Nem lesz szép: a hidrológiai előrejelzés szerint extrém aszály jöhet Magyarországon

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hidrológiai előrejelzése szerint nem volt még olyan nagy aszály Magyarországon, mint amilyen jöhet. Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota – mondta Tahy Ágnes, a főigazgatóság kiemelt műszaki referense egy szakmai rendezvényen, Siófokon. A szakember a Balaton Fejlesztési Tanács 9. Víz Világnapi konferenciáján tartott előadást. 

Tahy Ágnes elsőként az országos vízgyűjtőgazdálkodási terv megvalósításának eredményeiről és a felülvizsgálatáról számolt be (amit VGT4-ként emlegetnek a szakemberek), majd a Balaton vízgyűjtő területéről is szó esett - írta a Hírbalaton portál.

Tahy Ágnes elmondta, hogy négy fő problémával kell megküzdeni:

• az éghajlatváltozással,
• a biodiverzitás csökkenésével,
• a természeti – köztük a vízkészletekkel – és humán erőforrások végességével és 
• a vízszennyezéssel.

Előrejelzések: van ami bejött és van, ami nem

A szakember felidézte, hogy az éghajlatváltozás előrejelzései szerint nagy bizonyossággal tovább nő a hőmérséklet, és ez fokozza a párolgást. „Ezt már igazolják a több éves adatsorok, hogy ez történt és történik a Balatonnál is” – fűzte hozzá.

A másik előrejelzés szerint a szárazabb területeken várhatóan még kevesebb-, a nedvesebb területeken pedig több csapadék lesz. Amit biztosan tudnak, hogy egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. Ezekhez kell tudnunk alkalmazkodni – mondta.

A éghajlatváltozás előrejelzések szerint a Kárpát-medencében, benne Magyarországon, a téli félév csapadéka növekedni, míg a nyári félév csapadéka csökkeni fog, és a téli félévben a csapadék már hó helyett eső formájában hullik le. „Ez a megállapítás ezen a télen nem igazán jött be Magyarországra vonatkozóan, ami kérdéseket vet fel” – mutatott rá a műszaki referens. Megjegyezte, az éghajlatkutatók hangsúlyozni szokták, hogy a csapadék terén mindig sokkal bizonytalanabbak az előrejelzések, mint a hőmérséklet terén.

 Nagyon hiányzik a téli csapadék

A téli csapadék azért is kellene nagyon, mert a felszín alatti vizeknek ez a legfontosabb  feltöltődési időszaka. Valójában az egész országban azt tapasztaljuk, hogy nem tud télen visszatöltődni az a mennyiség a felszín alatti vizekbe, mint amennyi fogy belőlük természetes vagy mesterséges úton. Rettentő szomorú képet mutat a felszín alatti vizek állapota. Ez a fő kiváltó oka a Magyarországon várható nagy aszálynak – mondta Tahy Ágnes.

A Balaton vízállásai

Ha a Balaton vízállásait nézzük, akkor azt lehet látni, hogy 9-11 évente van egy nagy aszály, illetve előfordul, hogy ez fokozottan jelentkezik. 2003 körül egy halmozódó aszályos időszak következett be, aztán 2012-ben volt egy aszályosabb időszak, és legutóbb 2022-ben. Úgy tűnik a legutóbbi csak bevezetője volt egy hosszabb, aszályos periódusnak – összegezte a helyzetet a szakember.

Megpróbálunk minél rugalmasabb és nagyobb tározást biztosítani a Balaton teljes vízgyűjtő területen - fogalmazott. Hozzátette, a vízügy olyan projekteket valósít meg, amivel kicsit jobban tudja szabályozni a Balaton vízjárását, és megpróbál a tóban és annak vízgyűjtő területén is minél több vizet visszatartani.

A fejlesztések és a vízszint emelkedése

Beszámolt a már befejezett projektekről, és kiemelte, hogy további fejlesztésekre van szükség, hiszen láthatóan gyorsan bekövetkeznek a változások, amelyekkel lépést kell tartani. Kitért arra is, hogy vizsgálták a Balaton pár éve tíz centiméterrel megemelt szabályozási felső vízszintjét. „Ez alapján azt gondoljuk, hogy sokkal nagyobbak a károk, ha nincs elegendő víz a Balatonban, mint amit a megemelt vízszint okoz”- közölte.