Nő a pusztítás veszélye a magyar erdőkben, bővíteni akarják a tarvágás lehetőségét

Április 22-én, a környezetvédelem legfontosabb világnapján nyújtotta be az igazságügyi miniszter azt a példátlanul összetett törvényjavaslatot, ami környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazza. Ezzel tovább gyengülhet hazánk természeti kincseinek megóvása. A törvényjavaslat többek között fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat is ellehetetlenítene, továbbá bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. A javaslat ellen több egyesület a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakozik.

Éppen a Föld napján, 2025. április 22-én nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a törvényjavaslatot, ami környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazza, ezzel pedig tovább gyengítené Magyarország természeti kincseinek védelmét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány a tiltakozik a törvényjavaslat ellen - írta az MME.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslata több ponton is gyengítené a természeti környezetünk védelmét biztosító jogszabályokat. A példátlan összetettségű törvényjavaslat a veszélyhelyzet várható megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók asztalára. Célja, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes rendeleteket véglegesítse, vagyis egy jelentős részét átültesse a normál jogrendünkbe. A törvényjavaslat a legkülönbözőbb jogszabályok módosítását tartalmazza, nem kíméli sem a környezetünk általános védelmét, sem a védett területeinket érintő jogszabályokat, ellenben bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Különösen aggályos, hogy a törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, melyek a veszélyhelyzet idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban.

“A jövő generációk életminősége azon múlik, hogyan bánunk ma a természet kincseivel. A gyermekeink, unokáink erdeit nekünk kell felnevelnünk” - hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Újra jöhet a tűzifarendelet?

Bár a szóban forgó törvényjavaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit. A veszélyhelyzeti rendelet egyes intézkedéseit annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok 2022-ben óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki. 

A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így szabad utat kaphat a tarvágás - írták.

A tűzifarendelet máshol is fennakadt: tavaly egy egyedi ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyhelyzeti rendelet egyik pontját, és a tarvágás utáni erdőfelújítás kapcsán lényegében kimondta, hogy még a különleges jogrendben fennálló kivételes helyzet sem indokolta az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában” – hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Veszélyben a természetes erdők és a természetvédelmi területek

Nem a tűzifarendelet volt a közelmúltban az első Alaptörvény-ellenes kísérlet az erdők védelmének gyengítésére. Az erdőtörvény 2017-es módosítása már tartalmazott a mostani törvényjavaslatban szereplő, tarvágást könnyítő szabályokhoz nagyon hasonló rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság szintén megsemmisített. A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.

„Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A salátatörvényben szereplő javaslatok ezeken felül több más aggályos rendelkezést is tartalmaznak: többek között megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Szintén fontos problémát jelentene, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást - írták.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.