Ne engedjük, hogy növényeink szenvedjenek a nyári hőségtől!

A klímaváltozás népszerű téma, hétről hétre jókora adagot kapunk az ezzel kapcsolatos problémákból. Megoldásokkal már sokkal ritkábban szolgálnak. Pedig igenis léteznek ilyenek. Helyezzük, most ezekre a hangsúlyt! Íme néhány könnyen megvalósítható ötlet, amelynek betartásával a klímaváltozás, az egyre kiszámíthatatlan időjárás ellenére is sikeresen kertészkedhetünk.

Minden évszakban gyűjtsünk információkat a terület sajátosságairól. Jegyezzük fel, hol van többnyire napsütés, és hol kaphatnak részleges vagy teljes árnyékot a növények. Rengeteg kellemetlenségtől, betegségtől megkímélhetjük őket, jobban ki tudjuk használni a lehetőségeinket, kevésbé megerőltetővé válik a fenntartásuk, az meg már csak hab a tortán, hogy még vizet is megtakarítunk, ha jól választjuk meg a növények helyét a kerten belül. Tovább egyszerűsíthetjük a helyzetet, ha a különösen szomjas növényeket a ház közelébe vagy más, könnyen szemmel tartható és öntözhető helyre tesszük.

Fasorok

A kert szélén elhelyezkedő fasor több szempontból is előnyös. Növeli a páratartalmat és jótékonyan közreműködik a megfelelő mikroklíma kialakításában. Árnyékot nyújt, ezáltal segít csökkenteni a kert hőmérsékletét a nyári hónapokban. Zajcsökkentő hatású, meghittséget és védettséget nyújt, valamint szélfogóként is megállja a helyét. És nem utolsósorban élőhelyet biztosít. A területet érdemes szélfogó és árnyékhatást biztosító cserjesorokkal is tagolni.

A választás rajtunk áll

Ajánlott az éghajlati viszonyokhoz leginkább alkalmazkodott növényfajokat választani, amelyek ellenállóbbak az extrém időjárási jelenségekkel (szárazság, hőstressz) szemben, és ennek következtében nagyobb terméshozamot érnek el. Ismerkedjünk meg a tájfajtákkal, örökségfajtákkal, mert ezek kiváló tulajdonságú növények, amelyek jobban ellenállnak a betegségeknek és a klímaváltozás hatásainak. A tájfajták az emberiség több évszázados nemesítő munkája és a természet szelekciós folyamata során születtek. Amikor tájfajtát választunk, megkönnyítjük a dolgunkat. Mivel erőteljes fajtákról van szó, és kevés kórokozójuk, kártevőjük akad, nem igényelnek olyan intenzív növényvédelmet, mint a genetikailag manipulált egyedek.

A tűző napos helyeket borítsuk be melegkedvelő, szárazságtűrő fajokkal, mint például: édesburgonya, csicsóka, malabár spenót, porcsin. Alkalmazzuk a vetésforgót, hogy megelőzzük a kártevők és betegségek felhalmozódását. Ültessük sűrűn, de változatosan a növényeket.

Megtapasztalhatjuk a barátság és segítőkészség megnyilvánulását, amikor olyan növényeket ültetünk egymás mellé, amelyek kedvelik egymást. Amennyiben szükségünk van még gyümölcsfákra, javunkra válik, ha az ősi, bevált fajták közül választunk. Olvassunk el a kiválasztottról mindent, hogy valóban megfelelő-e számunkra és arra a helyre, ahova szánjuk.

Az enyhe telek és a szeleburdi tavasz miatt a korai virágzásúak a legkiszolgáltatottabbak, tehát azok járnak jobban, amelyek kicsit ráérősebbek. Fontoljuk meg, hogy megbarátkozzunk a vadnövényekkel, mert fontos információkkal szolgálhatnak a talajunk tulajdonságaival kapcsolatban, és gyakran finom falatokkal is elláthatnak minket.

