Hirdetés
Nem a gazdák tehetnek a brutális kenyérárakról!
Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.
Mivel a kenyér árának emelésekor mindig felemlegetik a búza árát, így nem csoda, ha az emberek fülében az visszhangzik, hogy a drága kenyérről a gazdák tehetnek. Pedig ez a vád nemcsak igazságtalan, hanem alaptalan is, jelentette ki Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa a MOSZ Gabonaválasztmányának legutóbbi ülése után.

Bőven 100 forint alatt van a liszt költsége
Kétségtelen, hogy a kenyér legfőbb alapanyaga a liszt, és 1 kilogramm kenyér elkészítéséhez mintegy 70 dekagramm lisztre van szükség. Így első pillantásra még logikusnak is tűnhet a pékek érvelése.
De ha megnézzük, hogy a liszt költsége még a mostani magas áron is bőven 100 forint alatt van, már elkezd sántítani az ezzel való érvelés – fogalmaz a magyarmezogazdasag.hu cikke.
A kenyér előállítási árát elsődlegesen az energia, a munkaerő, valamint a szállítás költsége határozza meg, vagyis egytől egyig olyan költségelemek, amelyek az utóbbi időszakban – részben hazai, részben világpiaci folyamatok hatására – jelentősen nőttek. Tehát az 500 forintos kenyérár valójában ezeknek az eredménye, mondta el a tanácsos.
A búza ára még mindig alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt!
Egyébként, ha hosszabb távon is megvizsgáljuk a búza árának az alakulását, megállapítható, hogy a mostani árszint nem példa nélküli: 2012-ben hasonló folyamatok játszódtak le a búza piacán. (Akkor a kenyér ára 280 forint volt.) Csakhogy az a forint nem a mostani forint volt, hiszen az elmúlt 10 évben a forint értékvesztése következtében sokat emelkedtek az árak. Ha korrigáljuk az árakat az inflációval, világosan kiderül, hogy a búza ára még mindig alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt!
Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar gabonaárakat – mint a mezőgazdasági termékek döntő részéét – alapvetően nemzetközi folyamatok határozzák meg, így a hazai árak – bizonyos korrekciók mentén – a nemzetközi piacon kialakult árakhoz igazodnak.
Hatalmas forintleértékelődés tíz év alatt
2011 óta a forint az euróhoz képest 25 százalékkal, a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal értékelődött le. Az, hogy az euróért 2 év alatt 12 százalékkal többet kell fizetni, szintén a mostani áremelkedés jogosságát igazolja, jelentette ki Paragi Márton.
Érdemes megvizsgálni továbbá, hogy az utóbbi években hogyan alakult a búzatermesztés jövedelmezősége. A termelők adataival igazolni lehet, hogy a gabonatermesztők ráfordításai – akárcsak a pékekéi – jelentősen emelkedtek, vagyis szó sincs extraprofitról, hangsúlyozta a tanácsos. Jelentősen nőtt mind az inputanyagok, mind az energia ára, többet kell munkabérre fordítani, és a termeléshez szükséges termőföld biztosítása is egyre nagyobb többletterhet jelent. Ezeken felül a szántóföldi növénytermesztés számára jelentős költségnövekményt okoz az unió által elvárt környezetbarát termelési technológia, illetve az ahhoz szükséges korszerű gépparkok beszerzése és működtetése.

Csaknem 50 százalékkal emelkedett 2012 óta a búzatermesztés költsége
A búzatermesztés költsége – a földbérleti díjat is beleértve – 1 hektárra vetítve csaknem 50 százalékkal emelkedett 2012 óta.
Ha a mérethatékonysági szempontokat Magyarországon is figyelembe vennénk, és ha ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt fektetnének olyan, a gazdálkodás eredményességét meghatározó tényezőkre, mint a gazdálkodók képzettsége és üzemmérethez igazodó eszközellátottsága, jelentősen javulhatna a hatékonyság.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Hatékonyság 2025: A mezőgazdaság jövőjének kulcsa a tudatos gazdálkodás
2025.02.17.Az átgondolatlan költségcsökkentés a mezőgazdaságban komoly veszélyeket hordoz magában, ráadásul mindössze a tudatosság javításával lehetőség van többletbevételt és -profitot elérni úgy, hogy az nem kerül egy plusz forintba sem. Így lehetne összegezni a nemrég befejeződött HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia és Kiállítás fő üzenetét, amelyet a Magro.hu piactér és hírportál szervezett a Debreceni Egyetem agrár karán, az egyetemmel együttműködve.
Akár 35 millió Ft-os támogatással megjelent az új kertészeti pályázat
2025.02.11.Megjelent a legújabb kertészeti pályázat, így most a kertészeti gazdaságok figyeljenek. Az új Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása (KAP-RD01a-1-25) pályázatra áprilistól lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatVinasz műtrágya, lombtrágya, növénykondicionáló AÖP 1 pont
BioNutria Bór lombtrágya, Dánia
Magro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 172 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés