Nem egyértelműek a jogszabályi rendelkezések, hogy mikor kell munkaruha vagy védőruha

Gyakori kérdés, hogy a munkáltatónak kötelező-e munkaruhát biztosítania a munkavállalóknak, s hogy miben különbözik a munkaruha a védőruhától? A hatályos munka törvénykönyve nem ad fogódzót. Munkaruha lehet formaruha, egyenruha, mely inkább az egységes munkáltatói megjelenésnek, semmit a munkavédelemnek az eszköze. Ha ennek viselését a munkáltató előírja, az jogszerűnek minősülhet. Ha a munkavállaló munkaruhát kap, arra megfelelően kell vigyáznia. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, az meg kell térítenie a károkat.

A védőruha a munkaruhával szemben egy munkavédelmi eszköz, mely a munkavállalót a fizikai, kémiai, biológiai veszélyforrásoktól védheti - írta az Adózóna. 

Ahhoz, hogy megállapítható legyen, kell-e a munkavállaló számára védőruhát biztosítani, a munkáltatónak munkavédelmi kockázatértékelést kell készítenie, illetve természetesen ismernie kell az egyéni védőeszközökről, illetve a biológiai veszélyforrásokról szóló rendeleteket. Nem minden munkakör esetében szükséges tehát védőruhát biztosítani, ott viszont igen, ahol az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelménye alapján szükséges.

Mi számít munka- és védőruhának?

A munkaruha fogalmát nem határozza meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A régi Mt., azaz az 1992. évi XXII. törvény még előírta, hogy munkaruhát akkor kell biztosítani, ha arra szükség van a ruházatnak a fokozott igénybevételtől, szennyezéstől való megóvása érdekében. A hatályos törvény értelmében nem kell munkaruhát biztosítania a munkáltatónak. Ha ezt különféle okokból mégis megteszi, annak feltételeit saját belső szabályozásában maga állapítja meg - írta az Ergonom.

Ahhoz, hogy a leglényegesebb előírásokról és a munkahelyi öltözetek juttatásának szabályairól beszéljünk, ismernünk kell a témához kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és rendeleteket. Hogy mik is ezek?

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény;
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény;
• Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete;
• A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet;
• A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendet.

Ha megvannak azok a jogi szabályozások és normák, melyek a témát körülölelik, érdemes tisztában lenni a különböző munkahelyi öltözetek jelentésével és fogalmaikkal.

Egyenruha: a szervezet és a tevékenység egyidejű felismertetését szolgálja (pl. rendőr, tűzoltó). Az egyenruha jellemző viselet a fegyveres testületek és más hivatalos szervezetek körében, de gyakran keveredik a formaruhával.

Formaruha: a szervezet arculatának megjelenítését szolgálja. A munkáltató általában azért vezeti be, hogy az alkalmazottai jól észrevehetők legyenek, illetve a munkáltató láttassa az általa folytatott tevékenységet (pl. postás, pincér, légitársaságok alkalmazottai).

Termékvédő ruha: kifejezetten a gyártás, előállítás alatt lévő termék védelmére, valamint ezek szállítása vagy forgalmazása során azok tulajdonságainak megőrzésére szolgál.

Védőruha: másnéven egyéni védőeszköz, amely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető fizikai, kémiai, illetve biológiai károsító hatások ellen nyújt védelmet. Szabványok és normák által meghatározott védelmi képességgel rendelkeznek.

Munkaruha: a tevékenységből adódó fokozott idénybevételtől és szennyeződéstől óvja a munkavállaló saját ruházatát, vagy helyettesíti azt.

Elmondható, hogy a legtöbb magyarországi munkahelyen a fenti munkahelyi öltözetek közül leggyakrabban előfordulók a védőruha, mint egyéni védőeszköz és a munkaruha. Sajnos a mai napig sokakban téves feltételezések vannak e kettő öltözettel kapcsolatosan.