Gyümölcsfák alatti természetes szőnyeg

Végre leáldozott a csupasz talaj divatja a gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben. A meztelen földnél szinte már bármi jobb, akár a mulcsozás, akár az élő talajtakarók alkalmazása. A növényzet beárnyékolja és védi az eróziótól a talajt, valamint lehetőséget nyújt az életközösségének gyarapodására. Virágaikkal beporzókat vonzanak, gyökérzetükkel lazítják a talajt.

Sok olyan növény van, amely fák alá, köré ültetve segít a talaj egészségének megőrzésében, a kártevők és betegségek elleni védelemben, valamint a terméshozam növelésében. Íme, néhány közülük: árvácska, körömvirág, gyermekláncfű, indás ínfű, lágyszőrű palástfű, mentafélék, százszorszép.

Szőlőültetvényekben általában a következő növényeket, illetve ezek keverékét találták a leghasznosabbaknak: takarmánybaltacim, bíborhere, komlós lucerna, fehérhere, pannon bükköny, pohánka, rozs, mézontófű, fehér mustár. Mindenkinek egyedileg, a talaj típusától és a csapadék mennyiségétől függően kell kialakítani a számára megfelelő kombinációt.

Füvesített ágyáskeretek

Megfontolandó úgy kialakítani az ágyások rendszerét, hogy a köztük levő sorköz füvesített és fűnyíróval könnyen bejárható legyen. Már ezzel is léphetünk egy nagyot előre. A talajunk fedett lesz, ami megnöveli a talaj vízháztartását, fokozza a mikroklímát, megelőzi az erózió és a defláció kialakulását.

Cseppről cseppre

A nyári forróság, a légköri aszály és a csapadék szeszélyes érkezése komoly problémát okoz a termesztésben. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon kell lennünk, hogy minél jobban megőrizzük a talaj vízkészletét. De mivel ez nem minden esetben elegendő, ezért elkerülhetetlen az öntözőrendszer korszerűsítése, hogy csökkentsük a vízpazarlást, és maximalizálhatjuk a hasznosulást. A zöldségágyásban, az évelőknél, a bogyós cserjéknél a leghatékonyabb a csepegtető használata. Így nem szökik el a víz, hanem közvetlenül a növények gyökereihez kerül, ami kellemesen hűs közeget biztosít, mulcsozással pedig még inkább fokozhatjuk a hatást.

Egy kis víztükör

Már egy parányi tó is hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, és növeli a kert esztétikai értékét. A víz körül élő növények hangulatos környezetet teremtenek, és összekapcsolják a vizet a környező tájjal. Rovarok, kétéltűek és más vízi élőlények lelhetnek táplálékforrásra és élőhelyre a kertben. A kerti tó vízfelszíne hűtő hatással lehet a környező területre, a szélsőségesen magas hőmérsékletű napokon környéke hűvösebb lehet, ami kényelmesebbé teszi a kerti pihenést.

Okosodjunk, okosítsunk

Előnyünkre válhatnak az okosmegoldások, használhatunk ilyeneket mind a öntözés, mind a növények állapotának felmérése terén. A vízutánpótlást tekintve az a legbiztosabb, ha több lábon állunk, vagyis gyűjtünk esővizet, felhasználjuk a szürkevizet, és élünk az okos öntözési rendszerek lehetőségével. Ezek a rendszerek olyan érzékelők segítségével működnek, amelyek képesek megállapítani a növények számára szükséges vízmennyiséget és öntözési időpontot.

A trágyázásnak is van környezetterhelő hatása, a feleslegben vagy nem jó időpontban kijuttatott trágya nemcsak a növények egészséges fejlődését veszélyezteti, hanem a talajvizet is szennyezi. Vannak már olyan érzékelőberendezések, amelyek képesek kiszúrni, hogy mely növények mutatnak hiánytüneteket, így célzottan csak azok kapnak utánpótlást, amelyeknek valóban szükségük van rá.

(Forrás: agrarszektor.hu)