtrágyatípus – okozta környezeti ártalmakat.

A kutatók arra számítanak, hogy a chemPEGS és a hozzá kapcsolódó mesterségesintelligencia-technológia további tesztelés és gyártási szabványosítás után három-öt éven belül kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Túltrágyázás

A londoni Imperial College szerint a túltrágyázás eddig világszerte az egykor művelhető földek 12 százalékát tette használhatatlanná. A nitrogén alapú műtrágyák használata pedig az elmúlt 50 évben 600 százalékkal nőtt. A növénytermesztők azonban nehezen tudják pontosan beállítani a saját műtrágyahasználatukat: ha túl sokat használnak, akkor a környezeti károkat és a pénzkidobást kockáztatják; ha túl keveset, akkor a gyenge terméshozamot.

Dr. Max Grell vezető kutató, aki az Imperial College London Biomérnöki Tanszékének társfejlesztője, elmondta: „Nehéz eléggé hangsúlyozni a túlzott műtrágyázás problémáját mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból. A terméshozamok és az ebből származó jövedelem évről évre csökken, és a termelőknek jelenleg nincsenek meg a szükséges eszközeik ennek leküzdésére.”

„A mi technológiánk segíthet a probléma kezelésében, mivel lehetővé teszi a termelők számára, hogy tudják, mennyi ammónia és nitrát van jelenleg a talajban, és az időjárási viszonyok alapján megjósolhatják, hogy mennyi lesz a jövőben. Ez lehetővé tenné számukra, hogy a trágyázást a talaj és a növények sajátos igényeihez igazítsák.”

(Forrás: futurefarming.com)

További híreink

Rohamosan terjed a járvány: szigorú intézkedések 2 új vármegyében

2024.11.08.

A Bács-Kiskun vármegyében intenzíven terjedő, magas patogenitású madárinfluenza járvány következtében a járványügyi hatóság kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.

Hogyan tároljuk az almát és a burgonyát egész télen úgy, hogy friss maradjon?

2024.11.08.

A téli tárolásra való előkészületek során az egyik legfontosabb lépés, hogy a burgonya és az alma megfelelően eltartható legyen akár hónapokig.

Eggyel kevesebb eszköz a növényvédelemre: lejár a metribuzin használati engedélye

2024.11.08.

2024. február 15-én lejár az Európai Unióban a metribuzin nevű gyomirtószer használati engedélye, és az Európai Bizottság döntése szerint nem kerül megújításra

Már 119,3 milliárd forintot kifizettek előlegként

2024.11.08.

Az agrártámogatások idei előlegfizetése zavartalanul folyik, a Magyar Államkincstár (MÁK) már október végéig összesen 119,3 milliárd forintot folyósított a mezőgazdasági termelők részére.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás