Növényi fehérjét fogyasztva tovább élhetünk – állítja egy új kutatás

Egy friss tanulmány szerint a növényi eredetű fehérjék fogyasztása nemcsak egészségesebb lehet, de a hosszabb élethez is hozzájárulhat.

Az állati eredetű fehérjék, mint a hús és a tejtermékek, továbbra is vezető szerepet játszanak a legtöbb ember étrendjében. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban arra világít rá, hogy a növényi alapú fehérjék – például a hüvelyesek, diófélék és teljes kiőrlésű gabonák – fogyasztása összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal és jobb általános egészségi állapottal. Ez alapján érdemes lehet újragondolni, mi kerüljön a tányérunkra és mit hagyjunk el legközelebb a bevásárlólistánkról.

Főbb megállapítások

• Egy friss kutatás szerint a növényi eredetű fehérje (PBP) fogyasztása hosszabb élettartammal és jobb egészségi állapottal jár együtt.
• Ezzel szemben az állati eredetű fehérje (ABP) fogyasztása nagyobb eséllyel vezet krónikus betegségekhez.
• Bár további kutatásokra van szükség, úgy tűnik, a növényi étrend gyakori a hosszú életű közösségekben.

·         A fehérjefogyasztás új megközelítése

A fehérjebevitelt illetően kétségtelen, hogy a hús az egyik legnépszerűbb forrás. A baromfi, a marha, a sertés és más könnyen hozzáférhető húsfélék miatt a nem vegetáriánus emberek számára a fehérje szinte egyet jelent az állati eredetű élelmiszerekkel. Egy friss kutatás azonban arra világított rá, hogy a növényi eredetű fehérjék fogyasztása alacsonyabb halálozási kockázattal jár – ami azt jelentheti, hogy ideje lehet újragondolni, mit tartunk meg, és mit dobunk ki a hűtőből.

A Nature Communications című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a magas állati eredetű fehérjebevitel – különösen a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsoké – növeli a krónikus betegségek kockázatát. Ezzel szemben a növényi fehérjék, például a hüvelyesek, diófélék és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása csökkenti a halálozási kockázatot.

A kutatók szerint a döntően növényi alapú étrend az egyik közös nevező a hosszú életű emberek közösségeiben – ezek a területek a „kék zónák” néven ismertek. Bár a pontos kapcsolat további vizsgálatot igényel, a kutatás egyértelmű táplálkozási előnyöket mutatott ki a növényi fehérjékre való átállás során.

A fehérje és a hosszú élet közötti kapcsolat

A kutatók az életkor szerinti halálozási arányok, a nemzeti makrotápanyag-eloszlás és a különböző fehérjeforrások közötti összefüggést vizsgálták. Az adatbázis 101 ország 1961 és 2018 közötti napi egy főre jutó élelmiszer-ellátását és demográfiai adatait tartalmazta. Azok, akik fiatal korukban jól teljesítettek, jellemzően több állati eredetű fehérjét és zsírt fogyasztottak, míg azok, akik idősebb korukban is egészségesek maradtak, több növényi fehérjét és kevesebb zsírt vittek be.

A kutatók kiemelték: a tanulmány célja az volt, hogy a nemzeti szintű élelmiszer- és tápanyag-ellátottságot tükrözze, mivel a különféle fehérjeforrások elérhetősége országonként eltérő lehet. Azok a régiók, ahol egyre inkább az állati fehérjéket váltják fel növényiekkel, például Észak-Amerika, Kelet- és Nyugat-Európa, Argentína, Hongkong és Új-Zéland. Ezzel szemben a döntően növényi alapú étrend jellemző Közép- és Dél-Amerikára, Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra. A teljes fehérjeellátás világszerte növekszik, ami nagyrészt az állati fehérjék megnövekedett elérhetőségének köszönhető.

Nemcsak a fehérjeforrás számít

Bár a kutatók kimutatták, hogy a növényi fehérjék fogyasztása hozzájárulhat a hosszabb élethez, felhívták a figyelmet arra is, hogy az eredménytelen élelmiszerrendszerek, az élelmiszerpazarlás és más zavaró tényezők torzíthatják az eredményeket. „Ez a megkülönböztetés fontos, mivel inkább a tápanyagok általános elérhetőségét mutatja, nem pedig az egyéni fogyasztási szokásokat, és figyelembe kell venni az esetleges zavaró tényezőket is” – olvasható a tanulmányban.

(Forrás: realsimple.com)