Nehéz tanulóév volt a 2023-as a Területi Monitoring Rendszerben

Tanulóév volt az idei a januártól hatályba lépett új, uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), főként az első pilléres közvetlen kifizetések terén – hangzott el a siófoki Agrárszektor konferencián. A Területi Monitoring Rendszert még fejleszteni kell. A javításában számítanak a falugazdászokra, a termelők edukációjában pedig minden olyan fórumra, amin közvetíthetik az információkat. Az már kiderült, hogy a rendszerüzenetek nyelvezetét közérthetőbbé kell tenni, és úgy kell megfogalmazni azokat, hogy a termelők segítségként értelmezzék a hozzájuk érkező információkat.

Az Agrárszektor írta meg a “Több vagy kevesebb agrártámogatást hozott a gazdáknak az új uniós Közös Agrárpolitika? – Az idei tanulóév tapasztalatai, a magyar stratégiai terv módosítási elképzelései, az uniós Green Deal jövője” című beszélgetés legfontosabb részleteit.

A beszélgetés résztvevői voltak:

• Detre Miklós, elnökhelyettes, Magyar Államkincstár
• Feldman Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium
• Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Jakab István, elnök, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
• Szabó Levente, vezérigazgató, KITE Zrt.
• Vajda Péter, ügyvezető, Phylazonit Kft.

„Nem volt zökkenőmentes az átállás, különösen a területfelmérést illetően, de a MobilGazda jó irányt jelent, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák könnyebben vehessék az akadályokat” – fejtette ki a kerekasztal-beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. „A falugazdászokon keresztül megszenvedtük az idei évet, a következőnek több erőforrással, több falugazdásszal kell nekikezdeni” – tette hozzá.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: amennyiben elvárják a gazdáktól, hogy elektronikus úton nyújtsák be a kérelmeket, akkor gondoskodni kell arról, hogy az informatikai háttér megfelelő időben készen álljon, mert minden rossz lépés veszteséget okozhat a termelőknek. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője is úgy tapasztalta, hogy az új előírások teljesítése nehézséget jelentett a termelőknek. A legnagyobb feladat ezért most az információáramlás fenntartása, a gazdák segítése.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára is elismerte, hogy a kilencvenes években gazdálkodni kezdett korosztálynak – akik a magyar mezőgazdaság derékhadát adják – kihívást jelentenek a támogatási elvárások, amelyek új termelési gyakorlatot és digitális felkészültséget is követelnek. 2024 támogatási gyakorlatában nem lesz változás, de 2025-től lehetségesek korrekciók – tette hozzá.

A legfontosabb, hogy a támogatási keret rendelkezésre áll – hangsúlyozta Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Úgy vélte, reagálnunk kell a klímaváltozásra, a természetet meg kell őriznünk, és a versenyképességet, hatékonyságot is javítanunk kell. A Green Dealnek való megfelelés nehéz, de ezáltal hatékonyabb lehet a mezőgazdasági termelés - fogalmazott.

Jobbá kell tenni a rendszert, ebben segítenek az agráradatok

A Területi Monitoring Rendszer öntanuló, ami azt jelenti, hogy minél több adat van benne, annál zökkenőmentesebben fog működni – mondta el Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese. Ennek javításában számítanak a falugazdászokra, a termelők edukációjában pedig minden olyan fórumra, mint amilyen a siófoki konferencia is. 

A monitoring rendszer fejlődése várható, amelynek révén a kezdeti hibák után javulhatnak az ehhez kapcsolódó eljárások. Az már kiderült, hogy a rendszerüzenetek nyelvezetét közérthetőbbé kell tenni, és úgy megfogalmazni, hogy azokat a termelők segítségként, ne pedig ítéletként éljék meg a figyelmeztető információkat - hangzott el.